A Helsinki Bizottság a járvány alatt is Magyarország ellen lobbizott

Sikeres évet zártak a liberális jogvédők, a gazdasági beszámolójuk szerint tavaly 588 millió forintnyi forrás állt a rendelkezésükre, és az Európai Unió Bírósága előtt is eredményesen léptek fel a magyar bevándorlási és idegenrendészeti szabályok ellen – írja az Adatradar.hu a Helsinki Bizottságról. Emlékeztetnek: 2020-ban több mint hetven alkalommal tájékoztattak a „jogállamisággal kapcsolatos magyarországi fejleményekről külföldi diplomatákat, valamint az EU és más nemzetközi szervezetek képviselőit”.

Magyar Nemzet
Forrás: Adatradar.hu2021. 06. 11. 20:49
Horgos, 2016. július 16. Migránsok a szerb-magyar határ közelében kialakított táborban, Horgosnál 2016. július 16-án. A határ szerbiai oldalán az Európai Unió nyugati államaiba igyekvõ több száz migráns táborozik arra várva, hogy valahogyan bejusson Magyarországra. MTI Fotó: Molnár Edvárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A portál részletes elemzéséből kiderül, hogy a Helsinki Bizottság legnagyobb finanszírozója továbbra is Soros György Nyílt Társadalom Intézete (OSI), amelytől 2020-ban több mint 130 millió forintot kapott a szervezet a működési költségek fedezésére. Ugyanezen kiadásokra két további szervezettől, a Sigrid Rausing Trusttól (SRT) 58 millió forintot, az Oak Foundationtől (OF) pedig csaknem 61 millió forintot kaptak.

A portál kiemeli, hogy az STR és az OF vezetőségében személyi átfedések vannak a Nyílt Társadalom Intézettel. „Az Oak Foundationt Alan M. Parker, Soros György volt üzlettársa hozta létre, két vezető beosztású munkatársa pedig egyúttal a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) emberi jogi kezdeményezésének is tagjai. Az SRT egyik vezetője, Chris Stone, az OSF elnöke”.

„A bizottság személyi jellegű ráfordításainak összege tavaly húsz millió forinttal emelkedett meg: 2019-ben még 216,9 millió forint, 2020-ban viszont már 236,9 millió forint volt. Ez csaknem 600 ezer forint/fő/hó, ha arányosan osztjuk el az egyesület munkatársai között” – mutatnak rá.

Ha a jogvédők elképzelése valósult volna meg, 2016 óta legkevesebb ötvenezer migráns érkezett volna hazánkba.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az elemzésből kiderül, hogy a Helsinki Bizottság a legtöbb pénzt a migránsok támogatására kapta. „A bevándorlással foglalkozó különböző programjaikra összesen 115 millió forintot utaltak át a szervezetnek olyan donorok, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a PRO ASYL Foundation és a Holland Menekültügyi Tanács. Ebből a szorosabb értelemben vett jogvédelemre több mint 95 millió forintot fordíthattak.”

Emlékeztetnek, hogy a szervezet tavaly is komoly szerepet játszott a hazánkba belépni szándékozó illegális bevándorlók jogvédelmében. „Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint 2020-ban 44 498 fővel szemben kellett intézkedniük illegális migráció, illetve tiltott határátlépés és embercsempészet miatt, közülük 2078-cal szemben indult eljárás. A Helsinki Bizottság ügyvédei 799 külföldinek nyújtottak jogi segítséget, vagyis a hatósági eljárások körülbelül negyven százalékában vehettek részt, a bíróság elé vitt, és tavaly lezárult ügyeik csaknem hatvan százalékát pedig megnyerték.”

Az elemzés szerint „ha a Helsinkin és a nyílt társadalom hívein múlik, legkevesebb félszázezer illegális migránst engedtek volna be az országba öt év alatt”, amelyet az is bizonyít, hogy saját sikerükként tekintenek az Európai Bíróság egy 2020-as ítéletére, amely elrendelte a magyarországi tranzitzónák bezárását.

Egy másik eset kapcsán az Adatradar.hu arra figyelmeztet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által 2019 végén lezárt Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügy kimenetelére is befolyást gyakorolt a jogvédő szervezet. „A bíróság két bizonyítékot is figyelembe vett az eljárása során: az Amnesty International és az European Council on Refugees and Exiles (ECRE) egy-egy Magyarországról szóló jelentését.” A portál rámutatott, hogy ez utóbbi egy ernyőszervezet, amelynek két magyarországi tagja van: a Helsinki Bizottság és az Amnesty International.

A portál szerint a Helsinki Bizottság a járvány alatt is komoly lobbitevékenységet folytatott a diplomatáknál és újságíróknál, hogy „a nemzetközi figyelem homlokterében maradjon a jogállamiság helyzetének romlása Magyarországon”. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a jogállamisággal foglalkozó programokra csaknem negyvenmillió forintot utaltak át a Helsinki Bizottságnak 2020-ban.

A legnagyobb összeget a Swedish Postcode Foundation adta a PHAROS projektre, amelynek ismertetésében az áll: „célja a demokrácia hatékonyabb védelme Magyarországon, és a demokrácia hanyatlásának megelőzése Európában”.

 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.