Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár ma délután a Facebook-oldalán tételesen cáfolja a 444.hu állításait a főváros „lerohasztásáról”. Hozzátette, az oldal újságírója úgy írta meg a cikket, hogy az érintetteket meg sem kérdezte, felrúgva ezzel az újságírás etikájának alapelveit.
A 444 az államtitkár szavaival élve „másik mozit néz”, a valóságnak ismét csak egy – általuk bemutatásra alkalmasnak gondolt – vékony szeletét mutatták be, egyoldalúan, torz optikán keresztül. A Budapest lerohasztásáról szóló cikkben foglalt állításokat a tényekkel helyezte szembe az államtitkár a posztjában.
Schneller szerint maga a cím is hamis, senki nem akarja tudatosan lerohasztani Budapestet. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt tíz évben 2200 milliárd forintból fejlesztették a fővárost kormányzati forrásokból. Ebből az elképzelhetetlenül hatalmas összegből évtizedek óta pusztuló műemlékeket (Várkert Bazár, budai Vár, a Pollack Mihály-féle Ludovika történeti épülete, Zeneakadémia, Vigadó, Eiffel-csarnok, Gül Baba türbéje stb.) újítottak fel, miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a korábban valóban lerohasztott kerületektől, a fővárostól, a BKV-tól.
1575 darab közösségi közlekedési járművet, villamosokat, buszokat, trolikat, metrószerelvényeket helyeztek forgalomba állami támogatásból. Budapest villamoshálózata a hatvanas-hetvenes évek hálózati csonkolása óta első alkalommal szintén ebben az időszakban bővült. Ezzel egy időben 393 ezer négyzetméter zöldfelületet (Normafa, Margit-sziget, Orczy-park, Millenáris Széllkapu, hét családi sport- és szabadidőpark stb.) újítottak meg vagy hoztak létre. Ugyanebben az időszakban három egyetemi campus épült (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Testnevelési Egyetem), és további egy (Pázmány) előkészítése zajlik. Az államtitkár ezek alapján hangsúlyozta, Budapest épült, folyamatosan épül, semmiképpen nem „rohad”.
A baloldali portál további hamis állítása, hogy Magyarországnak összesen 11 ezermilliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között, amelyből kevés érkezhet a fővárosnak. Schneller kiemelte: az összeg valós, azonban abban benne vannak még az agrárpénzek is. Mindezek mellett Budapest fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból, ami már az előző időszakban is így volt. – A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezermilliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül – írta Schneller.