Csupán egy hatalmasra fújt lufi a fővárosi vezetés zöldpolitikája

Talán még soha nem tartottak annyi lakossági fórumot, konzultációt, aláírásgyűjtést Budapest zöldítésével kapcsolatban, mint amióta a Karácsony Gergely a főpolgármester és Bardóczi Sándor a főtájépítész. A rengeteg megbeszélést követően azonban a gyakorlatban kevés történik, és csak egy biztos: a főváros ellentmondásosan viszonyul a saját maga által kezelt zöldterületekhez.

A füves területek tényleg nem a nyugalmat és a pihenést nyújtják a budapestieknek Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Vadvirágos rét – ez a neve annak a programnak, amelyet Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor ismertetett egy rövid videóban saját közösségi oldalán. A szakember ezt újszerű gyepgazdálkodási koncepciónak nevezi, amelynek lényege, hogy a méhbarátság jegyében a gyepet idéntől nem fogják teljes egészében pázsit vagy golfpálya minőségűre lenyírni, hanem kijelölt foltokat hagynak a fejlődő vadvirágoknak. Bardóczi hozzáteszi, szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a közparkok nem csak rekreációs célokat szolgálnak. A megfogalmazott cél az, hogy Budapest területén növekedjenek a természetes növény- és állatvilág élőhelyei, illetve növeljék a fővárosi kezelésben lévő zöldterületek és parkok biológiai változatosságát.

Ez egészen egyszerűen két dolgot jelent: hogy a Főkert Zrt.-nek legalábbis a kaszálással kevesebb dolga akad, és hogy a közparkokat most már nem a városlakóknak, hanem a vadvirágoknak és a méheknek tartják fent.

A füves területek tényleg nem a nyugalmat és a pihenést nyújtják a budapestieknek Fotó: Kurucz Árpád

Hogy mindez modern nagyvárosi trend, és hogy ebben a követendő példa Anglia, Németország, természetesen rendben van, a baj az, hogy Bardóczi Sándor koncepcióit olvasva lépten-nyomon ellentmondásokba ütközünk. Május 20-i posztjában pé­ldául a Hajógyári-szigettel kapcsolatban azt írja, hogy a virágos rétnek kijelölt területek a várakozásokkal ellentétben nem gyomosodnak, és hogy látni, ahogy a Főkert a kijelölt területeken kaszált.

Néhány sorral alább pedig azt, hogy két hete esik, és esőben nem lehet kaszálni. Az idézett posztban leírja, hogy az így keletkezett tisztást jó lenne rendezni, ám ehhez kell a III. kerület is, hisz az ő tulajdona, ami azért nehezen értelmezhető, mert egy ugyancsak baloldali vezetésű kerülettel elvileg nem okozhatna nehézséget a fővárosnak az egyeztetés.

A főváros ellentmondásosan viszonyul a saját maga által kezelt zöldterületekhez, és erről már többször írt a Magyar Nemzet. 2020 októberétől idén márciusig számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a XV. kerületben a Turjános nevű természetvédelmi területen fakitermelést zajlott. Erről idővel kiderült: jogszerűen. Feltűnő volt azonban az, hogy míg civil aktivisták, sőt a XV. kerületi önkormányzat is próbált lépni az ügyben (például a terület visszavásárlásával), egyvalaki nem: a főváros baloldali vezetése, noha a budapesti természetvédelmi területek hozzá tartoznak.

Tanulságos Bardóczi és csapata lakossági véleményeztetési sorozata is. Már felkerült a Budapest.hu-ra az összes dokumentum, amely a Római-part jövőjének tervezésével kapcsolatban készült, csak egy nem: amely azt bizonyítaná, hogy a főváros vezetése tervez is azzal, amit a véleményalkotók elmondtak. Közben lezajlott a Gellérthegyről és a Népligetről szóló eszmecsere (mindkettőre konkrét kormányzati tervek születtek, és az ehhez szükséges források is megvannak), most pedig már – persze, ez is ígéretek nélkül – zajlik a belvárosi Duna-part tervezése is.

Amint azt lapunk nemrég megírta, eközben valójában a fővárosi kezelésű közparkok állapota rohamosan romlik, aminek egyik oka, hogy a terület gazdája az alapvető karbantartási munkálatokat sem végezte el. A Gellérthegyen, a Városmajorban és a Népligetben is használhatatlan utakat, gödröket, kitöredezett lépcsőket, összefestett padokat találunk. A kavicsokkal szórt utakon sem babakocsival, sem kerékpárral nem lehet közlekedni, a szemétgyűjtőket nem ürítik, az illemhelyek minősíthetetlenek, a Népligetnek pedig a közbiztonsága is riasztó a látogatóknak.