A hálózat forradalmai (I. rész)

Néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés Irodaházában hatalmas füst keletkezett, a kiérkező tűzoltók azonban nem találtak tűzre utaló jeleket. Hamar kiderült, hogy az egyik irodában, a Jobbik szakértőjének a kezében aktiválódott egy füstgránát. A kérdés adja magát: hogy került egy füstgránát a fokozottan őrzött irodaházba? A parlamenti képviselőkön kívül mindenkit alaposan átvizsgálnak a beléptetéskor, a veszélyes eszközt valószínűleg csak egy képviselő csempészhette be az épületbe. Ki és miért vitte az épületbe a füstgránátot? Mire akarták eredetileg használni, ha csak véletlenül lépett működésbe? Remélhetőleg a kérdéseinkre hamarosan megnyugtató válaszokat kapunk a hatóságoktól – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Forrás: Tűzfalcsoport2021. 03. 12. 8:36
Forrás: Tűzfalcsoport
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A válaszok keresése közben azonban nem tudunk nem arra gondolni, hogy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy hasonló eszközzel dobta meg a parlament épületét védő rendőröket – folytatja sorait a blog.

Fotó: Tűzfalcsoport

A tüntetés kapcsán pedig eszünkbe jut, hogy az ellenzék évek óta erőszakos tüntetésekkel akarja a kormány ellen hangolni a közvéleményt. A legutóbbi kormánybuktatási kísérletre akkor került sor, amikor az SZFE épületét aktivisták elfoglalták, és mindent elkövettek, hogy erőszakot provokáljanak. A próbálkozások eddig kudarcot vallottak, azonban alapos okunk van azt feltételezni, hogy az összefogás pártjai a 2022-es választás közeledtével egyre veszélyesebb módszerekhez nyúlnak a hatalom megszerzéséért.

A forradalommal való kísérletezés azonban nem új keletű, már a 2018-as országgyűlési választásokat követő hetekben több tízezres, rendbontásokkal járó tüntetéseket szerveztek zavaros hátterű „civilek”. Az ellenzéki pártok és a mögöttük álló csoportok a sorozatos választási vereségek után ugyanis arra jutottak, hogy az ellenzék nem tudja megszólítani az embereket, ezért csak úgy kerülhet kormányra Magyarországon, ha megroppan a társadalom, és egy úgynevezett „puha puccsal” megbuktatják a kormányt.

A 2018-as „forró ősz” idején az ellenzék parlamenti obstrukcióval, utcai zavargásokkal és a közmédia épületének elfoglalásával akart feszültséget kelteni a társadalomban. A parlamenti képviselők, pártok, különféle hátterű ellenzéki csoportosulások szokatlan összhangban működtek együtt. Az események kísérteties hasonlóságot mutattak a szerbiai választásokat követő eseményekkel. A résztvevők mintha egy forgatókönyv szerint végezték volna a dolgukat. Forgatókönyv szerint zajló forradalmak? Éppen a napokban olvashattuk a Soros György támogatásából működő egyik magyar nyelvű blogon, hogy a mianmari tüntetések szervezői a hongkongi megmozdulások szervezőitől egy kézikönyvet kaptak, amely a hatékony ellenállás mikéntjéről szól. A forradalom manapság már tanulható, főállású forradalmárok pedig a világ minden részén, így Magyarországon is vannak.

https://www.facebook.com/watch/?v=383530438981542

Nemrég jelentetett meg a XXI. Század Intézet egy nagyon érdekes tanulmányt, mely szerint az elmúlt húsz évben színes forradalmak tucatjai zajlottak le a világszerte: Belgrádban 2000-ben és 2020-ban, Grúziában 2003-ban, Ukrajnában 2004-ben, majd az Majdan téri forradalom alatt 2013–’14-ben, Kirgizisztánban 2005-ben, Macedóniában 2016–’17-ben, Szlovákiában 2018-ban, illetve 2018–’19 telén Budapesten is kormánybuktatási kísérlet zajlott. Meglepő módon, a „színes forradalmak” olyan hasonló mintázatokkal zajlanak, mintha egymás hasonmásai lennének.

Távolról szemlélve a „színes forradalmak” gyakran spontán népi megmozdulásnak tűnnek, az események mélyére nézve azonban észre lehet venni, hogy valójában jól kidolgozott módszertan alapján, felkészített csoportok szervezik azokat. A forradalomcsinálás kézikönyvei pedig évtizedek óta rendelkezésre állnak, és éppen a legutóbbi években fordították le a hiányzó darabokat is magyar nyelvre. Az alapművek egyike Saul Alinsky 12 pontja, illetve a szerző 1999 óta magyarul is olvasható könyve A civil szervezkedés ábécéje. Gene Sharp könyve, a Diktatúrából demokráciába idén jelent meg magyarul, 198 pontból álló útmutatóját hatékonyan használták az egykori Jugoszláviától kezdve Egyiptomon és Ukrajnán át Iránig. Sharp egy nemzetközi NGO-t is alapított Albert Einstein Intézet néven, amely olyan szervezetek alapításánál bábáskodott, mint a jugoszláv Otpor!, a grúz Kmara, a kirgiz KelKel, az ukrán Pora! vagy a belorusz Zubr. Ezek a szervezetek természetesen mind aktív részesei voltak saját hazájuk „színes forradalmainak”. Máskülönben miért is hozták volna őket létre?

https://www.facebook.com/watch/?v=4073656395984833

A Szerbiából származó Szrgya Popovics, aki az Otpor! egyik legismertebb alakja volt, Alinsky és Sharp útmutatásait gyakorlatban alkalmazta, a tapasztalatait pedig egy újabb forradalomcsináló kézikönyvben foglalta össze. Nem mellékes tény, hogy Popovics a jugoszláv ellenzéket megszervező USA-nagykövettel, Richard Milesszal állt szoros kapcsolatban. Érdekes módon Miles később, a „rózsák forradalma” idején éppen Tbilisziben látta el az Egyesült Államokat képviseletét. A nagykövet balszerencséje lehetett csupán, hogy egy újabb polgárháborús országban szolgált, vagy arról lehet szó, hogy olyan megbízást teljesített, mint amilyet Magyarországon André Goodfriend.

Popovics „forgatókönyve” 2017 óta Magyarországon is megvásárolható, címe: Útmutató forradalomhoz. A szerző Magyarországon is bemutatta könyvét, a Gulyás Mártonhoz köthető Közös Ország Mozgalom meghívására érkezett a magyar fővárosba. Egy Popoviccsal készült interjúban elárulta, számít arra, hogy megkeresik majd budapesti aktivisták, hogy tanácsaival segítse őket. Ennek a kijelentésnek azért van jelentősége, mert Popovics amolyan „mozgalmi tanácsadóként” keresi a kenyerét, tevékenységét pedig a 2003 óta működő Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies nevű, Soros Györggyel szorosan együttműködő szervezetén keresztül fejti ki. Saját bevallásuk szerint legalább ötven ország aktivistáinak tartottak kiképzést a működésük első bő tíz évében, általában éppen azokból az országokból származó jelentkezőknek, ahol hamarosan kitört valamilyen erőszakkal járó zendülés. Mondhatni fél siker, az erőszakellenes akciók tudora valahogy mindig erőszakos forradalmak lebonyolítását segítette elő – írja a Tűzfalcsoport.

Folytatása következik...

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Tűzfalcsoport

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.