időjárás 15°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo

Bige László, a „műtrágyakirály”, aki „Péterkém”-nek szólította Medgyessyt

Forrás: mandiner.hu - mediaworks
2021.03.12. 17:15
Bige László, a „műtrágyakirály”, aki „Péterkém”-nek szólította Medgyessyt

Kereskedett holland bundával, autógumival, Jimi Hendrix-képpel és bárányhússal, végül a műtrágyánál kötött ki, amelynek magyarországi gyártását monopolizálta. Horn Gyulánál sikerrel lobbizott, Medgyessyt pedig csak „Péterkém”-nek szólította. Határozott, kemény karakter, akinek már nagyjából mindenkivel voltak konfliktusai, és a hatóságokkal is összeütközésbe került. A Mandiner bemutatja Magyarország egyik leggazdagabb emberét, Bige Lászlót, a „műtrágyakirályt”.

Jimi Hendrixtől a bundán keresztül a műtrágyáig

Bige László üzleti pályafutása az Origo 2013-ban megjelent portrécikke és az agronline riportja szerint még Romániában kezdődött. A vegyész-üzletember egyetemi évei alatt rengeteg pénzt keresett azzal, hogy két barátjával eleinte az általuk készített Jimi Hendrix-szitanyomattal kereskedtek, később pedig sportmárkák emblémáit szitázták pólókra, amelyeket óriási mennyiségben értékesítettek.

Bár a kereskedelemből volt pénze,1984-ben édesanyját követve végül mégis Magyarországra költözött. Dolgozhatott volna vegyészmérnökként, de végül hat évig kajak-kenu edzőként dolgozott Dombrádon. Eredményesen, hiszen több tanítványa is országos bajnok lett. Eközben visszatért a kereskedelemhez: Hollandiából, autóval hozott be használt ruhákat. Jó pénzt keresett vele, a száz forintért vásárolt nercbundákat háromezerért adta el.

Később, mikor a ruhaüzletben túl nagy lett a konkurencia, barterüzletbe fogott: autógumikat cserélt bárányhúsra Romániában, végül műtrágyával és mosószer-alapanyagokkal kezdett el kereskedni. A romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett, és 1996-ra már ő lett Magyarország és Románia közötti vegyipari termékek kereskedelmével foglalkozó legnagyobb szereplő.

Privatizáció, monopólium – a zűrös kilencvenes évek

Az eddigre összegyűlt vagyonával tovább akart lépni, és a kereskedelem mellett a gyártásban is részt akart venni. Kapóra jött, hogy ekkor kezdődött a Tiszamenti Vegyiművek (TVM) privatizációja. Nagy nehézségek árán, a harmadszorra kiírt pályázaton – állítólag az akkori miniszterelnöknél, Horn Gyulánál sikerült lobbiznia – végül az övé lett a cég. Egybehangzó vélekedések szerint azonban ezt részben korábbi barátjának, Csányi Sándornak köszönheti. Az OTP tulajdonosa állítólag óriási hitelt biztosított neki a cég megvásárlásához.

Bige 2002-ben tette meg a legnagyobb lépést a leggazdagabbak közé kerülés felé. Ekkor sikerült megszereznie a Péti Nitrogénműveket (PNM), szintén Csányi Sándor segítségével, aki az ötmilliárd forintba kerülő cég árának felét az OTP-n keresztül hitelként bocsájtotta rendelkezésére.

Miután Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, az uniós támogatások miatt beindult a műtrágya-ágazat. Bige korábban elérte, hogy a vámok védjék a konkurenciát jelentő importőröktől, ráadásul az MSZP-kormány intézkedéseinek köszönhetően a műtrágya-gyártáshoz szükséges gázt is olcsón tudta megvásárolni.

A Bige Holdingnak 2009-től gyártási monopóliuma volt, az országban nem maradt konkurens műtrágya-előállító. Mindennek köszönhetően óriási pénzeket keresett. Bevételei 2010-ben elérték a 65 milliárd, 2012-ben pedig a 98 milliárd forintot. Az eredmények elérésében azonban a Bige által bevezetett több tíz milliárdos fejlesztéseknek és a szigorú cégvezetésnek is komoly szerepe volt.

A balhés milliárdos – konfliktusok és büntetőügyek

Bige Lászlót ismerői kifejezetten határozott, kemény, konfliktusokat kereső személyiségként jellemzik. Konfliktusból pedig volt is elég pályafutása alatt. Csányi Sándorral való szoros barátsága például állítólag hirtelen szakadt meg a Péti Nitrogénművek körüli üzleti viták miatt.

„Kormányok jönnek-mennek, viszont én maradok”(A képen Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Nyíregyházán 2014. december 23-án)
Fotó: MTI/Balázs Attila

A cégtől 2008-ban távoztak a Csányihoz közel álló vezetők, az OTP pedig a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-forrást PNM-ből. A céget akkor a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 24 milliárd forintos hitel mentette meg, amelyet az Európai Bizottság később szabálytalannak nevezett.

Nem ez volt az első rendőrségi ügy az üzletember életében: korábban 1998-ban előzetes letartóztatásba helyezték, mert több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították meg. A bíróság akkor felmentette Bigét. A közelmúltban pedig újra gazdasági bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe a milliárdost.

Bigét azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy több mint 800 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el úgy, hogy eközben közel 2 milliárd forinttal károsította meg saját cégét. A bíróság 2021. április 17-ig elrendelte Bige László bűnügyi felügyeletét. Eszerint nem hagyhatja el lakóhelyét, és nyomkövetőt kell viselnie.

Bige nem kerüli a nyilvánosságot, viszonylag rendszeresen ad interjúkat, és sokszor nem is fogja vissza magát. Legutóbb például az említett üggyel kapcsolatban kiadott közleményében úgy fogalmazott: „a londoni Globe színdarabjai közé kívánkozó, amúgy elég satnyán kifundált” történetnek vagyunk a szemtanúi, akik pedig őt támadják „igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek”. Később azt mondta, „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene.

A beosztottjai ugyanakkor szigorú, ám rendkívül korrekt főnökként írták le, aki sokat követel, de jól bánik az alkalmazottaival. Előfordult, hogy álruhában ellenőrizte dolgozóit az egyik gyárában, de a pénzügyi sikerekből is mindig juttatott a dolgozóknak, komoly prémiumokat kaptak tőle.

Vadászat és politika

Bige László már a kilencvenes évek végén komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezett.

Egy társaságba járt például a későbbi MSZP-s miniszterelnökkel, Medgyessy Péterrel és Benedek Fülöppel, a MSZP-kormány egyik államtitkárával, valamint Deák Gáborral, aki korábban a KISZ KB titkára, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is volt. Előfordult, hogy Medgyessyt egyszerűen csak „Péterkém”-nek szólította

A Heti Válasznak 2014-ben azt mondta, „Amikor Fidesz-kormány van, rendre azt írják rólam, hogy szocialista vagyok. Amikor az MSZP van hatalmon, liberálisnak neveznek. Mindegyik oldallal jó kapcsolatra törekszem, ugyanakkor egyenlő távolságot is próbálok tartani.

Kormányok jönnek-mennek, viszont én maradok.”

Közvetlen politikai ambíciója állítása szerint nincs. „Pozíció, elnökségi tagságok mégsem vonzanak ... Magamnak akarok megfelelni. Arra vagyok büszke, hogy öt gyárat zöldmezős beruházásban építettem fel, a semmiből” – fogalmazott korábban. Egy másik alkalommal, amikor a dombrádi önkormányzattal került összetűzésbe, azt mondta, a „két párt azon veszekszik a közgyűlésben, építhetek-e házat a saját udvaromon, vagy sem. Nem kell nekem a közélet.”

Valami köze ugyanakkor mégis lehet a politikához, mert legutóbb büntetőügyén kívül azzal került be a hírekbe, hogy nagyon úgy tűnik nála járt látogatóban Horn Gábor, az EU-s pénzekből ellenzéki előválasztási vitákat szervező Republikon Intézet vezetője. Biztosat persze nem tudni, sem a látogatásról, sem arról, ha így volt, miről egyeztettek, ugyanis az egykori SZDSZ-es politikust a Mandiner hiába kérdezte, nem reagált Bige Lászlóval való kapcsolatára vonatkozó kérdéseikre.

A Mandiner eredeti teljes cikke, Bige László életrajzával IDE kattintva érhető el.