Hidvéghi Balázs: Nem bízhatjuk a baloldalra, hogy eldöntse, mi a szélsőség

Az EP-képviselő szerint egy hangos és erőszakos baloldali elit akarja formálni az európai politikát.

Hidvéghi Balázs szerint a konzervatív kormányokkal szembeni hisztériakeltés zajlik Fotó: Jan VAN DE VEL Forrás: Európai Parlament

Egy hangos, erőszakos baloldali elit a média támogatásával olyan új helyzetet igyekszik létrehozni, amelyben a néhány éve még mérsékeltnek számító vélemények szélsőségesekké válnak. Ezt nem szabad engedni: nem bízható a baloldalra, hogy eldöntse, mi a közép és mi a szélsőség – mondta pénteken Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a XXI. Század Intézettel közösen tartott Jobb/Közép című előadás-sorozat eseményén.

A képviselő kiemelte, hogy mennyire fontos a nyelv a mai politikában, hiszen kulcsfogalmak megnevezéséről folyik a vita. Példaként említette, hogy a baloldal szerint mindenki menekült, aki Európába érkezik, az illegális bevándorlás helyett pedig az irreguláris szót használják, így puhítva a kifejezést.

Hidvéghi szerint a baloldal csak azt tartja szolidárisnak, aki megfelel az elvárásainak, a nemi kategóriákról szólva pedig megerőszakolják a nyelvet.

A képviselő szerint a baloldali politika úgy alakítja a játékteret, hogy aki korábban középen állt, az a színtér szélén találja magát
Fotó: Európai Parlament

Az eseményen mondott köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 után a munkaalapú gazdaságra állt vissza, ahol az adórendszer a dolgozókat és a családokat támogatja. A Fidesz kormányzása ismét politikai kormányzás lett, amely a többség érdekeit vette figyelembe az addigi gazdasági alapú kormányzással szemben.

A történész kiemelte, hogy a magyar kormányfő unortodox gazdaságpolitikát folytatott, amely az éveken keresztül nagy hasznot szerző bankokra és telekommunikációs cégekre is kiterjesztette a válság terheit. Orbán Viktor a többség érdekeit vette figyelembe, ezzel nyíltan szembement az európai balliberálisok elitista felfogásával – hangoztatta.

Schmidt Mária szerint a koronavírus-járvány kezelése is bebizonyította, hogy az európai uniós bürokrácia vezetői képtelenek leküzdeni a kihívásokat. Nem tudták összehangolni a védekezést, megfelelő ütemezésben és mennyiségben beszerezni a szükséges segédeszközöket, oltóanyagokat – jegyezte meg, hozzátéve: a tagállamok saját hatáskörben meghozott döntései vezettek célra.

Az előadás-sorozaton megszólalt Ryszard Antoni Legutko lengyel EP-képviselő is, aki hibának nevezte, hogy nem világos az EU hatalmi struktúrája.

Az Európai Bizottság kevésbé megengedő a gyengébb országokkal szemben, a föderalizáció előrehaladása pedig az erőseket erősíti meg még jobban.

Giorgia Meloni, a jobboldali ellenzéki Olasz Testvérek elnöke azt mondta, hogy a magukat Európa-pártiaknak nevezők megtagadják a közös hagyományokat.

A határok identitást adnak a népeknek, az EU-nak meg kell védenie a külső határait, fel kell venni a harcot az emberkereskedők ellen.

Francois-Xavier Bellamy francia EP-képviselő a szabadság fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a munka nem csupán kenyérkereset: abban valósítja meg magát az ember. – Meg kell óvni a természetet és az európai életformát – mondta.

A konferencia itt megtekinthető: