Jótékonyan hatnak a gazdaságra a megújuló várak, kastélyok

Az, hogy a Covid-járvány alatt nem utazhattunk külföldre, ráirányította a figyelmet a hazai értékekre. A járványtól függetlenül indította el korábban a kormány a Nemzeti kastélyprogramot és a Nemzeti várprogramot, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a megújuló látványosságok vonzzák az érdeklődőket.

Szögliget, 2021. május 23. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújult szögligeti Szádvár várrom az átadás napján, 2021. május 23-án. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

A várak, kastélyok felújítása nem a múlt dédelgetése, valójában jó befektetés a jövőbe – ez derült ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntő szavaiból június 8-án, amikor átadták a felújított mosonmagyaróvári várat. Nem egyszeri fejlesztésről van szó: a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) koordinálásával folyó Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram (NKVP) keretében az óvárit megelőzően már megújult a szögligeti Szádvár és a tatai Esterházy-kastély is, a miniszter szavai pedig arra utalnak, hogy ezek a projektek nem csak műemléki felújítások: a várak és kastélyok múzeumoknak, látogatóközpontoknak adnak helyet, ugyanakkor

a modern igényeket kielégítő rendezvényhelyszínekké is válnak, ahol koncerteket, ünnepségeket, irodalmi, színházi rendezvényeket éppen úgy lehet tartani, mint konferenciákat vagy esküvőket.

A megújult Esterházy-kastély Tatán.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A NÖF lapunkat úgy tájékoztatta, a programban összesen

hatvanmilliárd forintból harminc épített örökségi helyszín (18 kastély és 12 vár) újul meg.

A tervek szerint még az idén megnyílik a látogatók előtt a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi püspöki palota és a füzérradványi Károlyi-kastély. A bajnai Sándor–Metternich-kastély, a majki kamalduli remeteség, a várpalotai Zichy-kastély és a benne működő Trianon-múzeum pedig várhatóan a jövő év elejétől lesznek újra látogathatók.

A szögligeti Szádvár különleges kaland a látogatóknak
MTI/Vajda János

Bár a két program tervezése korábban megkezdődött, az időközben kialakult járványügyi helyzet igazolta ezek létjogosultságát. A NÖF tájékoztatása szerint

a járvány hatására a belföldi turizmus egyértelműen megerősödött, így jelentős figyelem irányul a hazai kastélyokra, várakra és a történelmi örökség korszerű bemutatására is.

Ezekre a helyszínekre 2020 júliusában 35 százalékkal, augusztusban 48 százalékkal, szeptemberben pedig közel 20 százalékkal több látogató érkezett, mint az előző év hasonló időszakában a járványügyi korlátozások (távolságtartás, létszámkorlátos belépés) ellenére is. Ez rekordszámú látogatót jelentett a NÖF Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő épített örökségi helyszíneken.

A szabadkígyósi kastély megnyitását a jövő év elejére tervezik
MTI/Rosta Tibor

A várak és kastélyok sikere nemcsak a felújításokon alapszik, hanem a NÖF tudatos, a belföldi turizmust serkentő stratégiáján is. Tavaly a belföldi turizmus ösztönzése érdekében a NÖF elindította a kedvezményes belépést biztosító Kastélykártya programot. Az ingyenesen igényelhető kártya a belföldi utazások újraindulásával ismét egyre keresettebb. Az elfogadóhelyek sora pedig folyamatosan bővül: egyrészt az NKVP keretein belül újra nyíló műemlék épületekkel, másrészt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által üzemeltetett olyan jelentős helyszínekkel, mint a Gödöllői Királyi Kastély. Ez az egyik eleme annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a NÖF Nonprofit Kft. kötött az MTÜ-vel 2021 márciusában. A két szervezet közötti együttműködés kiterjed továbbá a belföldi és a környező országokban folytatott marketingkampányokra és kommunikációs aktivitásokra, melyek során a NÖF kiemelt partnerként mutathatja be a hozzá tartozó helyszíneket roadshow-kon, kiállításokon. A megújuló kastélyok, várak pedig kulturális rendezvények, esküvők, filmforgatások helyszínei is lettek, vagyis a program jóval túlmutat a műemlékvédelmen.

Mindez kedvezően hat a foglalkoztatottságra és a vállalkozásokra is. A NÖF adatai szerint a portfólió bővülése okán a járvány ideje alatt a cégnél az országosan jellemző elbocsátásokkal szemben éppen hogy több munkaerőre volt szükség.

A megújuló épített örökségi helyszínek szolgáltatásai a helyi beszállítókra, termelőkre alapozottak, ami további munkahelyeket teremt az adott térségben.

Az újjászületett műemlékek pedig nemcsak munkahely-, de közösségteremtő és közösségmegtartó erővel is bírnak. A multiplikatív hatás révén számos településen a felújított, illetve felújítás alatt álló műemlékek közelében új szolgáltatók jelennek meg és bővítik kínálatukat az odalátogatók igényeihez igazodva.