– Aki ilyet mond, az nem érti egy nemzet vagy nemzet tagjainak az életérzését, gondolkodását, a hagyományaihoz, történelméhez való viszonyát. A legtöbb nemzet kiemelt figyelmet fordít ezekre a kérdésekre – még az amerikai is, amely talán a legkevertebb és az egyik legfiatalabb. Az képtelenség, hogy mi ezzel nem foglalkozunk. Ráadásul manapság a genealógia is reneszánszát éli, nagyon sok ember megbíz ezzel foglalkozó cégeket, hogy kutassák fel az őseiket. Amíg az elmúlt évtizedekben a családfakutatás is csupán levéltári és anyakönyvi források vizsgálatával zajlott, addig mára rendkívül népszerűek azok az eljárások, amelyek a DNS alapján határozzák meg az egyén származását. Hozzáteszem, hogy ezek tudományosan sokkal kevésbé megalapozottak, mint az általunk végzett vizsgálatok, mégsem éri őket kritika. Az embereket érdekli a saját származásuk. Nekem is van olyan ismerősöm, aki több száz évre vissza tudja vezetni a családfáját. De a származásnak nemcsak az egyes emberek szempontjából van jelentősége, hanem egy egész nemzet szempontjából is. A magyarság hosszú évszázadokon keresztül vallotta büszkén múltját, származását, amelyet a különböző történelmi források és hagyományok erősítettek. Az Árpádok büszkén vallották magukról, hogy Attila utódjai. De gondolhatunk az olyan irodalmi munkákra, mint Vörösmartytól a Zalán futása vagy Arany Jánostól a Buda halála, amelyek amellett, hogy nagy művészeti értéket képviselnek, arról is vallanak, hogyan viszonyult az akkori magyarság az őseihez. A származásunk iránti érdeklődés egy teljesen természetes dolog, amely nálunk valószínűleg azért kopott meg kissé, mert a kommunista diktatúra évtizedeiben mesterségesen igyekeztek a származástudatot, a nemzeti identitást lecserélni a marxista osztályharcos nézetekre. Sajnálatos módon még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a származásunk feltárására irányuló kutatások fontosságát. Ők egyre kevesebben vannak, viszont egyre hangosabbak. Pedig örülni kellene, hogy a „klasszikus” tudományágak mellett megjelent ezen a területen az archeogenetika is, amelynek segítségével a természettudományokra jellemző pontosságú megállapításokat tehetünk.