Kaposvár tíz éven belül a legegészségesebb nagyváros lenne

Bár a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta Kaposvár kormánypárti vezetését is, Szita Károly Fidesz–KDNP-s polgármester nem engedi, hogy az elért eredmények és a 2019-ben kidolgozott tízéves program veszélybe kerüljenek. Ebben az egészség védelmére, a munkahelyteremtésre, a bérek emelkedésének elősegítésére, a demográfiai mutatók javítására és a minél nagyobb energiafüggetlenség elérésére vállalkoztak. A célok változatlanok.

Kaposvári Pályaudvar Forrás: Építész Fúrum

– Szinte lehetetlent vár tőlem, ha arra kér, hogy hasonlítsam össze az 1994-es és a mostani Kaposvárt, hiszen óriási a változás – bocsátja előre Szita Károly, aki 1990-től négy évig alpolgármesterként, azóta polgármesterként dolgozik a városért. A somogyi megyeszékhely első embere rövid gondolkodás után mégis válaszol, és rögtön kétféleképpen is megteszi ezt. – Egyrészt képekkel tudnám érzékeltetni a változást, elővenném az 1990-es évek elején Kaposvárról készített fotókat, és megmutatnám ugyanazokat az utcákat és tereket most. Higgye el, ég és föld lenne a különbség! De talán mégsem képeket mutatnék elsősorban, mert van ennél egy fontosabb dolog, ami sokkal lényegesebb, mint a tégla és a malter, mégpedig az, hogy

Kaposvár lakossága nagyon erős közösség lett, és a város jövőjét együtt határozzuk meg. S ha ebben a közösségépítésben valami kis szerepem nekem is volt, arra mérhetetlenül büszke vagyok. Büszkébb bármelyik építkezésnél, milliárdos fejlesztésnél, bár nyilván azok is nagyon fontosak

– hangsúlyozza a polgármester.

Ami az elmúlt három évtizedet illeti, Szita Károly szerint az önkormányzatok egyfajta hullámvasúton ültek. Mint elmondja, a rendszerváltás után Antall József kormánya kereste az önkormányzatok helyét, és ugyanezt tették maguk a települések és a megyék is. Kialakították azokat a jogi normákat, amelyek alapján működhettek.

– Aztán 1994-ben jött Horn Gyula, majd egy évvel később megkaptuk a megszorításokkal teli Bokros-csomagot.

Emellé jött egy olyan országvízió, amelynek az volt a politikai üzenete, hogy megélsz, csak tőlem függjél, a munkával szembeállították a segélyezés politikáját. Itt jegyzem meg, 1996-ban mi Kaposváron bevezettük a segély helyett munkát rendszert. Ez az önkormányzatnak többe került a járulékok megfizetése miatt, de ezt tartottuk helyesnek – emlékezik vissza a politikus.

Fojtogatás után levegő

Ezután jött az első Orbán-kormány, amikor Szita Károly szavai szerint visszakapták a hitüket. Ekkor indult el a későbbi Modern városok program előfutára, az első Széchenyi-program, amikor az önkormányzatok levegőhöz jutottak. Ekkoriban tudtak tervezni, és sok minden megépült a településeken. – Sajnos nem sokáig tartott ez a kegyelmi állapot, mert

2002-ben jött a Medgyessy-, majd 2004-től a Gyurcsány-kormány, ami a legmélyebb pont volt, rosszabb volt a helyzet, mint Horn Gyula idején.

Semmit nem kaptunk a feladatokon kívül. Az akkori kormányok minden olyan feladatot, amivel nem tudtak vagy nem akartak megbirkózni, azt odaadták az önkormányzatoknak, és azt mondták, oldjátok meg. Jött a mélyrepülés, az elszegényedés, majd forrásokat is vontak el, aminek a vége az eladósodás lett. Ezt még megfejelte a gazdasági világválság, amikor az akkori balliberálisok tehetetlenségükről és tehetségtelenségükről adtak tanúbizonyságot, mert csak megszorítottak, de a kiutat nem mutatták meg. Mi közben, önmagunk indítottunk munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek finanszírozásához hiteleket vettünk fel – hívta fel a figyelmet a kormánypárti településvezető.

Amikor a települések és a megyék mélypontra kerültek, akkor jött a második Orbán-kormány, amely a politikus szavai szerint számított és számít az önkormányzatokra. Ezért az állam először átvállalta a települések adósságát, hogy az önkormányzatok mozgástérhez jussanak, majd elindította az akkori európai uniós ciklust a területi operatív programokkal.

A somogyi megyeszékhelyen egymás után újulnak meg a belváros patinás épületei Fotó: Havran Zoltán

Javuló mutatók

– Ekkor, először az önkormányzatok történetében nem Budapestről akarták megmondani, hogy mit csináljunk, hanem megkérdeztek bennünket, hogy mire van szükségünk.

A nagyvárosok és a megyék is önálló keretet kaptak, ez Kaposvár esetében 15 milliárd forintot jelentett.

Ezt fejelte meg a Modern városok program, amelyben

Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott valamennyi nagyvárosba, és megkérdezte, a kormány miben tud segíteni annak érdekében, hogy helyben növekedjen a gazdaság, legyenek munkahelyek, magasabb legyen a bér, és élhetőbbek legyenek a települések.

Ez hatalmas dolog volt, és ez Kaposvárnak is óriási lökést adott – emeli ki Szita Károly.

A somogyi megyeszékhely életében a Modern városok program legfontosabb eleme az R67-es gyorsforgalmi út megépülése volt, amely bekapcsolta a települést az autópálya-hálózatba. Emellett szintén a Modern városok programban, amely összesen 170 milliárd forintot jelent Kaposvárnak,

megépült többek között a közlekedési központ, az autóbusz-telephely, az aréna, a versenyuszoda, további új ipari park létesült, és megújult a Csiky Gergely Színház is.

A fejlesztéseknek is köszönhetően javultak a foglalkoztatási mutatók, így 2020 januárjában már majdnem mindenki dolgozott Kaposváron, aki akart. Az önkormányzat és a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek eredményeként reméli, hogy hamar újból ott tartanak majd, ahol egy évvel ezelőtt.

Csökken a bűnesetek száma

A járványhelyzet persze okoz nehézségeket a somogyi megyeszékhelyen is, amelyek befolyásolták a kaposváriakkal közösen elindított, 2030-ig tartó programot. Ez azokra az értékekre épül, amelyekben helyben is hisznek, ez a munka, a család, az egészség és a biztonság. – Nagy lendülettel indultunk neki 2020-nak, aztán jött a koronavírus-járvány márciusában, és azzal szembesültünk, hogy rangsorolnunk kell a fontos és a még fontosabb dolgok között. Utóbbiak közé került az egészség és a munkahelyek védelme, de

a beruházásokat sem állítottuk le, mert azokra szükség van, hogy az embereknek legyen megélhetése.

Ahhoz viszont, hogy az emberek dolgozni tudjanak, működtettük a bölcsődéket és az óvodákat, mert a gyermekek biztonságos elhelyezése nélkül a szülők nem tudják elvégezni a munkájukat – hangsúlyozza Kaposvár első embere. Szita Károly fontosnak tartja kiemelni azt is, hogy

a koronavírus-járvány elleni küzdelem nemcsak a kormány feladata és felelőssége, a munkából ki kell vennie a részüket az önkormányzatoknak is.

Ezt Kaposváron tudomásul is veszik, ezért alkottak idén járványügyi költségvetést, de közben abban bíznak, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések, amelyeket a kormánnyal közösen tettek, az év végére meghozzák az eredményt. S remélik, hogy a 2022-es esztendő egészséges, szabad és biztonságos lesz. S ha már biztonság, Kaposváron a rendőri statisztikai mutatók – többek között a 333 kamerából álló közterület-figyelő rendszernek is köszönhetően – folyamatosan javulnak, az elmúlt tíz évben helyben kétharmaddal csökkent a bűnesetek száma.

Megtelnek az ipari parkok

A kaposváriak optimizmusát erősítheti, hogy az R67-es gyorsforgalmi út átadása óta erőteljesen megnövekedett a befektetői érdeklődés, ennek köszönhetően már a régi ipari park megtelt, és jó esélyünk van arra, hogy az új is hamarosan tele lesz.

Nyitottak ezért egy új ipari parkot, ahová egy helyi, fogaskerekeket gyártó cég épít nagyobb üzemet.

– Éppen ezért szükség van egy negyedik ipari park kialakítására is, ennek az első, 44 hektáros üteméről már tárgyalunk a kormánnyal. Ide a német Rheinmetall épít hadipari üzemet, ahol gumikerekes harcjárműveket gyártanak majd, ez a fejlesztés emeli a béreket, és előbb-utóbb kialakul körülötte a beszállítói hálózat is – fogalmaz Szita Károly.

S hogy mit hoz a jövő? Erre a kérdés talán a legnehezebb válaszolni a járványhelyzet miatt, de Kaposvár vezetése eltökélt abban, hogy a 2019-ben megfogalmazott programot folytatni kell. – Akkor a kaposváriak négy fontos dolgot kértek tőlünk. Az egyik az, hogy mindenki dolgozhasson, és növekedjenek a munkabérek. Szeretnék azt is, hogy ne fogyjon a város lakossága, ezért az évtized végére el kívánjuk érni, hogy többen szülessenek Kaposváron, mint ahányan elhagynak minket, ezt a programelemet nagymértékben segítik a kormány családpolitikai intézkedései. Azt is szeretnénk, hogy a somogyi megyeszékhely legyen az ország legegészségesebb városa, ehhez az infrastruktúra adott, de a mi komplex egészségügyi programunkban a megelőzésre helyeztük a hangsúlyt.

Ezért épült uszoda, ezért alakítottunk ki több sportpályát és szabadtéri kondiparkot, ezért van időstorna, és ugyanezért kezdtük úszni tanítani a kisgyermekeket az óvodában

– mutat rá a polgármester. Hozzáteszi: a tízéves program negyedik eleme a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérése, ezért épült a város mellett kétszáz hektáros napelempark, ami ötvenezer embernek biztosítja a megfizethető elektromos áramot. Szita Károly biztos benne, hogy ezeket a célokat az erős kaposvári közösséggel 2030-ig elérik.

Értékelik a fejlődést

Dacára a járványhelyzetnek, a hirtelen jött napsütéses meleg sok kaposvárit a megyeszékhely központjába csalogatott. Egy most még két-, ősszel már háromgyermekes család – akkorra várják a következő babát – éppen a Kossuth téren halad keresztül, az autójuk felé sétálnak. Kérdésre válaszolva elmondják, hogy nagyon szeretik a várost, a járvány azonban nagyon elkeseríti őket. Már csak azért is, mert a pandémia miatt egy sor program és rendezvény elmarad, pedig azokat mindannyian szeretik. – Ha nincs járvány, akkor helyben minden nekünk szükséges dolgot megtalálunk.

Nagyon szeretjük, hogy családias a város, és a közbiztonság is megfelelő a településen, csak a közterületen fel-felbukkanó hajléktalanok zavarnak minket

– emeli ki a házaspár. Kitértnek arra is, hogy az utóbbi időben megnőtt a forgalom a városban. Annak viszont nem örülnek – mondják mosolyogva –, hogy a 20 óra utáni kijárási korlátozás miatt az utóbbi hónapokban csendes a környék, ahol laknak. Az első hallásra furcsa kijelentésre az a magyarázat, hogy a gyerekek korábban megszokták a zajt, és annak hiányában nem alszanak jól.

A február végéhez képest gyönyörű időben a Kossuth téren gyűjti be a D vitamint két idősebb asszony, akik büszkék vallják, hogy ők baloldaliak. Ennek ellenére

ők is elismerik, hogy Kaposvár fejlődik, és hogy egymás után szépülnek meg a régi belvárosi ingatlanok, megújul a Nagyboldogasszony-székesegyház is.

Azon viszont bosszankodnak, hogy sokan eldobálják a szemetet az utcákon és a köztereken. Várják azt is, hogy ne csak a központ szépüljön, hanem a lakótelepek is, ahol szerintük ráférne a felújítás a járdákra. – A tömegközlekedés ugyanakkor nagyon jó a településen, mint ahogy az új közlekedési központ is tetszik. Jó a közbiztonság is a városban, bár mi este már amúgy sem jövünk ki az utcákra – jegyzik meg nevetve.

Szereti Kaposvárt egy, a központban a barátaira várakozó fiatalember is, aki szerint a városban mindenre van lehetőség. – Jó az is, hogy elkészült az uszoda, és átadták az új arénát, ezeknek mind örülnek a fiatalok is – közli. Neki is nagyon tetszik az új közlekedési központ, amelynek nagy előnye, hogy

a különböző tömegközlekedési lehetőségek egy helyen elérhetők.

Hosszas gondolkodás után hozzáteszi, talán arra lenne még szükség, hogy még több szolgáltató és gyorsétterem legyen a városban.