Újraindul az ország. Szombaton kinyithattak a teraszok, és hamarosan – a kimagaslóan gyors oltási programnak köszönhetően – lépésről lépésre visszatérhet az ország a megszokott kerékvágásba. Nehéz időszak volt és szomorú, hiszen a járvány súlyosan érintette hazánkat. Nagyon súlyosan. Ahogy súlyosan érintette szinte egész Európát és a világ legtöbb országát is. Szerte a világban több mint hárommillió áldozatot követelt a vírus, és mi is elveszítettük több mint huszonhatezer honfitársunkat.
Megrázó adatok. Ma már a legtöbb magyar család rokoni, baráti körében, ismerősei között van olyan, aki súlyosan megbetegedett vagy aki a járvány áldozata lett. Tisztelettel és együttérzéssel gondolunk rájuk. Nehéz emiatt ezt a mindenkit érintő tragédiát statisztikai megközelítéssel elemezni. Azonban nem lehet szótlannak sem maradni, hiszen nap mint nap számtalan újságcikk születik itthon is a Covid-halálozás témakörében, és ezek jó része igen erőteljes, ámde hibás megállapításokat tartalmaz. Kellő tapintattal, de szükséges ezen félreértéseket eloszlatni.
Nem szándékom kisebbíteni a járvány tragédiáját, sem pedig relativizálni a halálozási adatokat. Mivel azonban – a korábbi figyelemfelhívások ellenére is – a halálozási adatok alapján félrevezető rangsorok, ezek alapján pedig éles politikai nyilatkozatok és hangzatos publicisztikák születnek, szükséges ezt a témát újra górcső alá venni.
Tévúton járnak
Múlt héten több sajtóorgánum címlapon hozta a hírt, miszerint Magyarország már világelső lenne az egy főre jutó Covid-halálozásban. Ez azonban nem állja meg a helyét. A sorrendet ezen írások olyan adatok alapján állítják fel, amelyek nem összehasonlíthatók. A nemzetközi statisztikák forrásául szolgáló információs bázisok (például a www.ourworldindata.org) részletesen fel is hívják a figyelmet arra, hogy nagy különbségeket eredményez a halálos áldozatok számbavételének módszertani eltérése. Ez tudományos körökben ma már evidencia.
Ezt a figyelmeztetést ezen szerkesztőségek figyelmen kívül hagyják, és objektív sorrendnek állítják be a halálozási adatsort, majd ennek alapján erőteljes, ámde téves megállapításokat tesznek.
A világ országai sokféle módszertan alapján gyűjtik és jelentik a járványban elhunytak számát. Ha egyáltalán gyűjtik és jelentik – gondoljunk például Észak-Koreára. A módszertani különbségek a világ fejlettebb statisztikai kultúrával rendelkező országai közt is igen nagy eltérésekhez vezethetnek. Van olyan ország, amely csak a kórházban elhunytakat jelenti Covid-áldozatként, más ország az otthonukban elhalálozottakat is. Nagyon tág értelmezési és besorolási teret ad az alapbetegségek megítélése is, hiszen sokféle szakmai iránymutatás születhet, hogy az alapbetegséget vagy a Covidot kell-e közvetlen halálokként figyelembe venni. A WHO kiadott erre vonatkozóan egy iránymutatást, amit sok ország követ is. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban még azonos elvi alapok mellett is jelentősen eltérhet.