Karácsony felmérése nem állja ki a próbát

– Egy tudományos vizsgálat attól tudományos, hogy tudományos igénnyel készült. Ami azt jelenti, hogy ismert a módszer és az, hogy milyen populáción készült. A módszernek milyen validálhatósága, mindezt ki érvényesítette. Következtetést csak akkor kehet ebből levonni, ha a tudományos szakma szerint készült, erről a felmérésről pedig nem kaptunk semmilyen információt – reagált lapunknak Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese a fővárosi intézményekben mért immunitási adatokról, amelyeket a főpolgármester hozott nyilvánosságra.

A főváros kutatásából csak téves és félrevezető következtetéseket lehet levonni
Fotó: MTI/Mónus Márton

A fővárosi fenntartású idősotthonokban 2877 ellátott és 1588 munkatárs, míg a hajléktalanellátásban 1172 ellátott és 427 dolgozó vette fel az oltást. Közülük véletlenszerűen választották ki azt a 992 főt, aki már mindkét oltását megkapta – jelentette be tegnap Karácsony Gergely. A fővárosi kutatásban azt nézték meg, hogy a betegségen-oltáson átesettek vérében termelődött-e a védettséghez szükséges antitest, és milyen mennyiségben.

A rektorhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta: a napokban publikáltak egy nemzetközi tudományos cikket, ami arról szólt, hogy megnézték és összehasonlítottak tíz különböző mérési módszernek a hatékonyságát, azt, hogy melyik teszt mennyire igazolja a védettséget. Az eredményeik alapján más-más teszt alkalmas arra, hogy a betegségen átesettek, illetve a különböző oltásokat felvettek védettségét igazolja, ráadásul a használt laboratóriumi tesztek egymáshoz képesti pontossága is igen eltérő, ezért nem szabad egyetlen mérés alapján messzemenő következtetést levonni.

A szakember Karácsony Gergelyék felmérésének hiányosságairól úgy fogalmazott: nem tudható, hogy kik azok a tudományos munkatársak, akik ezt a vizsgálatot elvégezték. – Nem tudjuk, hogy ezt milyen engedélyek alapján készítették és hogy milyen módszereket alkalmaztak. Ha a főpolgármester azt a szófordulatot használja, hogy „a tudomány mai állása szerint”, akkor egy lektorált tudományos folyóiratban kell az állításokat megtennie. Most már több ezer tudományos közlés szól a témáról, s ezekkel össze kell vetni. A tudománynak mindig az a működési módja, hogy megnézzük, hogy mások milyen eredményt hoztak és azokkal összehasonlítjuk a saját adatainkat. Így lehet pontosítani azt, hogy a következtetéseink mennyire helyesek – magyarázta Lacza Zsombor.

A rektorhelyettes hozzátette: örül neki, hogy kiderült, hogy a hajléktalanoknak van antitestjük, de jobban örülne annak, ha ezt megbízható forrásból tudnánk. – Több olyan munkacsoport van az országban, amely ezt a tudományos vizsgálatot a szakma szabályai szerint el tudta volna végezni. Egy ilyen válsághelyzetben kritikus, hogy a lakosságot egy ilyen információval a tudományos közösség lássa el – hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A szakember kiemelte: mivel számos hajléktalan is részt vett a kísérletben, az ő egészségi állapotuk nem reprezentatív a társadalom egészére nézve, ezért ha erre nem hívják fel a figyelmet, akkor csak téves és félrevezető következtetéseket lehet levonni a kutatásból.

Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán a fővárosi oltáshatékonysági kutatás eredményeit közlő posztjában a kormányt bírálva azt írta: „Nekünk továbbra is az a legfontosabb, hogy megvédjük az embereket. Ehhez pedig vizsgálatok kellenek, nem légből kapott táblázatok, légből kapott adatokkal.”