A koronavírus ellen eddig négyezerszer használták a vérplazma-terápiát hazánkban

2021 elején több olyan kutatás is megjelent a sajtóban, amely szerint a vérplazma-terápia alkalmatlan a koronavírus gyógyítására. A kezelés lényege, hogy a betegségen áteső emberek vérplazmáját a beteg szervezetébe juttatják, és a felgyógyultak antitestjei segítenek legyűrni a betegséget. Az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese szerint a terápiát itthon sikerrel alkalmazták és továbbra is sikerrel alkalmazzák.

20200428 Budapest Biotest plazmaferezis állomás A koronavírus-fertőzésből felgyógyultak vérplazmáját használják fel a betegek gyógyítására a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben. A vérplazmaadást az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szervezi. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

A koronavírus okozta megbetegedésre egyelőre nincs specifikus gyógyszer, ám akadnak olyan készítmények, amelyek segíthetnek a megbetegedés súlyosságának csökkentésében. Ilyen például a favipiravir, amelyet március óta háziorvos is felírhat a betegeknek. „A tablettát az enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató betegeknek a háziorvos írja fel, ezzel is elősegítve a betegség könnyebb lefolyását és csökkentve a kórházi kezelésre szorulók számát. A favipiravirtól a tünetek megjelenésétől számított maximum ötödik-hetedik napig várhatunk jótékony hatást, ezért a gyógyszer mielőbbi alkalmazása érdekében nemcsak a pozitív teszttel igazolt, hanem a koronavírusos tüneteket mutató, nagy valószínűséggel megfertőződött betegek esetében is elkezdődhet a kezelés” – olvasható a koronavirus.gov.hu portálon.

A lehetséges gyógymódok között szerepelt az az eljárás, amellyel magyar orvosok a világon elsőként kísérleteztek sikerrel: a fertőzésből felgyógyult emberek vérplazmáját juttatták be koronavírus-fertőzésben szenvedők szervezetébe. Ez egy passzív immunizáció: a fertőzött emberek vérében a test védekezésének eredményeképpen felszaporodnak az ellenanyagok, amelyet vérplazma-terápia során bejuttatnak a betegek szervezetébe. Az eljárást más vírusos megbetegedések esetén is alkalmazták korábban a szakemberek, például az ebolánál, ezért kézenfekvő volt kipróbálni a koronavírusos megbetegedések esetében is.

A képen Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége vért ad a III. Civil véradáson az Igazságügyi Minisztérium épületében 2020. október 13-án. A koronavírus-járvány idején nagyon fontos lenne, hogy minél több, a fertőzésen átesett ember adjon vérplazmát, amelyre a betegek gyógyulásához van szükség – nyilatkozta véradását követően Herczegh Anita
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A vérplazma-terápia kapcsán ellentétes hírek láttak napvilágot: míg korábban a kutatók nagy reményeket fűztek ehhez a kezeléshez, 2021 elején egyre több olyan tanulmány jelent meg, amelyek szerint a vérplazma-terápia nem bizonyult hatásosnak. A Magyar Nemzet kérdésekkel fordult az Országos Vérellátó Szolgálathoz (OVSZ), hogy kiderítsük: hatásos-e a terápia, és hogy hol tartanak a kutatások jelenleg.

Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettes lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott: bár a tudományos közösség megosztott a plazmaterápia hatékonyságában, a Covid–19 kapcsán a terápiával foglalkozó cikkek jellemzően kis esetszámot alapul vevő kutatások kapcsán vonnak le messzemenő következtetéseket. A szakember kiemelte: a terápia alkalmazásának kezdetekor itthon is ki kellett tapasztalni, hogy a Covid–19 mely fázisában mennyi vérplazmát kapjon a beteg. Nagy Sándor úgy összegzett, hogy eddig már több mint hatvan kórház, több mint négyezer alkalommal használta fel a készítményt, jók a tapasztalatok, általában javul a plazmaterápiát kapó betegek állapota, de sajnos van olyan súlyos állapot is, amikor már ez sem segít.

Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese a Hír TV műsorában Fotó: képkivágás

Az OVSZ főigazgató-helyettese arról is beszélt, hogy a plazmaadáshoz az OVSZ olyan donorokat vár, akik bizonyítottan fertőzöttek voltak és már három hete tünetmentesek. A vér- és plazmaadással kapcsolatban elmondta: azok, akik a megszokott módon szeretnének vért adni, most is biztonságosan megtehetik, ugyanis a folyamat alatt mindenki maszkot visel, a donorok egymástól másfél méterre vannak és a helyszínen például a tollakat is fertőtlenítik. Nagy Sándor elmondta: a koronavírus elleni oltás nem befolyásolja a véradást, a vakcina beadatása előtt és után is lehet vért adni. A szakmai főigazgató-helyettes úgy pontosított, hogy oltás után akkor lehet vért adni, ha az adott személy már túlesett az esetlegesen fellépő oltási reakción. Hangsúlyozta: a koronavírus vérkészítménnyel nem vihető át a véradó és a készítményt megkapó között.