A diktatúrával szembeni helytállás nemzeti identitásunk része

1947. február 25-én világossá vált, hogy a szovjet megszállók sem fogják visszaadni a szabadságunkat.

Magyar Nemzet
Forrás: facebook2021. 02. 25. 9:01
GULYÁS Gergely
Budapest, 2020. július 7. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus-projektje keretében felújított Ludovika Szárnyépület átadásán 2020. július 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója – mondta Gulyás Gergely a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtök reggel közzétett videóban úgy fogalmazott, hogy

„az emléknapon több százezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint százmillió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát.

Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.” Hozzátette: a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve.

– Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak

– fogalmazott. Gulyás Gergely emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – mentelmi jogát semmibe véve – a Szovjetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenkinek világossá vált, hogy az 1944-es megszállással elvesztett szabadságunkat a németeket váltó szovjet megszállók sem fogják visszaadni.

– Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni.

Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel

– sorolta. A tárcavezető kitért rá, hogy „az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete”. – Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk – tette hozzá Gulyás Gergely.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.