A gyártók közötti harc áldozataivá válhatnak egyes vakcinák

Egyre több a bizonyíték arra, hogy üzleti érdekek állnak az egyes vakcinákat lejárató álhírek mögött. Amellett, hogy számos kutató rámutatott: megalapozatlanok az AstraZeneca vérrögképző hatásáról szóló hírek, az is különös, hogy például az Európai Unió bankja már tavaly júniusban százmillió eurós megállapodást írt alá a Pfizerrel együttműködő BioNTechhel.

epa08966496 (FILE) - A nurse prepares a dose of the Oxford/AstraZeneca Covid-19 vaccine at the NHS vaccine mass vaccination centre that has been set up in the grounds of Epsom Race Course, in Surrey, Britain 11 January 2021 (reissued 26 January 2021). AstraZeneca has denied reports of a reduced efficiacy of its COVID-19 vaccine. EPA/DOMINIC LIPINSKI / POOL Fotó: DOMINIC LIPINSKI / POOL

A különböző vakcinagyártók üzleti érdekkonfliktusai még az európai egészségügyi szakhatóságokba is begyűrűztek, és így jelenhettek meg fősodratú sajtótermékekben is látszólag verifikált álhírek egyes oltóanyagokról,

például az AstraZeneca állítólagos vérrögképző hatásáról – derül ki az Index.hu csütörtök reggeli összeállításából. Mint írták, bár az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezető tisztségviselője, Marco Cavaleri április 6-án az olasz Il Messaggero nevű lapnak adott interjújában azt hangoztatta: véleménye szerint „most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés” az AstraZeneca-vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt ritka vérrögképződéses állapot között, az EMA szóvivője később mégis arról tájékoztatott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Mint írták, „a vérrögképződési események gyakorisága a vakcinával oltottak körében nem tűnik magasabbnak, mint az általános populáció körében tapasztalt érték”.

Üzleti érdekek állhatnak az AstraZeneca oltóanyagát lejárató álhírek mögött Fotó: EPA/Dominic Lipinski/Pool

A Brit Hematológiai Társaság tudósai szintén azt hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az említett komplikációkat az AstraZeneca-oltás okozta volna. Robin Shattock professzor, az Imperial College London kutatója kiemelte, hogy az AstraZeneca vakcinájával beoltottaknál nem gyakoribb a vérrögképződés, mint a lakosságnál általában véve.

A brit–svéd gyógyszercég, valamint az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett oltóanyaga iránti bizalmat korábban olyan nagy presztízsű sajtóorgánumok is aláásták, mint a Reuters. Az állítólag több beoltottnál tapasztalt vérrögképződésről szóló beszámolókkal elérték, hogy az oltóanyagot számos országban betiltották, köztük Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország, Írország és Franciaország is.

A szenzációhajhász hírekre magyar kutatók is reagáltak. Így Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai laboratóriumának a vezetője, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője úgy fogalmazott, hogy az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos híráramlás sokkal inkább egy gyógyszer- és vakcinafejlesztő cégek között kialakult kisebb háború eredménye, nem pedig bármilyen vérrögképződési probléma.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is hasonló véleményt képvisel. Hangsúlyozta: a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórképek, amelyek véletlenül is gyakran előfordulnak. Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy a koronavírus esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZeneca vakcinájánál tapasztaltak. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra kért mindenkit, hogy a gyógyszergyárak közötti konfliktusok sajtóban való megjelenésének ne üljenek föl, mivel ezek mögött a hírek mögött üzleti érdekek is állnak.

A konkurens oltóanyag elleni negatív kampány piacszerzési célra történő alkalmazására példaként említették Új-Zéland esetét. Jacinda Ardern, a szigetország miniszterelnöke március elején jelentette be, hogy a korábbi tervektől eltérően csak a Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó cégek közös fejlesztésű vakcinájával fognak oltani az országban. Ezért Új-Zéland tízmillió adag Pfizer-vakcinát vásárolt.

Az is különös, hogy bár a Reuters áprilisban arról írt, hogy

az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal kötött szerződéseket, amelyek az év végén járnának le, az Európai Unió bankja 2020 júniusában százmillió eurós megállapodást írt alá a mainzi székhelyű BioNTechhel,

míg a délnyugat-németországi Tübingenben található CureVac júliusban 75 millió eurós hitelt kapott. Anna Lynch, az Európai Beruházási Bank élettudományi szakértője azt a magyarázatot adta a két német gyógyszercég támogatására, hogy „az mRNS-alapú vakcinák sokoldalúak, mivel gyorsan tudnak alkalmazkodni a vírus mutációihoz. A CureVac és a BioNTech vakcinái szükség esetén heteken belül módosíthatók egy mutálódott vírus célbavételére”.

A háttérben meghúzódó üzleti szálakra az egészségügyi szakmai szervezetek képviselői közül is egyre többen hívják fel a figyelmet.

Így Germán Velásquez, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi titkárságának az igazgatója egy cikkében úgy vélekedett, hogy a gyógyszeripar az 1990-es évektől kezdve a spekulatív kapitalizmus felé fordult az azonnali, közvetlen profitot keresve.