Az Orbán-kormány fordulatot hozott a fiatal munkavállalóknak

– Sokkal jobb gazdasági állapotban van most az ország, mint tizenkét éve – mondta lapunknak Pásztor Szabolcs gazdaságkutató. Fekete-Győr András múltheti kijelentéséről megjegyezte, a hetvenszázalékos fiatalkori munkanélküliség egy túlzó adat. A kormány érzékelte, hogy a fiatalok sérülékeny csoportot képeznek a munkaerőpiacon egy válság idején, ezért célzott támogatásokkal segíti őket.

– Össze sem lehet hasonlítani a mostani válságot a 2008. évivel, annyival jobb állapotban érte az országot a koronavírus, mint a bankszektor megingása – nyilatkozta lapunknak Pásztor Szabolcs.

Magasabb a foglalkoztatottság, kevesebb a munkanélküli, kisebbek a strukturális problémák

– sorolta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője. A beruházási ráta 25 százalékos, és nem fagyott be a hitelezési piac, ellentétben 2008-cal, mostanra a devizahitelek sem jelentenek veszélyt – mutatott rá a kutató.

Hazánkban a 2008-as válság és a 2020-as krízis között jelentősen javult a fiatalok munkaerőpiaci helyzete is; a foglalkoztatottság 20 százalék körüli szintről, harmadával, 30 százalékra emelkedett – tért ki rá a szakértő. Magyarországon már a 2008-as válság előtt mérséklődni kezdett a fiatalok foglalkoztatása. Az adat a válság kitörésekor 17 százalékig csökkent – fejtegette Pásztor Szabolcs. 2012 volt a fordulat éve, onnantól kezdődött a felívelés – vezet be a részletekbe a szakértő. A gazdaságkutató szerint 2017-re behoztuk lemaradásunkat a régió országaihoz képest. A 25 év alattiak foglalkoztatási rátája alapján

a 2012-es fordulat után 2017-re már a régió legkedvezőbb adatait mutató Lengyelországot is nagyjából utolértük.

Hazánkban 30 százalék körüli foglalkoztatás volt a fiatalok körében az új típusú koronavírus járvány kirobbanása előtt.

A magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzete
Fotó: oeconomus.hu / Grafika

2008-ban rendkívül legyengült állapotban találta a magyar gazdaságot a válság. Az akkori szocialista kormányoknak nem volt mozgásterük arra, hogy kezelni tudják a munkanélküliség kérdését. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem indítottak keresletösztönző programokat, éppen ezért a kilábalás rendkívül vontatottan ment végbe. 2010 és 2012 között csak 0,6 százalékos átlagos növekedés realizálódott. Most 4-5 százalék körülire számít a Magyar Nemzeti Bank – jegyezte meg a szakértő.

A gazdaságkutató szerint a jobboldali kormány érzékelve, hogy a fiatalok sérülékeny csoportot képeznek, olyan intézkedéseket hozott, amivel támogatja őket, ez pedig kiemelt fontosságú a válságok idején.

Ilyen a Diákhitel plusz, és a 25 év alattiak szja-mentessége – emelte ki a konkrét intézkedéseket Pásztor. Válságok idején sajnos természetes, hogy a fiatal munkavállalók munkanélkülisége megugrik, akár tíz százalék feletti értéket is elérve. Ez a mutató azonban még mindig nem éri el a spanyol vagy éppen a görög mutatókat, a KSH 2020. decemberi adatai alapján a 15–24 éves korosztályban 12,8 százalék volt ez az adat. A hetvenszázalékos érték egy erősen túlzó számadat, főleg a mostani válságban – utalt Fekete-Győr András múlt héten tett nyilatkozatára.

Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatal bruttó 300 ezer forintot keres, akkor 2022 januárjától kezdődően havi 45 ezer forinttal több marad a zsebében – mutatott rá egy konkrét példán keresztül az adómentesség a gyakorlati működésére. Várhatóan

a fiatalok nagyobb hajlandósággal fognak a munkaerőpiacra lépni, és kisebb mértékben lesz ösztönző a külföldi munkavállalás számukra.

A kilábalást mindenképpen segíti a meghozott intézkedés, emeli a rendelkezésre álló jövedelmet és érdemi keresletösztönző hatása lehet – összegezte a szakértő.

Az utóbbi időben konszenzus bontakozott ki a világban arról, hogy válság idején az állam nagyobb szerepvállalására van szükség, még akkor is, ha ideiglenesen megemelkedik az államadósság – mutatott rá Pásztor Szabolcs. Érdemes keresletösztönző programokat indítani a kormányoknak, mert ezek a hatékony védekezéssel karöltve egyértelműen segíthetik a gyors kilábalást. A munkanélküliség növekedését csökkenthetik a vállalkozásoknak adott adókedvezmények, fizetési átütemezések és a digitalizáció minden szintű támogatása is – sorolta a kutató.