19°C Evelin, Fülöp 2022. május 26. 
Az 1981 óta érzékelhető népesedési problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra orvosolni: rengeteg idő és türelem, valamint forrás kell hozzá – kezdi elemzését Tóth Erik. Mint írja, Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát fordítja a családokra a költségvetésből, amellyel éllovasoknak számítunk Európában.
A családi adókedvezmény, a négygyermekes anyák szja-mentessége, a családi otthonteremtési kedvezmény, a babaváró támogatás, a jelzáloghitel-elengedés olyan intézkedések, amelyek Nyugat-Európában nem vagy alig ismertek. Pedig az eredmények kedvező képet mutatnak – hívja fel a figyelmet a vezető elemző: 2020-ban 3040-nel több gyermek jött világra, mint 2019-ben.
A teljes termékenységi arányszám Magyarországon jelentősen nőtt, ezzel szemben Franciaországban 1945 óta nem született olyan kevés gyermek, mint 2020-ban, de számos nyugat-európai államban is csökkent a gyermekvállalási kedv.
Migránspárti politika
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője rámutat: Magyarország európai, de akár világszintű összevetésben is kiemelkedően sok figyelmet szentel a családoknak. Azon túl, hogy a családok képviselete kormányzati szinten is biztosított, elmondható, hogy az elmúlt tíz évben egymásra épülő, a szakpolitikai tervezés minden szintjén a családok érdekeit figyelembe vevő népesedési akciótervet hajt végre a kabinet.
Bár Nyugat-Európa kormányai a legtöbb esetben definiálták és észlelték a népesedési problémákat, teljesen más válaszokat adtak rájuk, mint Magyarország.
Tóth Erik szerint mondhatnánk azt is, hogy a kisebb ellenállást választották, hiszen a bevándorláspárti politika általi problémakezelés első ránézésre a könnyebb, járhatóbb utat jelentette. Azonban a következményekkel nem számoltak:
nemcsak a kulturális és etnikai feszültségek erősödtek fel, de biztonságpolitikai szempontból nézve is komoly kihívásokkal kell azóta is szembe nézniük a lakosságcserét propagálóknak
– világít rá az elemző.
Különösen igaz ez a megállapítás Franciaországra vagy az északi európai uniós tagállamokra, ahol jó néhány esetben nemcsak politikai, hanem ideológiai okokból sem kerülnek a kormányzatok szakpolitikai intézkedéseinek fókuszába a családok.
Be nem tartott ígéretek
Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében emlékeztet: a kormányzati felhatalmazást immár három egymás után követő választás alkalmával kétharmados többséggel a Fidesz–KDNP szövetség kapta meg, amely néppárti profillal és annak minden felelősségével kormányoz. Innen nézve nem vagy kevésbé meglepő, hogy a kabinet minden társadalmi szinten igyekszik változásokat végrehajtani.
Az elemző úgy véli, hogy a baloldal magatartása meglehetősen kiszámítható, legyen szó migrációról, gazdaságpolitikáról, vakcina- és oltásbeszerzésről vagy bármi másról, a családpolitika terén azonban már korábban kiterítették a lapjaikat:
a 2020-as költségvetés megszavazásakor a teljes ellenzék a családok támogatása ellen voksolt. Az akkori költségvetési adatok szerint 2010-hez képest több mint két és félszeresére emelkedtek azok a támogatások, amelyek a családoknak szóltak.
Tóth Erik arra is felhívja a figyelmet, hogy 2002 után, a baloldal a választási ígéreteivel ellentétben nem hagyta érintetlenül az első Orbán-kormány családtámogatási intézkedéseit sem: eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, háromról két évre csökkentették a gyes idejét, és a gyed extrát is erősen ellenezték. A devizahitelek bevezetésével végletesen eladósították a családokat, ezenkívül támogatják a radikális ingatlanadó és a vagyonadó bevezetését is.
Aggasztó előjelek
Bár a hat baloldali párt megfogalmazott néhány alapelvet kormányzásukról, az egységes program azonban még hiányzik részükről. A vezető elemző szerint ráadásul ha lesz is ilyen dokumentum, az elsősorban egy domináns ellenzéki szereplőnek az elképzeléseit fogja tartalmazni, hiszen a különböző pártok ellentmondó véleményen vannak a fontos kérdésekben. Valódi – ugyanakkor hazug, végrehajthatatlan és több esetben a családokat sújtó – kormányprogramot egyedül Gyurcsány Ferencnek kellett összeállítania korábban a baloldal részéről, azonban egykori Fészekrakó programja nem teljesített jól, ami ellen még az a Jakab Péter is felszólalt és tiltakozott Miskolcon, aki év elején végül összefogott a volt kormányfővel – mutat rá Tóth Erik, kijelentve:
a DK a mai napig gyakran családellenes húrokat penget, 2017-es Sokak Magyarországa programjukban a családi adókedvezmény megszüntetését helyezték kilátásba.
Az sem kedvező előjel, hogy a hazai baloldal gyakran a nemzetközi példákból építkezve politizál, márpedig Nyugat-Európában nem a családtámogatás, hanem az illegális bevándorlás a demográfiai kihívásokra adott leggyakoribb válasz – zárul az elemzés.
