Nem szabad hozzányúlni az erdőkben talált gidákhoz

Májusban kezdődik az őzek és a szarvasok ellése. A szakértők arra figyelmeztetnek: semmiképp ne érintsük meg a gidát, mert ha az anyja megérzi rajta az ember szagát, nem gondozza tovább a kicsinyét.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei egy kiránduóktól elkobzott őzgidával, az emberrel érintkező kis állatot már nem fogadta volna vissza az anyja. Forrás: HMRFK

Ezekben a hetekben születnek az őzgidák, illetve a gímszarvas- és dámborjak. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint a gidákra nagyon veszélyes, ha az anyaállat megérzi rajtuk az ember illatanyagát. Kiemelték, ha a kirándulók az erdőben a gidákat egyedül látják a fűben megbújva, az nem jelenti, hogy elárvultak vagy betegek. Az anyjuk ilyenkor táplálkozik vagy elmenekült, mert veszélyt érzett, de visszatér. A kis állatokat – mivel az első hetekben még nem tudják követni – ilyenkor elfekteti, azok pedig ösztönösen meglapulnak, mozdulatlanok maradnak. Ha megérintjük őket, az őzsutát, szarvastehenet

el fogja riasztani az ember szaga, és nem gondozza majd tovább kicsinyét, amely így éhen pusztul vagy ragadozók áldozatává válik.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei egy kirándulóktól elkobzott őzgidával. Az emberrel érintkező kis állatot már nem fogadta volna vissza az anyja
Fotó: HMRFK

A nyárhoz közelítve, a járványveszély miatt elrendelt korlátozások enyhítésével megnőtt a kirándulók száma a természetben. A nagyvadak ellési időszakában komoly esély van arra, hogy – akár a kijelölt turistautak közelében is – gidát, borjat lássanak a turisták. A szarvasfélék kicsinyei veszélyhelyzetben próbálnak beleolvadni a környezetükbe, ezt szolgálja pettyes rejtőszínük is, amely a tavalyról megmaradt avar színéhez igazodik. A gidák nem menekülnek el, nem ismerik az embert. A szakértők szerint elégedjünk meg távolról a természet adta látvánnyal, ne zavarjuk az állatokat, ne menjünk a közelükbe, és semmiképp ne érintsük meg őket.

Különösen fontos az erdőt házi kedvencükkel járó kutyatulajdonosok felelős hozzáállása is, a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Amennyiben a szabadon kószáló eb nem is bántja, csak körül járja az állatot, netán épp hogy csak hozzáér, ugyanúgy megpecsételi a sorsát. Ahogy az emberé, az idegen állat szaga is elriasztja az anyát, félelmében eltaszítja magától a gidát, az magára hagyva elpusztul.

Ha valaki „megmenti” a gidát, borjút, és elviszi, jogilag lopást követ el, hiszen a hatályban levő törvények szerint az élő vad az állam tulajdona.

Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint ötvenezer, a gím- és a dámborjúé százezer forint.

Magyarországon a legelterjedtebb és legnagyobb egyedszámú nagyvadfaj az őz. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint az utolsó, koronavírus előtti 2019-es vadászati évben az állományt hazánkban 385 839 egyedre becsülték, ebből 107 868 volt gida. A gímszarvas állománya 114 508 volt, a borjak száma 32 684, míg a dám esetében a 39 440 egyedre becsült állományból 10 160 volt borjú.

A koronavírus hozadékaként kevesebb volt a vadászat, nagyobb lehet a szaporulat.

Ennek örülni kell, a felelős természetjárás alapelve pedig az, hogy az ember érje be a látvánnyal, ne bolygassa a természetet! Ne csak annak büntetőjogi vonzata tartsa vissza a szemeteléstől, károkozástól, hanem annak a vezérelve, hogy a következő nemzedék is gyönyörködhessen abban, ha egy őzgidára bukkan az erdőben.