Révész Máriusz: A Giro a magyar kerékpározás ügyére irányítja a figyelmet

Ha egy kicsit kiemelkedünk a kerékpáros-kultúrát övező fővárosi vitából, azt látjuk, hogy a kerékpáros-infrastruktúra országszerte rendkívül gyorsan fejlődik, és hogy a bringások ezt mindenhol örömmel veszik birtokba. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztost arról kérdeztük, hol tartunk a fejlesztésekben.

A kormánybiztos szerint csak összehangolt beruházásokkal lehet kiváltani az autózást MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

– Sokféle kerékpárosfejlesztés zajlik az országban. Mi a fő cél: a zöldpolitika, a turizmus fejlesztése, az egészség?

– Kerékpárra három okból száll az ember: hogy a mindennapokban egyszerűen és olcsón közlekedjen, hogy kikapcsolódjon, pihenjen, országot lásson vagy kimondottan azért, hogy sportoljon. Mindhárom nagyon fontos. A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország a legélhetőbb európai országok között legyen. Az egészségünket illetően van min javítani, hiszen a mozgáshiány, az elhízás nálunk is komoly probléma, de az aktív életmódot támogató programnak már vannak látható eredményei. Az igazolt sportolók száma a 2010 előttinek több mint kétszeresére nőtt, míg 2012-ben 65 félmaratont rendeztek országszerte, 2019-ben már 250-et. A felmérések szerint hét százalékkal többen nyilatkoztak úgy, hogy egészségesnek, fittnek érzik magukat, és 3,2 évvel nőtt az egészségben eltöltött várható élettartam. Az életszínvonal emelkedésével az emberek egyre fontosabbnak tartják az egészségüket, növekszik az igényük a mozgásra, a kormány pedig minden eddiginél többet szán az aktív életmód feltételeinek javítására.

– Amely nem csak kerékpárutakból áll…

– Természetesen, egy összefüggő rendszerről van szó. A kerékpárutak mellé szálláshelyek, pihenők kellenek, ezekre egyéb, az aktív pihenést segítő szolgáltatások. És, persze, nem mindig akar az ember okvetlenül két kerékre kapni. 2018 óta 98 turistaház, 20 futókör, 62 bringapark, nyolc via ferráta, több mint száz vízitúra-megállóhely építését, felújítását támogattuk.

A kormánybiztos szerint csak összehangolt beruházásokkal lehet kiváltani az autózást
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A kerékpárút-hálózat fejlesztésében látni országos, helyi és európai projekteket. Van fontossági sorrend?

– Az országos fejlesztéseknek is az az egyik céljuk, hogy egy olyan hazai rendszer jöjjön létre, amely összekapcsolódik az európaival. Jelenleg négy nagy európai kerékpárút szeli át az országot. A Duna menti EuroVelo 6 azért fontos, mert ezen keresztül elérhető lehet a rendkívül fejlett osztrák hálózat; a Tisza mentén futó EuroVelo 11, továbbá az EuroVelo 13, amely a régebben a nyugatot és keletet elválasztó határ mentén fut le, ezért „vasfüggönyútnak” hívják. A nyugat–kelet irányú EuroVelo14, amely az Őrséget, a Balatont, Budapestet, Egert, a Tisza-tavat, Hortobágyot és Debrecent köti össze. Ha a hálózat teljes lesz, az egész kontinenst be lehet majd járni két keréken, ami óriási lehetőség.

– A kormányzati terveket mindenhol össze lehet egyeztetni a helyi elképzelésekkel? Biatorbágyon például kifejezetten politikai támadás miatt torpant meg a Budapest–Balaton kerékpárút (BuBa) helyi szakaszának kiépítése.

– Biatorbágyon az önkormányzat támogatta azt a nyomvonalat, amely ellen a lakosság egy része népszavazás kiírását kérte. A kerékpáros-szervezetek az egyoldali, kétirányú kerékpársávot támogatják, de van, aki kerékpárutat szeretne, míg mások azt, hogy a nyomvonal kerülje el a várost. Máshol is van ilyen probléma. Pákozdon például egy szakaszon járdán haladna a kerékpárút, ám ez – különösen a szezon forgalmas napjain – gondokat okozhat. Ezért néhányan ott is alternatív nyomvonalat dolgoztak ki, ám az természetvédelmi területen haladna, amit pedig a természetvédők elleneznek. Szinte lehetetlen tökéletes nyomvonalat találni, de biztosan lehet egyeztetni az érdekeket. A BuBa minden szakasza a kivitelezés fázisában van, és az a terv, hogy 2022-re ez egy járható út legyen.

– A budapesti kerékpáros-fejlesztések összehangolhatók a kormányzatiakkal?

– Ami Budapesten történik, az teljesen feleslegesen hangolja az embereket a kerékpárosok ellen. Sok a rossz döntés, ami miatt úgy tűnik, mintha a bringások tehetnének arról, hogy dugó van. A Bajcsy-Zsilinszky úton azért áll az autós forgalom a Nyugati tértől a Deák térig, mert csak egy sáv járható. Az Orczy térnél is meg lehetett volna oldani, hogy a kerékpársáv mellett két autós maradjon. Néha úgy tűnik, mintha szándékosan akadályoznák az autós forgalmat. Egyébként a főváros problémája nem az, hogy a budapestiek sokat autóznának, hanem az, hogy rengetegen ingáznak az agglomerációból a fővárosba. Ha az elővárosi vasútfejlesztéssel, utak, parkolók építésével ennek alternatívát lehet kínálni, akkor enyhülhet a nyomás. Főleg ha mindez összhangban áll a kerékpáros-fejlesztésekkel.

– Sokan sajnáltuk, hogy le kellett fújni a Giro d’Italia megrendezését a járvány miatt. Lesz Giro Magyarországon?

– Az olaszok szeretnék, a kormány támogatja azzal a kitétellel, hogy a tavaly megszavazott összegből kell kihozni. A versennyel kapcsolatban még a fővárostól is kaptunk támogatói nyilatkozatot. Még az is lehet, hogy ennek a kis csúszásnak köszönhetően egy sokkal ütősebb verseny jöhet létre, hiszen Dina Márton és Valter Attila sikere miatt még többen nézik az eseményt. A Giro d’Italia magyarországi szakaszait úgy kívánjuk megrendezni, hogy az az egész magyar kerékpározás ügyére pozitív hatással legyen.