Az erdők erős szövetségesek az aszály elleni küzdelemben

Nagy reményeket fűznek a szakemberek azokhoz a kutatásokhoz, amelyek az erdők és a víz kapcsolatát vizsgálják.

Az erdő nedvességet tárol, és azzal, hogy megköti a talajt, meggátolja a talajeróziót Forrás: Budapesti Erdőgazdasági Zrt.

Az erdők alkotják a Föld legösszetettebb ökoszisztémáját, amelyeknek egyrészt döntő és a jövőben növekvő szerepük van az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemben, másrészt ez a probléma őket is mind erősebben érinti – erre mutatott Gribovszki Zoltán, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karának professzora az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapján. A szakember a közleményben kiemelte, hogy a víz visszatartása az erdőkben azonban megoldást kínál az egyre gyakoribb aszályokkal küzdő társadalmaknak.

Szavai szerint a globális ökológiai rendszerben az erdők és víz kapcsolata az egyik legsokoldalúbb tényező. A területen levő növények vizet használnak fel, miközben az erdő nedvességet tárol, és azzal, hogy megköti a talajt, meggátolja a talajeróziót, amely az elsivatagosodáshoz vezet.

Az erdő nedvességet tárol, és azzal, hogy megköti a talajt, meggátolja a talajeróziót
Fotó: Budapesti Erdőgazdasági Zrt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális klímaváltozás hatásaként világszerte gyakoribbá, súlyosabbá válnak az időjárási szélsőségek, köztük az aszályos időszakok. Ez az erdőket a hegy-, a domb- és a síkvidéken is érinti. A sivatagosodás problémája azonban hazánkban elsőként a síkvidéki, alföldi erdők kapcsán merül fel.

A klímaváltozással egyre aszályosabbá váló viszonyok közepette a természetes erdőtársulásokban, például homoki tölgyesekben a fák gyökerei számára hozzáférhető talajvíz szintje kritikussá válik. Ezeknek az erdőállományoknak a fennmaradása az eddigi formájukban erősen kérdéses.

Gribovszki Zoltán elmondta: ez pedig azért van, mert a kutatások azt mutatják, hogy a síkvidéki területen a mezőgazdasági kultúrák alig, az erdők viszont sok esetben támaszkodnak a talajvízkészletekre. – Az is elmondható, hogy ha a fák a csapadékon kívüli többlet vizekhez hozzáférnek, akkor a nagyobb erdőtömbök csapadékgeneráló hatása az erdők jelentős párolgása és „érdes” felszíne miatt már regionális szinten megjelenhet. Mindez a nyári időszakban az erdők hűtő hatásával párosulva jelentős mértékben hozzájárul az elsivatagosodás veszélyének leginkább kitett területeken az életlehetőségek fenntartásához – fogalmazott Gribovszki Zoltán.

A közleményben megjegyezte azt is, hogy a klímaváltozás azonban már nemcsak a síkvidéki erdőket érinti, ezért országos szinten kiemelkedően fontosak, egész térségek jövőjét alakítják azok a kutatások és programok, amelyek az erdők és a víz kapcsolatával foglalkoznak.

– Az egyik lehetséges megoldás, hogy az egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadékot megpróbáljuk visszatartani, ami az aszályos időszakokban természetes tartalékot jelent az erdő élővilága, és az erdő kedvező hatásai révén az egész térségnek – tette hozzá a szakember.