Tanúmeghallgatással folytatódik ma a Fővárosi Törvényszéken a magát a megszüntetése után illegálisan tovább működő Vonzás Törvénye Egyház főpapjának kiadó P. István büntetőpere. Az álegyházi álvezető a vád lényege szerint pilótajátékot szervezett, és a híveit milliókkal károsította meg.
A vádirat megfogalmazása szerint
a vádlott egy olyan egyház törvényes képviselője volt, amely 2012. január 1-jétől nem minősült egyháznak
– mivel a szervezet tovább működéséről a vádlott nem nyilatkozott, ezért elrendelték annak kényszer-végelszámolását. Ennek ellenére a vádlott az egyházi minőség megszűnését követően is az ügyfelek előtt a szervezetet valótlanul nemzetközileg bejegyzett egyházként és magát annak főpapjaként jelölte meg. A vádlott a szervezet egyházi jellegére, illetve karitatív célokra hivatkozással a csatlakozni kívánó résztvevőktől előre meghatározott formában, kockázati tényezőt is tartalmazó módon
pénzt gyűjtött azzal, hogy a tagok megfelelő számú további résztvevők beszervezésével a szervezőkön keresztül segélynek nevezett kifizetésben részesülnek.
A befizetett pénzösszegek minden alkalommal a vádlotthoz kerültek, azokkal ő rendelkezett, és az egyes kifizetésekről is ő határozott. A szervezet befektetési tevékenységet nem folytatott, bevétele kizárólag a résztvevők által adott összegekből állt, így a további új tagok befizetésének hiányában a résztvevők kifizetése nem volt lehetséges. Az ügyészség a vádlottat piramisjáték szervezésének bűntettével vádolja. A büntető törvénykönyv szerint ez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
P. István azonban mindent tagad. Mint a jelenleg is zajló tárgyaláson korábban leszögezte, úgy érzi magát, mint Rajk László (a Rákosi-korszak idején koncepciós perben vád alá helyezett, elítélt, majd kivégzett kommunista miniszter) a perében. Hozzátette, az, hogy őt megvádolták, Istennek nem tetsző vétek, hiszen elkárhoznak azok, akik alaptalanul vádaskodnak. Arról is beszélt a botcsinálta pap, hogy az egyházának több mint tízezer tagja, illetve támogatója volt, ám
azt tagadta, hogy piramisjátékot űztek volna.
Szerinte a hívek anyagi adományokat adtak, amit nem kérhetnek vissza. Egyébként még azt is tagadta, hogy az egyháza jelképe a piramis volna, a szimbólum szerinte egy palástban imádkozó ember. Ezzel szemben a szervezeti szabályzatukban leírták, hogy a jelképük a piramis.
