Az oltások beadásának sebességében is élen jár hazánk

Az átoltottsági adatok kimondottan jól alakulnak, az első oltást már több mint egymillió ember megkapta.

Szolnok, 2021. március 15. Szmolnik Katalin, az oltópont munkatársa a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó injekciós tûket rendezi a szolnoki Hetényi Géza Kórház 2-es oltópontján 2021. március 15-én. MTI/Mészáros János Fotó: Mészáros János

Az átoltottsági adatok kimondottan jól alakulnak, az első oltás adta relatív biztonságot már több mint egymillió ember élvezheti, a második oltás fékezettebben, de nem rosszul halad, és bizonyos kezdeti gondok – adminisztrációs hibák, mint például a két héttel ezelőtti hétvégi fiaskó – ellenére az átoltottsági arány dinamikusan emelkedik – írja a Mandiner.hu.

Ez abból is látszik, hogy míg a Koronavírus.gov.hu adatai szerint januárban összesen 279 ezer dózist adtak be az oltópontokon (222 ezer ember az első, 57 ezer az első és a második oltást is megkapta eddig), februárban ez a szám 927 ezerre ugrott (677 ezer elsőre, negyedmillió másodszorra beoltott személy). Az utolsó, március 13-i adat szerint már csaknem 1,6 millió adag vakcinát adtak be, ebből 1 millió 335 ezer első dózis volt.

Európa-ezüstérem

Ez összességében mintegy 13,6 százalékos átoltottságot jelent (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint egyébként 15,3 százalék), amivel stabilan őrizzük második helyünket az uniós összevetésben.

Az országban a legutolsó, március 12-i adatok szerint csaknem hárommillió adag vakcina van, így meggyőző mennyiségű tartalék is rendelkezésre áll.

Ez utóbbi tényt többen próbálták úgy bemutatni, mintha a raktáron porosodnának a vakcinakészletek, a valóság ezzel szemben az, hogy a keleti oltóanyagokat – a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot – alapos, esetenként akár több hetes ellenőrzésnek vetik alá, így hiába érkezett az elmúlt napokban 450 ezer új kínai oltóanyag, ezeknek előbb „át kell menniük a vizsgán”, és csak később lesznek beadhatóak – ahogy a február 16-i, 550 ezres kínai szállítmány is mostanra fogyott el.

Bár értelemszerűen nem lehet az egész országot pár nap alatt beoltani, a vakcinák beadása így is kimondottan gyorsan halad:

e téren is az EU ezüstérmesei vagyunk, csak Málta előzi meg hazánkat a maga 17 százalék fölötti eredményével.

A lakosságarányosan beadott vakcinák tekintetében az oxfordi bázisú Our World in Data nevű adatbázis szerint ugyanis hazánk a felpörgetett oltási kampánynak köszönhetően február vége óta a kis szigetország kivételével lekörözte a teljes Európai Uniót.

Gyors oltás, gyors szabadulás

A matek nem bonyolult: minél magasabb a lakosságarányosan egy nap alatt beadott vakcinák száma, annál hamarabb érhető el az áhított nyájimmunitás, amit jelenleg hetven százalék körüli átoltottságnál húznak meg.

A fertőzésen frissen átesettek is védettek, őket tehát nem kell beoltani, emellett a tempó is fokozódhat:

a meredeken felfelé ívelő átoltottsági görbe arra utal, hogy van még tartalék a rendszerben.

Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a lakosság egy bizonyos százalékával – oltásellenesekkel, nehezen elérhetőkkel stb. –, főleg a vége felé lelassulhat a folyamat, de józan számítás szerint ez a nyájimmunitás elérését nem teszi kockára.

Az igazi elsők a folyosón vannak

Néhány EU-n kívüli, de európai országgal kapcsolatban már jobb a helyzet. A bajnok az Egyesült Királyság, ahol a lakosság mintegy 38 százaléka megkapta már az első vakcináját, és napi fél százalék körül kapja továbbra is a lakosság. A másik Szerbia; noha a szerbeknél ismét szigorítást hirdettek meg, de joggal reménykedhetnek benne, hogy az egyik utolsó ilyen intézkedésről van szó (ahogy hazánkban is, hiszen a fokozatos lazításhoz nem feltétlenül szükséges megvárni a nyájimmunitás meglétét). Déli szomszédunk hasonló dinamikával olt, mint hazánk, csak a keleti vakcinadömpingnek köszönhetően korábban kezdte, s a lakosság mintegy fél százaléka kapja meg naponta a vakcinát, jelenleg a szerbek mintegy 28 százaléka megkapta már az első oltását. Mindezek, és a jelenlegi tendenciák alapján a briteknek és a szerbeknek is három hónap lehet a nyájimmunitás elérése, azaz május–június fordulójára lehet várni.

Európa többi része pedig vár; a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár a jövő év elejéig.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Borítókép: Szmolnik Katalin, az oltópont munkatársa a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó injekciós tűket rendezi a szolnoki Hetényi Géza Kórház 2-es oltópontján. Fotó: MTI/Mészáros János