Az 1981 óta érzékelhető népesedési problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra orvosolni: rengeteg idő és türelem, valamint forrás kell hozzá – kezdi elemzését Tóth Erik. Mint írja, Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát fordítja a családokra a költségvetésből, amellyel éllovasoknak számítunk Európában.
A családi adókedvezmény, a négygyermekes anyák szja-mentessége, a családi otthonteremtési kedvezmény, a babaváró támogatás, a jelzáloghitel-elengedés olyan intézkedések, amelyek Nyugat-Európában nem vagy alig ismertek. Pedig az eredmények kedvező képet mutatnak – hívja fel a figyelmet a vezető elemző: 2020-ban 3040-nel több gyermek jött világra, mint 2019-ben.
A teljes termékenységi arányszám Magyarországon jelentősen nőtt, ezzel szemben Franciaországban 1945 óta nem született olyan kevés gyermek, mint 2020-ban, de számos nyugat-európai államban is csökkent a gyermekvállalási kedv.

MTI Fotó: Kovács Attila
Migránspárti politika
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője rámutat: Magyarország európai, de akár világszintű összevetésben is kiemelkedően sok figyelmet szentel a családoknak. Azon túl, hogy a családok képviselete kormányzati szinten is biztosított, elmondható, hogy az elmúlt tíz évben egymásra épülő, a szakpolitikai tervezés minden szintjén a családok érdekeit figyelembe vevő népesedési akciótervet hajt végre a kabinet.
Bár Nyugat-Európa kormányai a legtöbb esetben definiálták és észlelték a népesedési problémákat, teljesen más válaszokat adtak rájuk, mint Magyarország.
Tóth Erik szerint mondhatnánk azt is, hogy a kisebb ellenállást választották, hiszen a bevándorláspárti politika általi problémakezelés első ránézésre a könnyebb, járhatóbb utat jelentette. Azonban a következményekkel nem számoltak:
nemcsak a kulturális és etnikai feszültségek erősödtek fel, de biztonságpolitikai szempontból nézve is komoly kihívásokkal kell azóta is szembe nézniük a lakosságcserét propagálóknak
– világít rá az elemző.
Különösen igaz ez a megállapítás Franciaországra vagy az északi európai uniós tagállamokra, ahol jó néhány esetben nemcsak politikai, hanem ideológiai okokból sem kerülnek a kormányzatok szakpolitikai intézkedéseinek fókuszába a családok.
Be nem tartott ígéretek
Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében emlékeztet: a kormányzati felhatalmazást immár három egymás után követő választás alkalmával kétharmados többséggel a Fidesz–KDNP szövetség kapta meg, amely néppárti profillal és annak minden felelősségével kormányoz. Innen nézve nem vagy kevésbé meglepő, hogy a kabinet minden társadalmi szinten igyekszik változásokat végrehajtani.