10°C Adalbert 2022. szeptember 27. 
Etikátlan csúsztatásokkal van tele a Deutsche Welle (DW) nevű német közszolgálati televízió budai Várban készített videója, amelyben több megszólalót is a televízió propagandacéljaira használtak fel. Mint arról korábban beszámoltunk, a film a Várnegyedben zajló építkezések kapcsán tematikusan a jelen és a Horthy-korszak zsidóüldözéstől sem mentes végnapjai között igyekszik párhuzamot vonni.
A felvételen nyilatkozó Wágner Tamás szavait ráadásul úgy tolmácsolták németül, hogy eközben annak magyarul elhangzó kijelentései sokszor nem vehetők ki. Mint kiderült, szándékosan járhatott el így a DW, hiszen olyasmit adhatott Wágner szájába, amit nem is mondott. A korábban az MTI munkatársaként dolgozó helyi lakos lapunk kérdésére hangsúlyozta: kizárólag a Várban folyamatban lévő építkezésekről beszélt, illetve arról, hogy azok mennyire megnehezítik a közlekedést. Beszélt arról is, hogy a kormányzathoz érkező delegációk miatt gyakran vannak útlezárások, ami időnként szintén zavaró lehet az autósoknak és a gyalogosoknak.
A videóban azonban azt sejtették, hogy Wágner ennél jóval többről beszélt, mivel úgy fűzték az általa elmondottakat az előtte megszólaló Karácsony-párti polgármester, V. Naszályi Márta szavaihoz, hogy a helyi lakost „szintén nagyon elszomorítják a fejlemények”. Márpedig V. Naszályi arról beszélt, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, emellett rossz társadalmi üzenetet közvetít, ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. – Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt – fogalmazott Karácsony Gergely párttársa.
A videó másik részében is szerepeltetik Wágner Tamást, amikor a volt MTI-s újságíró a szomszédjával fut össze a társasházuk lépcsőházában. Marti János arról beszélt, hogy „ma már nem lehet tudni, mi történik az országban”, és a zsidó származású feleségével „megelégelték az Orbán-kormány budavári üzelmeit”, ezért elköltöznek.
Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni – magyarázta a férfi a riporternek. Ezzel kapcsolatban Wágner a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy még annak fényében is megdöbbentették a szomszédja szavai, hogy tudja: az ismerősének felesége „posztholokauszt-szindrómában szenvedhet”. – Ő valóban fél, az édesanyját koncentrációs táborba vitték a második világháború idején. Számos első generációs holokauszt-túlélő szenved ilyen tünetektől, ez az átélt sokkhatás miatt érthető is
– fejtette ki Wágner Tamás. Hozzátette: a házaspár azóta valóban elköltözött a Várból.Végül azt is elárulta, hogy – bár a Deutsche Welle videójában úgy tűnt, véletlenül futottak össze – a német televízió előzetesen megkereste azzal, hogy forgatnak majd a Várnegyedben, s hogy nyilatkozna-e nekik. Wágner igent mondott, ám jelezte, hogy helyi lakosként kizárólag a lakókörülményekről és az építkezések közvetlen hatásairól kíván beszélni. Lapunk kérdésére azt is elárulta, semmilyen kapcsolatban nincs V. Naszályival. A Párbeszéd I. kerületi polgármesterének is több kérdést feltettünk a riportban elhangzottakkal kapcsolatban, ám lapzártánkig nem válaszolt. Amikor telefonon elértük, a közelgő online fogadóórájára hivatkozva irányított a kommunikációs igazgatójához. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy miért éppen az 1944. márciusi állapotok helyreállításának kormányzati tervéről beszélt, s hol látja nyomát ilyen törekvésnek hivatalos dokumentumokban és nyilatkozatokban.
– A [kormánypárti] illetékesekhez beadott interjúkérelmeinket vagy elutasították, vagy pedig nem válaszoltak rájuk – ezt már Christoph Jumpelt, a német közmédiához tartozó Deutsche Welle szóvivője felelte a Magyar Nemzetnek arra a felvetésre, miért csak ellenzéki politikus, illetve az ő véleményével egybehangzó álláspont jelenik meg budapesti riportjukban. Arra azonban nem válaszolt, kik voltak ezek az illetékesek. (A több mint négyperces tudósításban nem említik, hogy kormánypárti politikusokat is megkerestek volna.)
– A riport nemzetközi nézőközönségünknek, nem pedig specifikusan egy célterületnek készült. Ezért úgy mutatja be a témát, hogy az az előismeretekkel nem rendelkező nézőknek is érthető legyen. Riportunk tényeken alapul, és olyan személyeket mutat be, akik tájékozottak az [építési] projekttel kapcsolatban – védte a mundér becsületét Jumpelt, aki értetlenségét fejezte ki azon felvetésünkkel kapcsolatban, hogy indítanak-e belső vizsgálatot a riport tendenciózussága és előre megrendezett jelenetei miatt, illetve alávetik-e utólagos minőségbiztosítási ellenőrzésnek.
A várnegyedbeli riport megadta az alaphangot ahhoz, hogy a DW – sajtóbeszámolók szerint – magyarországi adásának áprilisi indítására készül, noha nem hagyományos televíziócsatorna formájában. A szóvivő megerősítette ezt, mondván: a YouTube videómegosztón és a közösségi médiában kínálnak majd tartalmakat. Kérdésünkre nem erősítette meg, hogy ezek megosztásában – mint sajtóhírekben megjelent – olyan balliberális sajtótermékek kapnak itthon szerepet, mint a 24.hu, a Hvg.hu, a Telex és az ATV; mint közölte, „egyes magyarországi médiavállalatokat” vonnak be, és még tárgyalnak.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség közben elítélte, hogy a DW újabb, ezúttal minden szakmai és etikai határon túllépő propagandafilmet készített Magyarországról.
