Hamis halálgörbével kelt pánikot a baloldali politika és média

Újra és újra címlapokon hozza a sajtó egy része, hogy Magyarország több mint 26 ezer áldozattal világelső a Covid-halálozásban. A hamis hírek miatt újra és újra el kell mondani, hogy ez – a rendelkezésre álló informá­ciók alapján – nem igaz. Az Eurostat objektívebb képet adó mutatóinak alapján Magyarország valójában az EU középmezőnyében helyezkedik el.

gdp_2020_II

Nézzük például az Európai Unió országait! Megállapítható, hogy a tagállamok felében legalább tíz százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint a járvány előtti évben.

A három legmagasabb többlethalálozás Spanyolországban (18,9 százalék), Olaszországban (17,6 százalék) és Belgiumban (17 százalék) volt. Magyarországon 8,7 százalékos emelkedéssel az EU-átlagnál (11,5 százalék) alacsonyabb növekedés volt tapasztalható, ez a 11. leg­alacsonyabb érték az unióban.

Uniós szinten igen jelentős tehát a növekedés, hiszen a járvány előtti két évben az országok zömében csak plusz/mínusz egy-két százalékkal változott az évenkénti halálesetek száma, jellemzően inkább kis mértékben csökkent vagy stagnált. Mi lehet az oka, hogy 2020-ban szinte mindegyik EU-tagállamban mégis ennyire kiemelkedően megugrott a halálozás? Kézenfekvő (lenne) a válasz, azonnal rávághatnánk, hogy ezt a Covid-világjárvány okozta.

Hatalmas eltérések

Ha azonban megnézzük, hogy ezen országok hány elhunytat jelentettek hivatalosan is a Covid áldozataként, már egészen más képet fogunk látni. Kérdés, hogy valós-e ez a kép? Az EU-s országok, amelyek elvileg közel azonos megközelítéssel kezelik ezen adatkört, mégis hatalmas eltérésre jutnak a gyakorlatba való átültetés során. A tagállamok negyede az országukban kimutatott többlethalálozás felére sem ismeri el, hogy az a Coviddal függene össze. Két ország (Litvánia és Szlovákia) a többlet alig egyharmadát magyarázza a pandémiával. A grafikonon látszik, hogy mely EU-tagállamban mekkora többlethalálozás volt tapasztalható 2020-ban, ebből mekkora növekedést okozott a Covid, és milyen hányadra nincs magyarázat.

Tisztán látható, hogy számos tagállamban igen jelentős olyan többlethalálozás volt a tavalyi évben, amelyet nem jelentettek Covid-halálozásként. Ugyanakkor ebben a térségben – hála istennek – se háború, se más súlyos járvány, se egyéb olyan folyamat, eseménysor nem volt ismert a tavalyi évben, ami a korábbi trendekhez képest ilyen jelentős törést, ilyen magas halálozási növekedést okozhatott volna. Erős lehet a gyanú, hogy a járványstatisztika pontatlansága állhat a háttérben, és igen valószínű, hogy ezen országok később korrigálni fogják a Covid-áldozatok számára vonatkozó statisztikáikat.

Amíg ez nem történik meg, addig önmagában a Covid-halálozás alapján nemzetközi rangsorokat felállítani nem lehet, egy ilyen rangsor teljesen hamis, félrevezető képet fog adni.

Hazai szigor

Magyarország szigorúbb besorolási gyakorlatot folytat, a 2020-as évi többlethalálozás 86 százaléka a jelentett Covid-halálesetek száma. Ezzel az EU-ban a hetedik helyen áll, tizenkilenc tagállam a magyarnál „lazább” besorolást alkalmaz. Hogy ez mekkora különbséget jelent, azt jól szemlélteti, hogy ha minden ország statisztikáit úgy számolnánk át, hogy feltételezzük: a többlethalálozásnak legalább a 86 százalékát (mint Magyarországon) a Covid áldozatai jelentik (azaz az alacsonyabb értékeket 86 százalékra emeljük), úgy EU-szinten harminc százalékkal, több mint 110 ezerrel növekedne a 2020-ban a Covidhoz köthető halálesetek száma. Ez csak Lengyelországban csaknem harmincezerrel, Olaszországban 21 ezerrel, Spanyolországban és Romániában 16-16 ezerrel növelné a Covidban elhunytak számát. Nem állítom, hogy ez az egyszerű gondolatkísérlet pontos képet tud adni, de megközelítésként, a probléma szemléltetéseként megfelelő. A teljes halálozási növekedésen belül a Covid-halálozások aránya ugyanis majdnem azonos, de legalábbis egy sokkal szűkebb sávban szóródó érték kellene, hogy legyen.

Jól látható tehát, hogy

tévesek azon rangsorok, amelyek a Covid-halálesetek lejelentett száma alapján hirdetnek „eredményt”.

Jogos ugyanakkor az igény, hogy valamilyen szempontok szerint meg lehessen ítélni az egyes országok járványkezelési stratégiáit, hiszen így lehet az esetleges hibákat hamarabb felismerni, a sikeresebbnek mutatkozó országoktól jó gyakorlatokat átvenni.

Egyetlen objektív érték

Nehéz, talán nem is lehet egyetlen, rá­adásul objektív mutatót kialakítani, ami alapján aztán tiszta sorrendet fel lehetne állítani az országok közt. Minden országban számos sajátosság lehet, ami egyedi korrekciókat, kiigazításokat tenne szükségessé. Az mindenesetre biztos, hogy az EU-ban a korábbi évek hasonló, kevéssé változékony halálozási trendjei miatt a többlethalálozás fontos mutatószám, ha mindenképp rangsorolni szeretnénk az országokat. Persze sok tényező befolyásolhatja ezt a mutatót is, például az éppen aktuális influenzajárvány erőssége is, de ezen tényezők a korábbi években is mind alakították a halálozási számokat, a tagállamok zömében mégis aránylag szűk sávban mozgott ez az adat. További előnye, hogy mivel ez nem függ a haláloki besorolástól, ezért módszertani, megközelítésbeli különbségek sem viszik félre az összevetést.

Az összehasonlítás időszaka és a bázisidőszak kiválasztása is sok vita tárgya lehet, hiszen egyes országokat különböző időben érintett erősebben a járvány. Ugyanakkor törekedni kell az egyszerűségre is, minden különösebb – ráadásul országspecifikus – korrekció teret enged parttalan vitáknak, akár önkényes számítási módok kialakításának is, ezek alapján pedig összehasonlításra alkalmas adatsorok nem születhetnek.

Nem véletlen, hogy

az EU statisztikai szerve, az Eurostat is törekszik egyszerűen megragadni ezt a kérdéskört. Honlapján a Covid–19-statisztikák közül első helyen a többlethalálozási adatok érhetők el.

Az Eurostat hónapról hónapra összeveti az egyes tagállamok halálozási adatait az ugyanezen tagállam 2016 és 2019 közti négy évének azonos hónapra vonatkozó átlagos halálozási adataival. A kimutatás 2020. januárral indul, és egyelőre 2021. februárig szerepel benne adat. Ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált tizennégy hónapból Magyarországon összesen két hónapban, 2020. novemberben és decemberben volt az uniós átlagot meghaladó halálozási növekedés, a többi 12 hónapban az uniós átlag alatt, azaz az EU átlagánál kedvezőbb volt ez az adat.

Igaz természetesen, hogy a harmadik hullám márciusban és áprilisban érintette a legsúlyosabban hazánkat. Erre összehasonlítható adat minden EU-tagállamból még nincs. Az látható, hogy már márciusban is harminc százalék felé emelkedhet Magyarországon a növekedés. Ugyanakkor az EU-ban januárban és februárban is láttunk már akár hetven százalék feletti értékeket is. Például Szlovákiában januárban 73 százalékkal, február­ban 65 százalékkal, Portugáliában januárban hatvan százalékkal, Csehországban januárban 53 százalékkal, február­ban negyven százalékkal emelkedett a halálozás az Eurostat által bázisnak kiválasztott, 2016 és 2019 közti négy év átlagához képest.

Nehezíti az összehasonlítást, hogy több, a járvánnyal jelenleg erősebben érintett ország (például Románia és Szlovákia) valamiért elakadt a halálozással kapcsolatos adatok közlésével, közzétételével.

Európa közepén

Magyarországról idén a halálozásokról feldolgozott adat a 12. hét végéig, azaz március 28-ig érhető el. Ez alapján az látszik, hogy januártól március 28-ig 38 169-en haltak meg, ez 2361 fővel több, mint a 2019-es, utolsó járványmentes év adata. Ez 6,6 százalékos növekedést jelez. Erre az időszakra vonatkozóan egyelőre 16 országról érhető el adat az Eurostat oldalán. Ebből megállapítható, hogy ezen időpontig

Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb vagy másként: a ­16-ból a nyolcadik legmagasabb halálozási többlet volt kimutatható. Ez éppen a sorrend közepe, Magyarország tehát az EU középmezőnyébe sorolható ezen mutató szerint.

Ebben az Euro­stat által vizsgált időszakban, azaz 2020. év elejétől 2021 12. hetének végéig (március 28-ig) – mindkét év adatait 2019 azonos időszakához hasonlítva – Magyarországon 13 658 fővel emelkedett az elhunytak száma.

Biztos vagyok benne, hogy számtalan kimutatás, elemzés, értékelés fog a járvánnyal, annak kezelésével kapcsolatosan születni. Segítené a tisztánlátást, ha a politikai csatározásoktól el lehetne távolítani a kérdést, ez ugyanakkor illúzió, hiszen a járvány elleni védekezés ­mindannyiunk életét befolyá­soló kérdés, a legfontosabb közügy, és ráadásul egy éven belül parlamenti választások is lesznek hazánkban. Ugyanakkor a félrevezető, hibás, nem összehasonlítható adatok összevetése alapján született felületes megállapítások, rangsorolások, hangzatos címlapok és politikai kinyilatkoztatások nem segítik az eligazodást, így a védekezést sem. Több körültekintést!

A szerző a KSH elnökhelyettese, az MNB korábbi alelnöke