Az Európa Tanács megvizsgálja az unió bíróságának függetlenségét

Akár korábban, gyanús körülmények között meghozott ítéleteket is górcső alá vehetnek az ellenőrzéseknél.

Idősebb Lomnici Zoltán szerint a trianoni békediktátum évszázadokra beárnyékolja a francia-magyar kapcsolatokat Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

A rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, valóban az Európa Tanácsnak kell foglalkozni azzal, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái függetlenek-e, és van-e esély arra, hogy megszűnnek az egyes ítélkezéseknél tapasztalt összeférhetetlenségek – így reagált a Magyar Nemzetnek az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke a Tűzfalcsoport.hu portálon megjelent hírre, amely szerint az Európa Tanács megvizsgálja az Emberi Jogok Európai Bíróságának függetlenségét.

A parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat.

Idősebb Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy amikor ő néhány hónappal ezelőtt levelet írt az Európa Tanács főtitkárának, akkor Marija Pejčinović Burić azt a választ adta, hogy a tanács nem foglalkozik az Európai Bíróság ügyeivel.

Idősebb Lomnici Zoltán nem hagyta magára Tamás Ilonka néniéket
Fotó: MTI

– Ha az információk pontosak, mostanra kiderült, hogy az Európa Tanács mégiscsak kénytelen foglalkozni a problémával. Ez annál is inkább így van, mert ez egyes döntéseknél akár az érvényesség kérdését is felveti – jelentette ki lapunknak a volt főbíró. Hozzátette: ha a jövőben változás lesz az ügyben, például ha az Emberi Jogok Európai Bíróságának előírnak valamilyen összeférhetetlenségi szabályt, az már a felvidéki jogfosztott Tamás Ilonka néni és lányának helyzetén nem segít.

Szavai szerint további kérdés az is, hogy mi lesz azokkal az ügyekkel, ahol összeférhetetlenség állhatott fent.

– A lényeg, hogy a harcunk nem volt értelmetlen, és az Európa Tanács mégiscsak foglalkozik a kérdéssel – tette hozzá.

Mint azt megírtuk, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke még tavaly augusztus végén kérte levélben az ET főtitkárától a gyanús körülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azért fordult Marija Pejčinović Burićhoz, hogy az Európa Tanács tisztázza azokat a döntéseket, amelyeknél felmerült az összeférhetetlenség gyanúja. Ennek hátterében az áll, hogy a Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ előzőleg egy megdöbbentő kutatási eredményt tett közzé.

A vizsgálat rámutatott: 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val.

Kiderült az is, hogy a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt az EJEB egy olyan tanácsa vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja később legfőbb bíró lett északi szomszédunknál.