A fertőzésen frissen átesettek is védettek, őket tehát nem kell beoltani, emellett a tempó is fokozódhat:
a meredeken felfelé ívelő átoltottsági görbe arra utal, hogy van még tartalék a rendszerben.
Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a lakosság egy bizonyos százalékával – oltásellenesekkel, nehezen elérhetőkkel stb. –, főleg a vége felé lelassulhat a folyamat, de józan számítás szerint ez a nyájimmunitás elérését nem teszi kockára.
Az igazi elsők a folyosón vannak
Néhány EU-n kívüli, de európai országgal kapcsolatban már jobb a helyzet. A bajnok az Egyesült Királyság, ahol a lakosság mintegy 38 százaléka megkapta már az első vakcináját, és napi fél százalék körül kapja továbbra is a lakosság. A másik Szerbia; noha a szerbeknél ismét szigorítást hirdettek meg, de joggal reménykedhetnek benne, hogy az egyik utolsó ilyen intézkedésről van szó (ahogy hazánkban is, hiszen a fokozatos lazításhoz nem feltétlenül szükséges megvárni a nyájimmunitás meglétét). Déli szomszédunk hasonló dinamikával olt, mint hazánk, csak a keleti vakcinadömpingnek köszönhetően korábban kezdte, s a lakosság mintegy fél százaléka kapja meg naponta a vakcinát, jelenleg a szerbek mintegy 28 százaléka megkapta már az első oltását. Mindezek, és a jelenlegi tendenciák alapján a briteknek és a szerbeknek is három hónap lehet a nyájimmunitás elérése, azaz május–június fordulójára lehet várni.
Európa többi része pedig vár; a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár a jövő év elejéig.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
Borítókép: Szmolnik Katalin, az oltópont munkatársa a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó injekciós tűket rendezi a szolnoki Hetényi Géza Kórház 2-es oltópontján. Fotó: MTI/Mészáros János
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!