Kiderült: ezek a főbb pontjai a most benyújtott pedofilellenes törvénycsomagnak

További részletek derültek ki a pedofilellenes törvénycsomagról, amelynek az elkészültéről már korábban beszámolt lapunk. A javaslat létrehozza a gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők nyilvántartását.

A nyilvántartásban kizárólag azon jogerősen elítélt személyek adatai lesznek elérhetőek, akik a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévüket betöltötték.

Az adatigénylő elektronikus azonosítást (ügyfélkapu) követően tud az adatigénylési felületre belépni, az adatigényléshez az érintett nevének a megadására lesz szükség.

A nyilvántartáson keresztül az elítéltek alábbi adatai ismerhetőek meg: családi és utóneve, születési évszáma, településszintű lakóhelye, arcképmása és az általa elkövetett bűncselekményre vonatkozó adtok. A felületen keresztül megismert adatokat az azokat megismerő személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a gyermek védelme érdekében használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé.

Tilos ugyanakkor ezen adatokat nyilvánosságra hozni, tilos róluk képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot, összefoglalót készíteni, továbbá tilos azokat terjeszteni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.

A javaslat kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből a kiskorúak sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény (szexuális kényszerítés, erőszak, prostitúció elősegítése, szeméremsértés, gyermekpornográfia stb.) miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személyeket.

Kötelező lesz továbbá a pártfogó felügyelet kiszabása is a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben.

A törvény szigorítja a szexuális erőszak legsúlyosabb elkövetési formáira kiróható büntetést is: a tizenkét éven aluli személy sérelmére elkövetett erőszakos, befolyást feltételező helyzettel (hozzátartozó, tanár, nevelő stb.) visszaélve, vagy többekkel együtt elkövetve öt évtől húsz évig terjedő keretek közé emelkedik a jelenlegi 5–15 évről.

Minősített esete lesz a zaklatás tényállásának, ha a zaklatást a tizennyolcadik életévét betöltött személy kiskorú sérelmére követi el
Fotó: Police.hu

A kiskorúak sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények esetében az elévülési idő a sértett 21. életévének a betöltéséig nem kezdődik el (ez jelenleg 18 év).

A javaslat a jelenleginél differenciáltabb módon és szigorúbban szabályozza a gyermekpornográfia tényállását.

Bővíti az elkövetési magatartások körét, megemeli a büntetési tételeket, a tényállást kiegészíti új minősített esetekkel, és újra definiálja a pornográf felvétel fogalmát.

A javaslat az elkövetési magatartások körében is változtat a tényálláson, a készítés válik az egyik legsúlyosabban büntetendő cselekménnyé, hiszen az a sértettet legközvetlenebbül érintő elkövetési magatartás.

Minősített esete lesz a zaklatás tényállásának, ha a zaklatást a tizennyolcadik életévét betöltött személy kiskorú sérelmére követi el.

Ez főleg az internetes zaklatók súlyosabb büntethetőségét teszi lehetővé, a jelenlegi egy év helyett két évet kaphatnak

(feltéve, ha nem hozzátartozó, hatalmi viszonyban lévő, mert ebben az esetben a hatályos szabály szerint is három évet kaphat az elkövető).

Változik a Munka törvénykönyve és a kormányzati igazgatásról szóló törvény: a hatályos szabályok alapján a kiskorú nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató meghatározott ideig nem létesíthet munkaviszonyt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyekkel.

Ezt a kört kibővíti a javaslat a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltatóval (például strand, vidámpark, állatkert).

Továbbá ezen bűncselekmények elkövetői kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek, és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.

A javaslat értelmében erősödik a 2014-ben létrehozott Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal hatásköre. A kerekasztal egyfajta civil figyelő szerepet játszik a médiaszabályozásban, a módosítással

lehetősége lesz egyéni eseteket, műsorokat, internetes tartalmakat vizsgálni és felkeresni a szolgáltatókat a gyermekekre veszélyes tartalom eltávolítása vagy megfelelő besorolása érdekében,

aminek ha nem tesznek eleget, honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jogsértés tényét, és kezdeményezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárását a szolgáltató ellen.