11°C Hedvig 2021. October 17. 
A különböző vakcinagyártók üzleti érdekkonfliktusai még az európai egészségügyi szakhatóságokba is begyűrűztek, és így jelenhettek meg fősodratú sajtótermékekben is látszólag verifikált álhírek egyes oltóanyagokról,
például az AstraZeneca állítólagos vérrögképző hatásáról – derül ki az Index.hu csütörtök reggeli összeállításából. Mint írták, bár az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezető tisztségviselője, Marco Cavaleri április 6-án az olasz Il Messaggero nevű lapnak adott interjújában azt hangoztatta: véleménye szerint „most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés” az AstraZeneca-vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt ritka vérrögképződéses állapot között, az EMA szóvivője később mégis arról tájékoztatott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Mint írták, „a vérrögképződési események gyakorisága a vakcinával oltottak körében nem tűnik magasabbnak, mint az általános populáció körében tapasztalt érték”.
A Brit Hematológiai Társaság tudósai szintén azt hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az említett komplikációkat az AstraZeneca-oltás okozta volna. Robin Shattock professzor, az Imperial College London kutatója kiemelte, hogy az AstraZeneca vakcinájával beoltottaknál nem gyakoribb a vérrögképződés, mint a lakosságnál általában véve.
A brit–svéd gyógyszercég, valamint az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett oltóanyaga iránti bizalmat korábban olyan nagy presztízsű sajtóorgánumok is aláásták, mint a Reuters. Az állítólag több beoltottnál tapasztalt vérrögképződésről szóló beszámolókkal elérték, hogy az oltóanyagot számos országban betiltották, köztük Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország, Írország és Franciaország is.
A szenzációhajhász hírekre magyar kutatók is reagáltak. Így Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai laboratóriumának a vezetője, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője úgy fogalmazott, hogy az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos híráramlás sokkal inkább egy gyógyszer- és vakcinafejlesztő cégek között kialakult kisebb háború eredménye, nem pedig bármilyen vérrögképződési probléma.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is hasonló véleményt képvisel. Hangsúlyozta: a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórképek, amelyek véletlenül is gyakran előfordulnak. Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy a koronavírus esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZeneca vakcinájánál tapasztaltak. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra kért mindenkit, hogy a gyógyszergyárak közötti konfliktusok sajtóban való megjelenésének ne üljenek föl, mivel ezek mögött a hírek mögött üzleti érdekek is állnak.
A konkurens oltóanyag elleni negatív kampány piacszerzési célra történő alkalmazására példaként említették Új-Zéland esetét. Jacinda Ardern, a szigetország miniszterelnöke március elején jelentette be, hogy a korábbi tervektől eltérően csak a Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó cégek közös fejlesztésű vakcinájával fognak oltani az országban. Ezért Új-Zéland tízmillió adag Pfizer-vakcinát vásárolt.
Az is különös, hogy bár a Reuters áprilisban arról írt, hogy
az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal kötött szerződéseket, amelyek az év végén járnának le, az Európai Unió bankja 2020 júniusában százmillió eurós megállapodást írt alá a mainzi székhelyű BioNTechhel,
míg a délnyugat-németországi Tübingenben található CureVac júliusban 75 millió eurós hitelt kapott. Anna Lynch, az Európai Beruházási Bank élettudományi szakértője azt a magyarázatot adta a két német gyógyszercég támogatására, hogy „az mRNS-alapú vakcinák sokoldalúak, mivel gyorsan tudnak alkalmazkodni a vírus mutációihoz. A CureVac és a BioNTech vakcinái szükség esetén heteken belül módosíthatók egy mutálódott vírus célbavételére”.
A háttérben meghúzódó üzleti szálakra az egészségügyi szakmai szervezetek képviselői közül is egyre többen hívják fel a figyelmet.
Így Germán Velásquez, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi titkárságának az igazgatója egy cikkében úgy vélekedett, hogy a gyógyszeripar az 1990-es évektől kezdve a spekulatív kapitalizmus felé fordult az azonnali, közvetlen profitot keresve.
