időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo

Sikerrel vette föl a harcot a korai iskolaelhagyás ellen a kormány

Csókás Adrienn
2021.04.29. 06:37
Sikerrel vette föl a harcot a korai iskolaelhagyás ellen a kormány

A kihívásokkal teli digitális oktatás sem rontott a diákok tanulmányi eredményein: a félévi bizonyítványok tanúsága szerint töretlenül csökken a bukások száma, és megint kevesebb gyereket fenyeget a lemorzsolódás veszélye, mint az elmúlt tanévben. A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem fontos, új elemeit jelentő orientációs osztályokról és a műhelyiskolákról Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár beszélt lapunknak. Elmondta, a közoktatásból végzettség nélkül kilépő fiatalokból például pénztárosokat vagy pincérsegédeket képeznek.

Az Oktatási Hivatal (OH) a 2016/17-es tanév óta működtet jelzőrendszert, hogy kiszűrjék és időben megakadályozzák a problémás diákok iskolarendszerből való kisodródását. A bevezetés tanévé­ben több mint nyolcvanezer olyan ­diákot találtak, akiket a rossz jegyeik, illetve a túlzásba vitt hiányzásaik miatt a lemorzsolódás fenyegetett, ez az akkori tanulólétszám 10,85 százaléka volt. Az érintettek azóta minden tanévben fokozatosan kevesebben lettek. Tavaly nyáron már csak ötvenezren tartoztak a veszélyeztetettek közé, ami mindössze 6,8 százalékos arány, a mostani tanév első félévében pedig még kevesebben, 35 492-en igényelnek extra segítséget a tanulmányaikhoz (6,33 százalék). Tavaly ilyenkorhoz képest felére esett vissza azok száma, akiknek több mint egy érdemjegyet romlott az átlaguk. Tovább csökkent a bukások aránya is, egy év leforgása alatt 6,17 százalékról 4,46-ra, ami különösen szép eredmény, tekintve, hogy a járvány miatt elrendelt digitális oktatás a nehéz szociális körülmények között élő, jellemzően gyenge átlagú tanulóknak különösen nagy kihívást jelentett az elmúlt év folyamán. A vizsgált 560 ezer gyerek közül most 25 ezren szereztek a félévi bizonyítványukba legalább egy tantárgyból elégtelent, míg tavaly csaknem 46 ezren. A tantárgyi bukások listáját továbbra is a matematika és a történelem vezeti.

Az általánossal megbirkóznak

A fent említett jelzőrendszer havi bontásban rögzíti a mulasztásokat, az átlagokat, mutatja például, hogy ki melyik tárgyból áll bukásra, és a rendszer automatikusan értesítést küld az osztályfőnöknek, az igazgatónak, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be. Az adatbázis az 5–12. évfolyamos korosztályt vizsgálja, az alsó tagozatosok kimaradtak belőle, mivel a legkisebbek körében elvétve akadnak olyanok, akik ne tudnának lépést tartani a tananyaggal. A veszélyeztetettek legtöbbje 7. és 8. osztályos. Az OH kimutatásai jelzik: évről évre kevesebb szülő kérvényez egyéni munkarendet a gyermekének, emellett visszaszorulóban van a túlkoros általános iskolások száma is. Jelenleg 540 olyan diák van, aki elmúlt 16 éves, de még nem jutott el a nyolc osztály befejezéséig. Összehasonlításképp: 2019-ben ők 1645-en voltak. A mutatók folyamatos javulása az Oktatási Hivatal szerint több összetevőre is visszavezethető. Például arra, hogy a kiemelten veszélyeztetett iskolák célzott szakmai támogatást kapnak az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázatai­nak részeként, sőt az OH pedagógiai oktatási központjaitól is.

Forintosított motiváció

Számít az is, hogy 2018-ban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jóvoltából külön kompetenciamérést vezettek be a szakképzésben, aminek eredménye alapján speciális egyéni vagy csoportos fejlesztést kapnak a lemaradók. Az innovációs tárca tájékoztatása szerint ez a pluszsegítség annyira hatékonynak bizonyult, hogy egyetlen tanév alatt a felére szorult vissza a bukási arány. A 9. és 10. évfolyamosok körében végzett mérésnek (amely nem azonos az országos kompetenciaméréssel) részét képezi többek közt egy figyelemteszt, emlékezetteszt, anyanyelvi, matematikai feladatsor, de vizsgálják a tanulók szókincsét, szövegértését is. A kedvező adatok kapcsán meg kell emlékezni a szakképzésben tavaly bevezetett ösztöndíjrendszerről is. A havi nyolc- és tizenötezer forintos juttatás nemcsak a felvételihez hozta meg a diákok kedvét (a szakmaszerzés az utóbbi két felvételin többeket vonzott, mint a gimnázium), de úgy tűnik, a fix bevétel kellő motivációt ad a bent maradáshoz és a tanuláshoz is. Pláne, hogy a képzés második, gyakorlati felében 25-26 ezer, sőt akár százezer forintra is emelkedhet a diákok fizetése, a végső szakvizsga sikerét pedig 150–300 ezres pályakezdési támogatással honorálja a kormány. Az eredményeken tovább javíthat a szakképzésben bevezetett teljesítményalapú bérezés is. Mint ismert, az oktatók ettől a tanévtől már új minősítési rendszer szerint kapják a – korábbinál magasabb összegű – fizetésüket, megéri tehát extra energiákat ­befektetniük, például a leszakadók felkarolásába.

Szakmai kompetenciák

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: a szakképzési rendszer megerősítésének egyik legfontosabb célja, hogy vonzóbbá tegye a képzési kínálatot, ezzel is csökkentve a lemorzsolódást. – A fiatalok új szemlélettel kidolgozott, a gazdaság igényeit tükröző követelmények alapján sajátíthatnak el korszerű szakmai kompetenciákat. Akik gyorsan szeretnének kitanulni egy biztos elhelyezkedést és tisztességes bérezést ígérő szakmát, ezt a szakképző iskolákban három év alatt elérhetik. Az ötéves technikumok érettségit is adnak, megkönnyítik a továbblépést a szakirányú felsőoktatásba. A szakképzés így sokféle hátterű fiatal számára lehet előnyös választás, hiszen mindenki megtalálhatja benne az egyéni élethelyzetének, karrierterveinek leginkább megfelelő képzési formát – fogalmazott, hozzátéve: szakképzési ösztöndíj minden diáknak jár, tanulmányi átlagtól függően azoknak is, akik nem duálisan tanulnak. Kiemelte továbbá, hogy a lemorzsolódás visszaszorítását szolgálja az orientációs osztályok indítása is. Ide várják azokat, akik befejezték az általános iskolát, de felzárkóztatásra szorulnak és bizonytalanok a továbbtanulásban. A kísérleti program igen népszerű, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés, ezért egyre több iskola indít ilyen előkészítő évfolyamot. Nem engedik el azok kezét sem, akik már végzettség nélkül kiléptek a közoktatásból. Számukra a műhelyiskolai képzés jelent kiutat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által indított pilotprogramban az idei tanévben 117-en vesznek részt. – A műhelyiskola nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált oktatásra, a részszakmát egy mester mellett az iskola tanműhelyében vagy munkahelyi körülmények között, egy–öt fős csoportokban lehet elsajátítani. Jelenleg asztalosipari szerelőket, bolti előkészítőket, pénztárosokat, pincérsegédeket és szobafestőket is képeznek – magyarázta Pölöskei Gáborné, hozzátéve, az iskola elvégzésekor a diákok egy szakmai bizonyítványt kapnak, amivel megnyílik előttük az út a munka világa és a továbbtanulás felé is. A helyettes államtitkár szerint a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez hozzájárul az ágazati alap­oktatás bevezetése is, amelynek lényege, hogy a tanulónak csak azután kell konkrét szakmát választania, hogy a szektorra jellemző alapismereteket már elsajátította. Így mindenki megalapozott döntést követően folytathatja tanulmányait. A KSH 2019-ben közölt utoljára országos adatot a lemorzsolódásról, akkor 11,8 százalékos volt a végzettség nélküli iskolaelhagyás. Frissebb adatokat a jövő hónapra ígér a hivatal.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.