Dézsi Csaba András: Az itt lakókat élő közösséggé kell formálni

Több nagy beruházást terveznek Győrben a következő években, a fejlesztéseknek köszönhetően megújulna a megyeszékhely történelmi belvárosa, közlekedése, és új kulturális negyedet is kialakítanának – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Dézsi Csaba András, aki egy éve, 2020. január 31-én tette le a polgármesteri esküt. A politikus szerint a Borkai-ügy már a múlté, úgy érzi, visszaszerezték az emberek bizalmát, akikkel közösen álmodják Győr jövőjét. Úgy véli, a koronavírus-járvány nehezíti, de nem lehetetleníti el a munkát.

20210128 gyor PROF_DR_DEZSI_CSABA_ANDRAS_polgarmester varoskepek havran zoltan magyar nemzet

– Amikor 2019 őszén elindultam a győri időközi polgármester-választáson, olyan erkölcsi feszültség volt a városban, amelyet fel kellett oldani. Úgy gondolom, ezt azóta sikerült megoldani – utalt a Borkai-ügyre és annak következményeire Dézsi Csaba András, aki, miután megnyerte a 2020. jan­uár 26-án megtartott szavazást, öt nappal később letette a polgármesteri esküt, és Győr élére állt. Emlékezetes, a városban azért tartottak tavaly januárban időközi voksolást, mert Borkai Zsolt ugyan megnyerte a 2019. október 13-i választást, de a megméretést megelőző kampányban nyilvánosságra hoztak róla egy botrányos videót, ami miatt néhány héttel a győzelme után távozott a polgármesteri székből.

Dézsi Csaba Andrást az időközi választást megelőző kampányban a balliberális oldal sokat támadta, többek között azzal, hogy ha megválasztják, akkor a polgármesterség mellett az orvosi pályát sem adja fel. Ő azonban úgy gondolja, a kérdésre az élet adta meg a választ, mert a koronavírus-járványban csak előnyt jelentett, hogy orvos is, hiszen a járványügyi ismeretei nagyon hasznosak voltak a győriek számára. Emellett a városban uralkodó mentális állapot szerinte azt igényelte, hogy visszaszerezzék az emberek bizalmát. A győriek ugyanis, érthető okból, nem bíztak a politikusokban. – Ebből a szempontból is szerencsés vagyok, mert az orvosi munkámnál is mindig azt a két kérdést teszem fel először a betegnek, hogy mi a panasza és miben segíthetek. Ezt a mentalitást politikusként is továbbvittem, és valós érdeklődéssel fordulok az emberekhez. Eleinte nagyon meglepett, hogy ezen az emberek csodálkoznak, de az is kiderült, hogy igénylik a személyes kontaktust. Ez is arra mutat rá, hogy a város ügyei mellett az emberekkel is foglalkozni kell, és élő közösséggé kell formálni az itt lakókat. Kapóra jött, hogy Győr idén 750 éves. Ennek kapcsán számtalan kiadvánnyal, eseménnyel próbáljuk erősíteni az emberekben azt, hogy miért lehetnek büszkék a városra – hangsúlyozta Győr első embere.

Dézsi Csaba András, Győr polgármestere Fotó: Havran Zoltán

Belvárosi kódex

Éppen ezért, bár a polgármester fontosnak tartja a fejlesztéseket, mégis a nyitott városvezetés megvalósítását emelné ki az elmúlt egy évből. Szerinte sem a balliberális oldal, sem a sajtótermékeik nem értik, miért kell az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni. Pedig úgy véli, nem szerencsés, ha egy polgármester nem ismeri a településén élők problémáit, mert akkor nem tud társadalmi szinten gondolkodni.

– Nagy dolgokat egy év alatt amúgy sem lehetett megvalósítani, de a megkezdett fejlesztéseket folytattuk: parkolóházat adtunk át és elkezdtük a termálberuházást. Megpróbáltam ugyanakkor azt a mentalitást megvalósítani, hogy ne egy-egy épületre, ingatlanra koncentráljunk, hanem azt gondoljuk végig, milyennek szeretnénk látni Győr városát a jövőben, és ezzel kapcsolatban tervezzünk – emelte ki a politikus.

Márpedig tervek vannak bőven. Dézsi Csaba András például újragondolná a belváros kialakítását, amelybe új életet lehelne. Erről együtt gondolkodnak a győriekkel, ennek egyik eleme a belvárosi kódex létrehozása. Ebben lefektetik, milyen legyen a belváros arculata, közlekedése, egységesítik a boltok nyitvatartását, a teraszokat, és a megyeszékhely szívét közben zöldebbé próbálják tenni. Igyekeznek továbbá javítani a parkolási helyzeten azzal, hogy parkolóházakat építenek. Emellett több nagy fejlesztés tervezése, előkészítése is zajlik. Hasznosítanák a volt Rába-gyár telephelyét, amivel duplájára növelnék a belváros méretét. Kihasználva a vízparti adottságot, egy kulturális negyed épülhetne oda, ahol helyet kaphatna egy új színház- és balettépület beltéri, kültéri és vízi színpaddal, egy koncertterem, egy konferencia-központ és egy ifjúsági palota.

– Ezzel a százmilliárd forintos fejlesztéssel kinyílna a belváros, és elektromos kishajókkal elindulhatna a vízi közlekedés is – teszi hozzá. A régi színház épületét pedig hasznosítanák, esetleg elbontanák az ingatlant, ahol szabadtéri parkot, festők terét alakíthatnának ki.

Föld alá a vasúttal

Szintén nagy terveket szövögetnek Győrben a közlekedés átalakításáról is, és felszámolnák a főleg reggel és este kialakuló dugókat. Ezt úgy oldanák meg, hogy hasznosítanák a korábbi ipari vasúti vonalakat. Egy elővárosi vasúthálózatot alakítanának ki, ehhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségét kérték, hiszen ez is egy százmilliárdos beruházás lenne. – Ennek részeként felmerült, hogy levinnénk a vasutat a föld alá. A belvárost kettészeli a vasútvonal, és ezzel a megoldással egységes, egybefüggő lenne Győr központja. Ezzel új helyet kaphatna a vasútállomás és a távolságibusz-pályaudvar is, a belvárosi közlekedés pedig teljesen megváltozna és javulna. A Budapest és Varsó közötti gyorsvasút fejlesztésében a mi elképzeléseink is helyet kaphatnak, folyik a tervezés – mondja Dézsi Csaba András.

A legvédettebb régió

A győri polgármester hivatali idejét alapjaiban határozza meg a koronavírus-járvány, már csak azért is, mert a megyeszékhely első embere aránylag hamar elkapta a Covid–19-et, amiből szerencsére kigyógyult. Most viszont, mivel orvos is, az elsők között kapta meg a vakcinát. Sőt már a második oltást is beadták neki több mint egy hete, így védettséget élvez. – A koronavírus-járvány nagyon komoly dolog, amiben olyan erős emberek halnak meg, akiknek addig kutya bajuk nem volt. Fontos ugyanakkor, hogy minden felmerülő kérdésre választ kell adni az embereknek, hogy értsék, mennyire óvatosnak kell lenni, mert akkor együttműködőbbek lesznek. Győrben az emberek fegyelmezetten állnak a kérdéshez, a városunk egy időben a legfertőzöttebb települések közé tartozott, ezért most mi vagyunk a legvédettebb régió. Az emberek ugyanakkor mentálisan nehezen viselik a bezártságot, a korlátozásokat, szeretnék visszakapni a hétköznapi életüket. Fontos, hogy a döntéshozók ezt is mérlegeljék a következő lépéseknél – fejti ki Dézsi Csaba András. A polgármester elismeri ugyanakkor, hogy Győrt, az amúgy erős helyi gazdaságot is megviselte a pandémia. A nehéz helyzetben a munkahelyek megtartására, a vállalkozások segítésére törekedtek, kedvezményeket adtak az önkormányzati ingatlanokat, lakásokat bérlő cégeknek, magánszemélyeknek. Győr első embere szerint egy biztos: a koronavírus-járvány miatt szigorúbb, de jobb lesz a világ. Úgy véli, az emberek átértékelik az életüket, a helyzetüket, és a politikusok is átgondolják a tennivalóikat, így ki fog derülni, hogy a rosszban is van jó, ami előrevisz.