Több mint másfél évtizednyi börtön vár a gyilkos anyára

A Miskolci Törvényszék különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 16 év fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől való eltiltásra ítélte azt a nőt, aki kegyetlen módon végzett újszülött gyermekével.

Csecsemőgyilkosság helszínén keresik a nyomokat a bűnügyi technikusok Forrás: police.hu

A Magyar Nemzet információi szerint az életfogytig tartó büntetés kiszabásának kérelme sem lehetetlen, mellékbüntetésként pedig a törvényszék a vádlott szülői felügyeleti jogát gyermekei, valamint jövőben születendő gyermekei vonatkozásában is megszüntette.

Szülés a mellékhelyiségben

A vádlott egy borsodi kisvárosban, Felsőzsolcán élt, ahol élettársával átlagos körülmények között, közösen nevelték négy kiskorú gyermeküket. A nő állapotos lett ötödik gyermekével, azonban ezt a terhességét titkolta, hasát lekötözte, hízásáról hazudozott környezetének. Nem akarta megszakítani a terhességet, nem kért orvosi segítséget, emiatt nem járt terhesgondozásra sem. 2019. február 27-én a már ismert fájásokból tudta, hamarosan megkezdődik a szülés. Kiment a házuk mögött található mellékhelyiségbe, ahonnan visszatérve közölte párjával, rosszul lett, vérzik. A férfi a velük egy udvarban lakó édesanyjától, valamint rokonaitól kért segítséget, a nő azonban az ápolására siető családtagokat kizavarta a házból, magára zárta az ajtót. Élettársa negyed óra elteltével a nőért aggódva berúgta a ház bejárati ajtaját, majd mentőt hívott az akkor a vérveszteség miatt már félájult nőhöz.

Mást vádolt a késeléssel

A szemtanúk szerint a nő rosszulléte ellenére is ellenségesen, agresszívan viselkedett, a mentőorvos előtt is végig tagadta, hogy szülési folyamat indult volna meg nála. Az ellenállása miatt rendőri intézkedéssel, bilincsben kellett kórházi vizsgálatra szállítani, ahol egyértelműen megállapították, néhány órával korábban spontán szülés történt nála. Amikor erről rokonsága értesült, azonnal megkezdték a gyermek felkutatását. Az újszülöttet egy takaró alá rejtve találták meg egy fészerben, a a mentők több, sikertelen újjáélesztési kísérlet után már csak a csecsemő halálát tudták megállapítani. A csecsemő egészségesen, életképesen jött világra, de az anya dühében húsz szúrt és vágott sérülést okozott a gyermeknek egy késsel. A csecsemő egy súlyos nyaki érsérülés miatt perceken belül elvérzett, már akkor meghalt, amikor az anya korábban magára zárta házuk ajtaját.

A gyilkosság után két nappal letartóztatásba került asszony a bűncselekmény elkövetését az eljárás minden szakaszában tagadta, azt állította, hogy a gyermek torkát a rokonok közül vágta el valaki, amíg ő rosszul volt. A rendőrség bűnügyi helyszínelői nem találtak olyan nyomot vagy anyagmaradványt, ami megerősítette volna állítását. A halott csecsemő környezetében csak az anya biogenetikai nyomait rögzítették, más, a mentőkön kívül, nem ért a baba testéhez, az orvosok pedig gumikesztyűt viseltek az újraélesztési kísérletnél.

Csecsemőgyilkosság helyszínén keresik a nyomokat a bűnügyi technikusok
Fotó: Police.hu

Titkos viszonyt sejt a család

A törvényszék a tanúvallomások, valamint a poligráfos, igazságügyi hazugságellenőrző gépi vizsgálat eredménye alapján a nő bűnösségére következtetett, azonban az élet elleni bűntett elkövetésének indítéka az eljárás során nem volt feltárható. A vádlott és védője emiatt elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából élt jogorvoslattal.

Most a szakértőknek kell megállapítaniuk, miért ölte meg ötödik gyermekét az egyébként többi gyermekét megfelelő módon gondozó és nevelő anya. A Magyar Nemzet információi szerint a nő párjának családja egy titkos, az élettársi kapcsolaton kívüli viszonyt sejt a háttérben, szerintük ezért nem akarta vállalni ötödik gyermekét az asszony. A pár közös gyermekeinek gondozására egy személyileg a vér szerinti apát jelölte ki a gyámhatóság, megtiltva a nőnek a gyerekekkel és volt párjával történő kapcsolattartást, illetve kapcsolatfelvételt. Ez a döntés a gyermekek nagykorúságáig érvényes, amikor is a gyermekek maguk dönthetnek majd arról, szeretnék-e felvenni a kapcsolatot az anyjukkal.