Tagadja bűnösségét a szélsőséges momentumos helyi politikus

Az egykor „kis-Gyurcsánynak” tartott volt DK-s, ám jelenleg momentumos Szarvas Koppány Bendegúz tagadja a csoportosan elkövetett, hatóság elleni erőszak vádját, és nem mondott le a tárgyalásról sem. Így február 24-én már vádlott-társával, pártelnökével, Fekete-Győr Andrással karöltve állhat majd a bírája elé.

2021. 01. 19. 8:04
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szarvas Koppány Bendegúz tagadta a hétfői előkészítő ülésen a bíróságon, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. A Momentum józsefvárosi önkormányzati képviselője a tárgyalásról sem mondott le, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásra utalta az ügyet. A terv szerint február 24-én kezdődik meg a bizonyítási eljárás, amikor már

Szarvas vádlott- és párttársa, egyben pártelnöke, Fekete-Győr András is a vádlottak padján ül majd.

Az ultrabaloldali tüntetők az Országházba akartak erőszakos módon és eszközökkel behatolni Fotó: MTI/Mohai Balázs

Mint azt a Magyar Nemzet megírta, december 17-én tartották volna a két momentumos vádlott büntetőügyében az előkészítő ülést, ám azon csak Fekete-Győr András jelent meg, Szarvas Koppány Bendegúz ügyvédjén keresztül kimentette magát, mondván: koronavírus-gyanús, mivel egy víruspozitív személy kontaktja volt.

Fekete-Győr decemberben ugyanúgy tagadott, mint most Szarvas, pedig a pártelnök a bűncselekmény elkövetésével történt meggyanúsítása után még azt nyilatkozta, hogy vállalja a felelősséget tetteiért. A bíróságon már nem tartotta be ígéretét.

A két momentumos politikust csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja az ügyészség.

A vád szerint Fekete-Győr a cselekményt társtettesként követte el. Az előkészítő ülésen a pártelnökre egy év hat hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztést kért a vádhatóság a teljes körű beismerés esetén, ám – mint azt megírtuk – erre nem került sor. Szarvas Koppány Bendegúzra is szabadságvesztés kiszabását indítványozták hétfőn, ám nem jött létre az alku, mert a botrányos megnyilatkozásairól ismertté vált momentumos politikus a videófelvételek ellenére tagad

A vádirat szerint az elsőrendű terhelt – Szarvas Koppány Bendegúz – 2018. december 12-én részt vett egy Kossuth téri tüntetésen. A rendezvény során meggyújtott egy pirotechnikai eszközt, amit – miután az már nem szikrázott, csak füstöt árasztott magából – a Parlament épületének biztosítását végző rendőrök felé dobott. Másnap az elsőrendű vádlott, ezúttal a másodrendű terhelt – Fekete-Győr András – társaságában újfent megjelent egy Kossuth téri demonstráción, amely során mindketten meggyújtottak pirotechnikai eszközöket, majd miután azok már csak füstöt bocsátottak ki magukból, az elsőrendű vádlott többet, míg a másodrendű vádlott egyet a rendőrök felé dobott. Az elsőrendű terhelt egy esetben még egy azonosítatlanul maradt tárgyat is dobott a rendőrök felé, akikkel később lökdösődött is, továbbá egy földön talált könny­gázpalackkal is feléjük fújt.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentése alapján indított büntetőeljárást és 2019. április 29-én gyanúsította meg Szarvas Koppány Bendegúzt. A megalapozott gyanú részletesebben leírja, hogy mit követett el a szélsőséges politikus. Eszerint

Szarvas 2018. december 12-én és 13-án az Országgyűlés épülete előtti tüntetéseken, a rendezvény biztosítását, illetve a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfal tagjai felé célzottan eldobott egy nem azonosítható tárgyat, több meggyújtott füstképző eszközt, mely a rendőrök látásának és légzésének megnehezítésével akadályozta a létesítménybiztosítási feladatok ellátását. Ezen túlmenően egy 400 milliliteres – kapszacinoid hatóanyagot tartalmazó – könnygázszóró palackkal a rendőrsorfal tagjai felé fújt, majd ugyanezen rendőrök felé célzottan eldobott egy szikrázó tárgyat, amellyel eltalált egy, rendőrt. A megalapozott gyanúból végül vádirat lett.

A csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakot egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a büntető törvénykönyv, akár tettesként, akár társtettesként követte el azt a terhelt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.