Csúcsra járatják az adatgyűjtést Gyurcsányék

Gyurcsány Ferencék csúcsra járatják a chatbotokat a labdarúgó Európa-bajnokság idején is, bár a jelek szerint a rendszer még korántsem működik kifogástalanul – írja az Origó.

Budapest, 2020. március 24. Gyurcsány Ferenc, DK elnöke a színházak finanszírozásáról szóló törvény vitáján az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Gyurcsány Ferenc már az európai parlamenti választási kampány előtt is azzal dicsekedett, hogy több százezer embert képes elérni a program segítségével. A baloldali adatbázis azóta már jelentősen bővült, a készülődés 2022-re pedig gőzerővel folyik. A recept nem túl bonyolult. A cél: minél több adat begyűjtése a közösségi média felhasználóiról.

A megszerzett információk segítségével képesek megrajzolni az illetők profilját, akiket ezt követően személyre szóló üzenetekkel, hirdetésekkel lehet terelgetni, politikai célokból befolyásolni. A folyamatban központi szerepet játszik az Észtországban gyökerező DatAdat céghálózat, amely gyakorlatilag az országgyűlési választási kampány agyaként funkciónál majd – írja az Origó.

A DatAdat jól ismert baloldali politikusok vállalkozása, egyik tulajdonosa Bajnai Gordon volt kormányfő. A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatásokat irányító tárca nélküli miniszter, de szintén felelős pozícióban van a vállalkozásban Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga.

A DatAdat-csoport egyik tagja, a DatAdat OÜ nevű cég, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván Észtországban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást” nyújt számukra a vállalkozás.

A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbizniszben utazó cég, a Datapraxis lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez. Ebben a vállalkozásban felbukkan a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője, Paul Hilder, aki az ezredfordulón társalapítója volt a Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek.

A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának a célzásaiból és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában.

Ez pedig azt jelentheti, hogy Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”.

A DatAdat és a Ben Horowitz vállalkozásának a tulajdonában álló Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot használ Gyurcsány Ferenc is; saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.

Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Borítókép: Gyurcsány Ferenc a színházak finanszírozásáról szóló törvény vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)