A Szegedi Törvényszék közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem hozott ítéletet, az ügyben az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Hogy ez mit is jelent pontosan, arról Danyi Richárd ügyvédet kérdeztük. Mint mondta, a felperes (jelen esetben Toroczkai László) benyújtott keresetlevelére az alperes (Facebook Ireland Limited) egy úgynevezett érdemi ellenkérelem formájában reagálhat. – Általános esetben mindent, amit nem vitat az alperes, a felperesi keresetben foglaltaknak megfelelően fogadják el, és mindent, amivel nem ért egyet, érdemi ellenkérelem formájában vagy a nyilvános tárgyaláson kell kifejteni.
Azonban a Facebookra a maximális negyven nap fellebbezési lehetőség elszalasztásával bírósági meghagyást bocsátottak ki.
Jogorvoslati lehetőség
– A bírósági meghagyást arra a helyzetre alkották, hogy ha az alperes érdemben nem bocsátkozik perbe, vagyis nem nyújt be érdemi ellenkérelmet vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor a felperesi keresetlevéllel egyenlően kell megállapítani az ítéletet. Bírósági meghagyásnak nevezik tehát, amikor az alperes reakciója híján el kell hogy fogadja a bíróság a felperesi követeléseket – fejtette ki Danyi Richárd.
Az alperesnek, vagyis a Facebooknak még ebben az esetben is van lehetősége jogorvoslatra, amellyel élt is a Facebook, mert mint a Szegedi Törvényszék közleményéből kiderül, a vállalat „igazolási kérelmet, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást és az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, melynek elbírálása folyamatban van”.

Fotó: Europress/AFP
Ritka precedens
– Az ügynek jelen állás szerint bármilyen kimenetele lehet, ugyanis hasonló precedens nagyon ritka, sőt egy ekkora sérelemdíj követelése kifejezetten kirívó a magyar jogban – mondta el lapunknak Danyi Richárd, aki szerint egy átlagos peres eljárásban kettőtől ötmillió forintig szoktak sérelemdíjat ítélni.
– A sérelemdíjnak van egyfajta retorzív, vagyis büntető jellege, ami egy speciális visszatartó erő a hasonló jogsértésektől, és ez ugyan nincsen sem jogszabályban, sem bírói ítéletben kimondva, de logikusnak tűnhet, hogy ahhoz, hogy a büntető jelleg érvényesülni tudjon, az alperes pénztárcájához kell szabni a megítélhető sérelemdíjat.