A többség becsülettel teszi a dolgát az egészségügyben

„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.

Dr. Váradi Piroska rendőr alezredes

– Az egészségügyben dolgozók mellett értelemszerűen érintettek a betegek. Nekik mit kell, kellene feltétlenül ismerniük az új szabályozásból?

– Az egészségügy területén a vesztegetés pszichológiája teljesen más, mint bármely más élethelyzetben, például egy gyorshajtás esetében. Az első esetben az motiválja az előny átadását, hogy az állampolgár magán vagy hozzátartozóján segítsen, míg a másik esetben tudatában van annak, hogy egy jogszerű szankciót, intézkedést akar elkerülni jogtalan eszközökkel. A betegeknek azzal kell tehát tisztában lenniük, hogy a már említett két kivételen kívül, minden más hálapénz bűncselekménynek minősül, amivel bajba sodorják magukat, de sokkal inkább azt az egészségügyi dolgozót, akinek ha jóhiszeműen is, de átadják vagy a zsebébe erőszakolják.

– Térjünk rá a megbízhatósági vizsgálatokra. Valóban csapdát állítanak az orvosnak, bábának, egyéb egészségügyi dolgozónak?

– A megbízhatósági vizsgálat nem csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. Ez egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben – maradva az egészségügy példájánál – a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona, más személy) szerepét játsszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. Minden esetben a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát a betegeket nem. A teszt során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje – ezt jelenti a provokáció tilalma! A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.

– Közismert a rendvédelem területéről, hogy a megbízhatósági vizsgálat során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak. Ezt teszik majd az egészségügy területén is?

– A megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött – a magánéletet leginkább sértő – titkosszolgálati eszközök nem használhatók. A történtekről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető. Az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. Ha a teszt során az érintett nem követett el a bűncselekményt, akkor a felvételeket 15 napon belül meg kell semmisíteni.

Dr. Váradi Piroska rendőrezredes

– Évente hányszor és kinek az engedélyével indulhat valaki ellen megbízhatósági vizsgálat?

– Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt. Minden vizsgálathoz egyedi, részletes terv készül, amelyet az ügyész hagy jóvá, csak ezután lehet nekikezdeni a végrehajtásnak. Az ügyész feladata és felügyelete itt nem ér véget: a vizsgálatról minden esetben jelentést írnak, amely alapján a végrehajtás jogszerűségét is ellenőrzi az azt korábban engedélyező ügyész. A kiválasztás alapját képezheti hozzánk beérkező, de bűnfelderítést, illetve büntetőeljárást meg nem alapozó, meg nem erősített információ, de a kockázatelemzés is, amikor a kiválasztás szúrópróbaszerű, mivel az érintett munkakörében a „korrupciós kitettség” magas. Önmagában az, hogy valakivel szemben megbízhatósági vizsgálatot hajtunk végre, nem jelenti azt, hogy rásütöttük a korrupció bélyegét, hisz a vizsgálat mögött nem feltétlenül áll személyre szóló információ. Ha az ellenőrzött személy szabályszerűen jár el, akkor utólag értesítést kap arról, hogy korábban vele szemben megbízhatósági vizsgálat történt, amely során bűncselekményt nem tártak fel, viszont a módszereink védelme érdekében a vizsgálat pontos helyét vagy idejét utólag sem közölhetjük. Ha viszont az érintett a teszt során bűncselekményt követ el, akkor az NVSZ feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, aki jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.

– Mi zajlik most a főosztályon? „Élesítik” a fegyvereket?

– Ebben a pillanatban is van már védetti állományunk, attól függetlenül, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése még nem minden egészségügyi dolgozónál történt meg (például az Emmi egészségügyért felelős államtitkára irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és valamennyi foglalkoztatottjuknál már igen). Emellett átdolgozzuk az eddigi munkamódszereket, a kollégák képzése folyamatos, ismerkedünk az egészségügyi szervezetrendszerrel, szabályozókkal.

– A Magyar Orvosi Kamara teljes mellszélességgel hálapénzellenes. A kiállásukon felül segítik valamiben az önök munkáját? Egyáltalán, kikre számíthatnak egy olyan rendszer felszámolásában, amely ellen szavak szintjén évtizedek óta küzd a politika, az egészségügy és a társadalom?

– Mind a Magyar Orvosi Kamarával, mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával vezetői szinten vettük fel a kapcsolatot. Kinyilvánították együttműködési szándékukat, hangsúlyozták a hálapénz elleni küzdelemben fennálló érdekazonosságunkat. Ezt az álláspontot szolgálatunk is osztja, és különösen az egészségügyi dolgozók megfelelő tájékoztatása, a bűnmegelőzési célú figyelemfelhívás terén számít a kamarák és más egészségügyi érdekvédelmi szervezetek segítsége, hiszen nélkülük nem lehetséges a hálapénz elleni hatékony fellépés. Ami a betegek oldalát érinti: egyértelmű, hogy össztársadalmi problémáról beszélünk, ennek leküzdéséhez pedig minden érintett – így a társadalom tagjai, az állampolgárok részéről is – összefogására, társadalmi szerepvállalásra van szükség. Egy évtizedek alatt beidegződött rossz szokást kell felszámolni, így mi sem hisszük, hogy ez egyik napról a másikra lehetséges lenne.

– Tekinthetjük az új főosztály fő feladatának a bűnmegelőzést?

– Egyértelműen a bűnmegelőzés a fő feladatunk. Minden védett területen – úgy a rendvédelemben, mint a közigazgatásban, de az egészségügyben is – abból indulunk ki, hogy az ott dolgozók túlnyomó többsége a munkáját messzemenően a jogi, etikai normáknak megfelelve, minden jogellenes befolyástól mentesen – röviden: becsülettel – végzi. A mi feladatunk az, hogy kiszűrjük azt a kisebbséget, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, az ő arányukat a lehető legjobban visszaszorítsuk. Vannak „erős” eszközeink, mint a bűnfelderítés vagy a megbízhatósági vizsgálatok, mert komoly visszatartó ereje van, ha például az érintettek látják, hogy egy olyan kollégájuk ellen indul büntetőeljárás, akiről maguk is évek óta tudták, hogy a kikövetelt hálapénz fejében bárkit előrevesz a várólistán.

– Úgy tűnik, vékony jégre léptek, az egészségügyben dolgozók és a betegek egyaránt önöket fogják szidalmazni, ráadásul ezen a kifejezetten érzékeny területen értelemszerűen nincs követhető joggyakorlata sem önöknek, sem a rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Várakozásuk szerint mikor lesz legalább annyira elfogadott az egészségügyben a megbízhatósági vizsgálat intézménye, mint a rendvédelemnél?

– Az NVSZ hatáskörébe került védett területek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a jogintézmény mindenhol ellenérzéseket váltott ki. Elfogadtatni csak úgy lehetett, hogy folyamatosan fenntartottuk a párbeszédet az érintettekkel. Őket egyenrangú partnerként kezelve megosztottuk velük pozitív és negatív tapasztalatainkat, bemutattuk a jó és rossz példákat, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a felesleges aggodalmakat. Hisszük, hogy ezt az utat kell bejárnunk az egészségügyben is, de itt ennek a legelején járunk, így jóslatokba sem bocsátkoznánk.