Ideális célpontja volt az Iszlám Állam (ISIS) toborzóinak V. Kende, akit terrorcselekményekre való előkészület miatt fogtak el múlt héten a Terrorelhárítási Központ felszámoló egységei Kecskeméten. A Pentagon által a terroristák jellemzésére használt csoportokból háromba is beletartozik.. Így az identitáskeresők közé, akik hajlamosak elszigeteltnek vagy elidegenedettnek, saját környezetükben kívülállónak érezni magukat, ezért próbálnak azonosulni egy másik csoporttal, az Iszlám Állam pedig „előrecsomagolt”, nemzetek fölött álló identitást biztosít számukra. Oda lehet sorolni az izgalomkeresők közé, akik kalandvágyból csatlakoztak az ISIS-hez. Végezetül ott a helye a halálkeresők csoportjában is, akik valamilyen jelentős traumát vagy veszteséget szenvedhettek el életükben, szenvedésükből a halált tartják az egyedüli kiútnak, az Iszlám Állam pedig a mártírhalált kínálja nekik öngyilkos merénylet formájában.
Fotó: Fuszek Gábor/Blikk
Más megközelítést alkalmaz Horváth L. Attila A terroristacsoportok toborzásáról című, a Belügyi Szemlében megjelent tanulmányában. A szakíró arra kereste a választ, milyen feltételeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy valaki – így V. Kende – egy terrorszervezet tagjává váljon. Ezek a feltételek természetesen folyamatosan változnak, de a szervezeti jellegtől függetlenül a következő elemek lehetnek dominánsak: motiváltság a szervezet (politikai, ideológiai, vallási, etnikai stb.) céljait illetően; a szervezeti felépítés, az alá- és fölérendeltségi viszonyok maradéktalan elfogadása; a családi, baráti kötelékek, egyéni érdekek alárendelése a szervezet érdekeinek; a szigorú konspirációs szabályok elfogadása; azonosulás a csoport tevékenységével és taktikájával.
V. Kende motiváltságát jelzi, hogy esküt tett az Iszlám Államra, arab nevet – Hüsseyin Ziyad V. – választott és azonosult az ISIS tevékenységével és taktikájával, hiszen öngyilkos robbantásra is hajlandónak mutatkozott, valamint szimpatizált azzal a gondolattal is, hogy járművel a tömegbe hajtson.
Fotó: TEK
Arra pedig, hogy miért a világhálón hálózták be, majd szervezték be a kecskeméti egyetemistát, szintén választ ad Horváth L. Attila. Eszerint korunk terrorizmusának egyik fő jellemzője, hogy a terrorszervezetek rugalmasan alkalmazkodnak a működési területük vagy a kiszemelt célpontjuk politikai, társadalmi, etnikai, vallási, gazdasági és egyéb jellemzőihez. A korábban bevált módszerek mellett – például a személyes kapcsolatok kiépítése és elmélyítése a vallási, etnikai közösségekben, egyetemeken, menekülttáborokban és börtönökben – kihasználják a technikai fejlődés, elsősorban az infokommunikáció vívmányait.
