A kínai Fudan Egyetem magyarországi campusa 2024-ben nyithatja meg kapuit. A sanghaji központú intézménynek még sehol a világon nincs külföldi telephelye, a hazai lehet az első. Megjelenése óriási lökést adhat a magyar felsőoktatás fejlesztésének, nem véletlen, hogy a kormány több mint 821 millió forinttal támogatja a beruházást, legalábbis ennyit áldoznak rá a 2021-es költségvetésből – minderről éppen a napokban jelent meg a kormányhatározat.
– A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését – közölte lapunk érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely szerint a budapesti campus érdemben előmozdítja a minőségi képzési infrastruktúra felépítését és az oktatási színvonal növelését. Mint írták, a hallgatók számára nemzetközi szinten versenyképes tudásanyagot biztosíthat az intézmény, amelyet a magyar gazdaságban kamatoztatva hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez. Hazánk az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat – húzták alá.
A szaktárca a járulékos előnyök között említette azt is, hogy a tervezett nyitás további kínai beruházásokat, különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését ösztönözheti Magyarországon.
A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte. A campusnyitás előkészítése már nagyjából három éve zajlik, a kormányzati támogatás miatt kisebb-nagyobb politikai viták kereszttüzében. 2019 decemberében Palkovics László innovációs miniszter alá is írta az új campusról szóló megállapodást az egyetem képviselőivel.
A baloldal ugyanakkor a projekt körvonalazódásakor gyakorlatilag azonnal támadásba lendült, azon értetlenkedve, miért is igyekszik a kormány idecsalogatni az ázsiai egyetemet, miközben állításuk szerint annyit fáradozott a CEU elüldözésén. Pedig a Bécsben és Budapesten működő Soros-egyetem aligha említhető egy lapon a felsőoktatásban igazi nagyágyúnak számító Fudannal, ami Kelet-Ázsiában gyakorlatilag olyan, mint az Egyesült Államokban a Stanford vagy az MIT.
Szél Bernadett tegnap a Facebook-oldalán kelt ki az egyetem idetelepülése ellen. Szerinte az, hogy szinte egy időben ment a CEU és jött a Fudan, a kormány világos értékválasztását tükrözi. – Arról persze nem szól a fáma, hogy mégis miért van rászorulva a Kínai Kommunista Párt arra, hogy a Fudan Egyetem elhelyezését a magyar adófizetők állják, amikor a magyar egyetemekkel nem ilyen bőkezű a kormány – teszi hozzá. Szél támadja az egyetem ideológiai beállítottságát is, a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe kapcsán azt írja, állampárti irányítás került a kutatói szabadság és az intézményvezetés.