Perel és vádol a Politikatörténeti Intézet a palota állapota miatt

Elszállított csillárok, romos falak, felszedett parketta, eltűnt állami iratok – ez, illetve ezek hiánya maradt a Politikatörténeti Intézet (PTI) kiköltözése után a Kúria patinás Kossuth téri palotájában. Hiába mutatott be fotókat az áldatlan állapotokról Völner Pál államtitkár, hiába derült ki a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jegyzőkönyveiből, hogy csak az átadás-átvétel után kezdődött részletes állapotfelmérés, a kommunista utódszervezet főigazgatója, Egry Gábor hazugsággal vádol mindenkit, aki számonkéri a lelakott ingatlan állapotát. A PTI és az MNV egymást perli, más-más okok miatt.

Hertelendy Gábor
2021. 02. 19. 6:30
Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Sok mindent állíthat Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet (PTI) főigazgatója, de attól még a tény tény marad: az intézet és jogelődjei teljesen lelakták a Kossuth téren álló Igazságügyi palotát, rengeteg kárt tettek benne – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese. A kormánypárti politikus emlékeztetett: a kommunista rezsim szellemi műhelye 1952 óta birtokolja az épületet.

– Elképzelhetjük, hogy csaknem hetven év alatt mennyi értéket hordtak el innen az országot megnyomorító állampárt szervezetei, tagjai, funkcionáriusai – mondta Völner Pál.

Arról is beszámolt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a PTI perben áll. – A perben nyilván szóba kerül majd a károkozás és a meg nem fizetett ingatlanhasználati díj is – tette hozzá az államtitkár, majd kérdésünkre megjegyezte: jogszabály-módosításra nincs szükség, hiszen a meglévő törvények is alkalmasak voltak arra, hogy a Kúria megalapozott döntésében kimondja: semmis a PTI ingatlanhasználati joga. Völner Pál a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében emellett „eltűnt kályhákról és csillárokról, lefeszített faburkolatokról, stukkók elé barkácsolt, igénytelen vasállványokról, szétázott falakról és értelmezhetetlen gödrökről” írt, amiket fotókon is bemutatott.

Az Igazságügyi palotát 1952-től használhatta ingyen a kommunista szellemi műhely Fotó: Kurucz Árpád

 

Romos állapot

A PTI főigazgatója megkeresésünkre azt állította, hogy Völner Pál nem mond igazat, amikor az Igazságügyi palota állapotát az abban csaknem hetven évig működő, általa vezetett intézet nyakába varrja. – Az épület ingóságainak minden átadott darabjáról tételes lista és fotók is készültek, tehát nincs szó eltűnésről. Mind nálunk, pontosabban az MNV birtokában vannak ezek a fotók – reagált Egry Gábor a miniszterhelyettes bejegyzésére. A főigazgató szó szerint azt mondta: „az Igazságügyi palota átadás-átvételére az épületbejárás után felvett, közjegyző közreműködésével készült birtokbaadási jegyzőkönyv aláírásával került sor, az MNV Zrt. képviselői nem emeltek kifogást”. – Az épület műszaki állapota közepes, csupán karbantartási munkára van szükség – jegyezte meg Egry.

Míg az Országház környezetének felújításáért felelős Steindl Imre program meglehetősen rossz műszaki állapotról írt, az MNV arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a PTI csak a végrehajtási eljárás után költözött ki a palotából.

Bár valóban közjegyző jelenlétében történt meg az átadás-átvétel, majd a birtokbaadási jegyzőkönyv a felek aláírásával, az ingatlan állapotát csak ezután mérték fel részletesen – tették hozzá az MNV részéről.

 

Térítés helyett szállítás

Egry Gábor azt is állította, hogy az intézet saját költségén vett ingóságait magukkal vitték, mert az MNV-n keresztül az állam nem akarta azok értékét megtéríteni. A főigazgató által elmondottakkal szemben áll az a tény, hogy a PTI pert indított az állammal szemben, többek között azért, hogy az megtérítse a csillárok készíttetésének, a könyvtári olvasó kialakításának, valamint az ablakárnyékoló roletták elhelyezésének a költségeit. A keresetet a bíróság – nem jogerősen – elutasította idén januárban, mert téves jogalapon lett előterjesztve az igény, ráadásul az intézet nem részletezte, mely ingóságokról van szó. Az ügyben az MNV részéről lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy

a PTI az ingóságoknak nem az elvitelét vállalta magára, hanem azok értékének megtérítését kérte.

Az MNV szerint az Egry által említett vagyontárgyak a per idején már nem voltak az ingatlanban, sőt nem is részletezte az intézet az általa indított perben sem, hogy mely csillárokat vásárolták ők, és melyek voltak eredetileg az épület részei.

Nem adott magyarázatot a szellemi műhely arra sem, hogy miért hiányoznak az eleve az épületbe tervezett csillárok, amelyek hiányát a vagyonkezelő a helyszíni szemle során észlelte

– közölte az MNV, majd hozzátették: arról sincs információ, hogy ha az ingóságok megtérítését kérte az intézet, akkor pontosan miért is szállította el azokat. Ha pedig a saját tulajdonát vitte el, akkor a PTI-nek gondoskodnia kellett volna az ingatlan világításáról, hiszen haszonkölcsönbe vevőként birtokolta ingyen az épületet korábban. Az a legkevesebb, hogy legalább abban az állapotban adja vissza az Igazságügyi palotát az államnak, ahogyan azt korábban megkapta, hát ez nem sikerült – fogalmazott a vagyonkezelő.

 

Mi lett az iratokkal?

Az MNV szerint Egry Gábornak az az állítása sem helytálló, hogy az intézet által kezelt állami tulajdonú iratok gondos megőrzését kérték tőlük, és azt megtagadta a vagyonkezelő.

Az úgynevezett szakszervezeti levéltári iratok kiadása miatt az MNV-nek pert kellett indítania, melyben az intézet kérte a kereset elutasítását, mert visszatartaná az iratokat, amíg az állam nem téríti meg azok költségeit is – tájékoztatott a vagyonkezelő.

A PTI nemcsak az iratok átadását tagadta meg, hanem a Kúria egykori Kossuth téri épületéből is csak két év elteltével volt hajlandó kiköltözni, végrehajtási eljárás következményeként.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.