Rolf arról is beszélt, hogy egy manipulatív retró folyamat játszódik le azoknál az ifjabb generációnál, akik nem éltek a rendszerben, amelyet irányítottnak nevezett.
– Például a korabeli filmek – így például A tanú vagy az Eldorádó – rendszerkritikus üzenetei nem mennek át ezen a korosztályon, elsősorban a művek nyelvezete és a Kádár-kor mindennapjainak át nem élése miatt
– közölte az ÁBTL osztályvezetője, aki szégyenletesnek nevezte, hogy az 1956-os forradalomról nem készült eddig hiteles tömegfilm.
Bauer Béla az emlékezetről azt mondta, a Kádár-kor iránt érzett nosztalgia rengeteg embert érint és keveredik ezzel össze a kollektív emlékezete, ezáltal többségük inkább az azt megelőző rendszerhez hasonlítja az általa átélt korszakot, mintsem az azt követőhöz. – Elsősorban az marad meg az embereknek, hogy hozzá lehetett jutni bizonyos, „nyugatinak” számító termékekhez, de az már egyre kevésbé, hogy egy autóvásárláshoz több évet kellett várni, ami ma már elképzelhetetlen – fogalmazott a Századvég Alapítvány vezető kutatója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!