Jabloniczky János pozsonyi képviselő Trianon-bírálatáról a Pesti Hírlap 10-én Bátor magyar beszéd a cseh parlamentben címmel tudósít. „Azt hiszem, senki sem fog azon csodálkozni, ha ezt a diktátumot el nem fogadjuk. Ezt nemcsak nemzeti okból kell tennünk, amennyiben ezeréves hazánkat szétrobbantották, hanem ezen államban élő népünk jól felfogott érdekében és valamennyi, ez állambeli kisebbség jól felfogott érdekében is. Ez a diktátum – amelynek ezt a nevet adták: »trianoni békeszerződés« – azzal kezdődik, hogy a magyar nemzetet meg kell büntetni. Miért? Történelmi tény, hogy éppen Magyarország képviselője volt a háború ellen, amidőn pedig ezt már el nem háríthatta, akkor a magyar nemzet becsületesen teljesítette kötelességét királyával és hazájával szemben. Emiatt meg kell büntetni? […] Ha Szerbia a volt monarchiától részeket kap, ezt utóvégre meg lehet okolni, de hogy a cseheknek, akik jogilag a Habsburg monarchiához tartoztak, ajándékozzák más nemzetek területeit, ez éppoly esztelenség, mint hogy Ausztria területet kap Magyarországtól, amellyel együtt vérzett. Esztelenség egymásra utalt területek szétszakítása, Ausztria megfosztása szénbányáitól és Magyarország megfosztása erdeitől és fájától. Ez később meg fogja magát bosszulni és a nép minden igazi képviselőjének kötelessége, hogy a figyelmet erre felhívja.” Jabloniczky a Kisantantot és a cseh külügyminisztert is erős kritikával illeti. „A hegyek vajúdtak és ami megszületett, az – a legkisebb entente volt. […] Egy egész világot akar Benes a hétmillió levert magyar ellen felvonultatni. Ez a magyarok életképességének és a jövő kilátásainak legfényesebb bizonyítéka. És azt hiszik kérem, hogy a kis entente olyan rettenetes valami? Nem, az csak papiroson olyan rettenetes. […] A cseh államnak stratégiai gyengeségéről szól ezután, amelyek alkalmasak a háborús veszélyek felidézésére. Éppen emiatt kellene a cseheknek is a trianoni határozatok ellen szavazniok. Ha viharok törnének ki, a jogfosztott kisebbségektől senki sem veheti rossz néven, ha közönnyel néznék azokat.”
Gömbös egykor Károlyi megbízottja volt
A magyarságot méltató üzenetet küld az új amerikai elnök. Móricz Zsigmond a tengeren túli magyarokat az óhaza újraépítéséhez hívja. Egy bátor magyar képviselő a csehszlovák parlamentben a trianoni döntést esztelennek és a csehek számára is rossznak értékeli. Kassán négy nőt a Himnusz elénekléséért felfüggesztett börtönre ítélnek. Gömbös Gyuláról kiderül, hogy Károlyi Mihály megbízottja volt 1918-ban.

A 8 Órai Ujság 12-én közli: „A lőcsei törvényszék folyó hó 1-én tartotta a főtárgyalást Klein Ede, Tluszták Mária, özv. Simonkai Sándorné, Klein Juliska és Götz Elly ügyében, akik a tavalyi augusztus 20-án, a Szent István napi mise befejeztével a római katolikus templomban a közönséggel együtt a Himnuszt énekelték. […] Ábrányi József dr. védő kérte a vádlottak fölmentését azzal az indokolással, hogy maga Dérer, a Felvidék teljhatalmú minisztere is kijelentette, hogy nyugodtabb idők beálltával a magyar nemzetiségnek jogában lesz a Himnuszt és a Szózatot elénekelni. A bíróság Klein Ede kivételével az összes vádlottat izgatás vétségében bűnösnek mondotta ki és hat-nyolcheti államfogházra ítélte. A büntetés végrehajtását a bíróság felfüggesztette.”

Szintén a 8 Órai Ujság vág vissza Gömbös Gyulának, a MOVE elnökének, aki a szabadkőművesekkel való szimpatizálással vádolta meg a lapot. Miért vagyunk bizalmatlanok Gömbös Gyula közszereplésével szemben? címmel felemlegetik a későbbi miniszterelnök Károlyi-kormány alatti szereplését. „Hát megnyugtathatjuk Gömböst, hogy mi, akik szintén követeljük a szabadkőművesek ellen való vizsgálat sürgős lefolytatását, nem azóta foglalkozunk az ő személyével, hanem a Károlyi-forradalom, 1918. november hó 9. óta, amikor Kéri Pálék, a magyar berni diplomáciai misszió társaságában, Balla Aladár zágrábi követ kíséretében, mint katonai meghatalmazott leutazott Zágrábba, hogy ott a forradalmi kormányt képviselje.” Közreadják a jelentést, amelyet Gömbös Károlyi Mihály miniszterelnöknek és Linder Béla hadügyminiszternek küldött. „A délszláv nemzeti tanácshoz a következő beszédet intéztem: »A magyar nemzeti tanács és a magyar népkormány kitüntető megbízásából, mint a magyar állam követe, van szerencsém a teljesen szabaddá vált szuverén Jugoszláv állam nemzeti tanácsát üdvözölni. Legfőbb törekvésem és vágyam lesz a két szomszéd állam közötti barátságos viszonynak és megértésnek útját egyengetni […] mert a most már szintén teljesen szuverén magyar nép és az annak élén álló Károlyi-népkormány a Jugoszláv állammal való legőszintébb baráti kapcsot létrehozni és biztosítani törekszik. Meg vagyok arról győződve, hogy valamint a múlt századokban a magyar és horvát-szerb nemzet hősies együttes harcban védték meg hazájukat a török hódítási törekvésekkel szemben, úgy most is az egymásra utaltság elismerése mellett őrt fognak állani a világbéke megvalósítására irányuló nagy munkánál.«”
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!