Radargyártó üzem épül Nyírteleken

A magyar állami résztulajdonban lévő Rheinmetall Hungary Zrt. építi fel a nyírségi településen a lokátorokat gyártó üzemet.

A hadrendben lévő szovjet technika felett eljárt az idő. Fotó: Havran Zoltán

Radarok előállítására alkalmas üzemet hoz létre Nyírteleken a magyar állami résztulajdonban lévő Rheinmetall Hungary Zrt. – jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága. A nyírségi üzemben zajlik majd a magyar légvédelem modernizációjához szükséges korszerű rádiólokátorok előállítása, amelyek beszerzéséről 2020 decemberében írt alá szerződést Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Stéphane Oehrli, a Rheinmetall Canada Inc. elnök-vezérigazgatója. Az izraeli IAI ELTA cég aktív fázisvezérelt (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség régi szovjet P–37, PRV–17 és SZT–68U típusú rádiólokátorait váltják le, amelyeket évtizedeken keresztül szintén Nyírteleken javítottak és korszerűsítettek a HM Arzenál Zrt. létesítményében.

Maróth Gáspár kormánybiztos a hazai légvédelemi eszközök és rakéták javításával, karbantartásával foglalkozó HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén, a Rheinmetall Canada és a CarpathiaSat Zrt. képviselőivel tartott egyeztetés után újságíróknak elmondta: a nyírteleki gyáregység területén a külföldi szakértőkkel közösen szemügyre vették a magyar radarfejlesztési program későbbi lehetséges helyszínét. A két vállalat a tervek szerint bizonyos radarelemek előállítását és végleges készre szerelését, illetve integrációját fogja elvégezni – ismertette Maróth Gáspár. A kormánybiztos a lehetséges nyírteleki helyszínről szólva azt mondta, a HM Arzenál Zrt. tevékenysége révén errefelé koncentrálódik a magyar „radartudás”, azaz a legtöbb, a radartechnológiához értő mérnök ebben a régióban lakik.

– Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szellemi tudásközpont, amit egyébként a külföldi partnereink is elismernek, illetve amit felfedeztek az elmúlt években, és nem véletlenül döntöttek (...) a szabolcsi régióban történő beruházás mellett – fogalmazott. Maróth Gáspár megjegyezte, a program nagyon komoly kutatás-fejlesztési projekteket hoz magával a térségbe, például az elektronikavezérlés, a rádiótechnika, az űrkommunikációs és átjátszó képességek tekintetében. Már két-három másik cég is jelezte szándékát, hogy a radarberuházás miatt ezt valószínűleg ezt a helyszínt választják majd saját beruházásaik megvalósítására is. Azt is megrősítették, hogy a magyar beszállítók már a program első fázisában részt vesznek, amikor a lokátorokat Izraelben szerelik össze. A második fázisban, 2025-től az összeszerelés is az új nyírteleki radarüzemben történik.

Az izraeli Vaskupola radarrendszer lelkét jelentő, izraeli fejlesztésű ELM–2084 radarokból összesen tizenegy darabot rendszeresít a Magyar Honvédség. A magyar változatok egyébként a teljes képességcsomaggal rendelkezni fognak. A radarokat a hazai légtérellenőrzési, illetve a már korábban megrendelt norvég–amerikai NASAMS légvédelmi rendszerrel is összekötik. Később az Indexnek Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos azt modta: a 11 radar valójában 5+6. Az első öt nagy hatótávolságú légtérellenőrző, amely az ország légterének forgalmát figyeli és ellenőrzi, a második csoportba pedig mobil közepes hatótávolságú radarok, valamint tüzérségi radarok tartoznak, amelyek képesek drónok, tüzérségi, aknavető gránátok érzékelésére, és kiindulási pontjuk meghatározására is.

Mint azt korábban megírtuk: a szaksajtóban elérhető források szerint az ELM–2084 úgynevezett multimissziós, mobil radar. A gyártó által nyilvánosságra hozott ismertető szerint a radar a legmodernebb, gallium-nitrid (GaN) alapú félvezetőkből felépített úgynevezett AESA fázisvezérelt antennával, akár több sugárnyaláb együttes alkalmazásával biztosítja a 3D-s, valós idejű légihelyzetkép rendelkezésre állását bonyolult körülmények, az ellenség aktív és passzív elektronikai zavarása esetén is, kiemelkedő üzembiztonsággal. Az „S” hullámsávban működő lokátor képes a folyamatos légi felderítésre 360°-os lefedettséget biztosítva, 470 km maximális felderítési távolsággal, egyszerre akár 1100 légi cél adatait feldolgozva. Meglévő és szükség esetén további integrálható adatkapcsolati rendszerei segítségével képes különböző rakétavédelmi, légvédelmi rendszerek elfogóinak irányítására. Tüzérségi felderítő radarként alkalmazva az ELM–2084 MMR 120°-os lefedettség mellet száz kilométer távolságig képes a különböző gránátok, tüzérségi lövedékek, rakéták becsapódási pontjának meghatározására, valamint az indítás helyének lokalizálására is. Percenként kétszáz célt képes követni, és szükség szerint a saját tüzérség válaszcsapásainak irányításában is alkalmazható. A radar akár 33 kilométer magasan lévő célok felderítését is biztosítja folyamatos légi felderítés esetén. A terepjáróra telepíthető eszköz légi úton is szállítható.

A fejlesztőn, Izraelen illetve Szingapuron kívül jelenleg négy NATO-ország rendszeresítette vagy rendszeresíti a közeljövőben a típust, Kanada, Csehország és Magyarország mellett nemrégiben megnyerte a szlovák radartendert is.