Arányos lehet a százmillió forintos büntetés a Facebookkal szemben

A Szegedi Törvényszék közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem hozott ítéletet, az ügyben az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Hogy ez mit is jelent pontosan, arról Danyi Richárd ügyvédet kérdeztük. Mint mondta, a felperes (jelen esetben Toroczkai László) benyújtott keresetlevelére az alperes (Facebook Ireland Limited) egy úgynevezett érdemi ellenkérelem formájában reagálhat. – Általános esetben mindent, amit nem vitat az alperes, a felperesi keresetben foglaltaknak megfelelően fogadják el, és mindent, amivel nem ért egyet, érdemi ellenkérelem formájában vagy a nyilvános tárgyaláson kell kifejteni.

Azonban a Facebookra a maximális negyven nap fellebbezési lehetőség elszalasztásával bírósági meghagyást bocsátottak ki.

Jogorvoslati lehetőség

– A bírósági meghagyást arra a helyzetre alkották, hogy ha az alperes érdemben nem bocsátkozik perbe, vagyis nem nyújt be érdemi ellenkérelmet vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor a felperesi keresetlevéllel egyenlően kell megállapítani az ítéletet. Bírósági meghagyásnak nevezik tehát, amikor az alperes reakciója híján el kell hogy fogadja a bíróság a felperesi követeléseket – fejtette ki Danyi Richárd.

Az alperesnek, vagyis a Facebooknak még ebben az esetben is van lehetősége jogorvoslatra, amellyel élt is a Facebook, mert mint a Szegedi Törvényszék közleményéből kiderül, a vállalat „igazolási kérelmet, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást és az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, melynek elbírálása folyamatban van”.

Bírálatok viharába került a cég, amiért cenzúrát alkalmaz neki nem tetsző tartalmakkal szemben
Fotó: Europress/AFP

Ritka precedens

– Az ügynek jelen állás szerint bármilyen kimenetele lehet, ugyanis hasonló precedens nagyon ritka, sőt egy ekkora sérelemdíj követelése kifejezetten kirívó a magyar jogban – mondta el lapunknak Danyi Richárd, aki szerint egy átlagos peres eljárásban kettőtől ötmillió forintig szoktak sérelemdíjat ítélni.

– A sérelemdíjnak van egyfajta retorzív, vagyis büntető jellege, ami egy speciális visszatartó erő a hasonló jogsértésektől, és ez ugyan nincsen sem jogszabályban, sem bírói ítéletben kimondva, de logikusnak tűnhet, hogy ahhoz, hogy a büntető jelleg érvényesülni tudjon, az alperes pénztárcájához kell szabni a megítélhető sérelemdíjat.

Ha egy természetes személynek egy-két millió forintot kellene fizetnie egy hasonló súlyú személyiségi jogsértésért, a Facebookkal szembeni százmillió forint arányosnak tűnik – tette hozzá Danyi Richárd.

Kérdéses a végrehajtás

Arról nem is beszélve, hogy Toroczkai László azt is sérelmezte, hogy amióta a Facebook törölte az oldalát, mindenféle figyelmeztetések jelennek meg a törlés előtt publikált posztokban a neve mellett azzal, hogy ő veszélyes személy. Danyi Richárd ügyvéd szerint ha ez azt a látszatot kelti, mintha Toroczkai bűnöző lenne, akkor már beszélhetünk becsületsértésről vagy a jó hírnév megsértéséről, vagyis ha több jogcímen indítottak személyiségi jogi pert, az is indokolhatja a sérelemdíj nagyságát.

– Az első fok mint eljárási szakasz szokott lenni a leghosszabb, és bár az új perrendtartás óta jelentősen csökkent a peres időtartam, a gyakorlat alapján elmondható, hogy a másodfokú határozathozatal fél-háromnegyed éves időtartam alatt szokott lezajlani – avatott be minket Danyi Richárd.

Az ügyvéd elmondása szerint ez az idő növekedhet, ha ténylegesen kiszabnak jogerősen valamilyen büntetést a Facebookra, ugyanis ennek végrehajtása egy érdekes kérdés. – Nem tudni, hogy az európai hatóságok útján, a dublini központon keresztül vagy milyen egyéb módokon tudnák végrehajtani az ítéletet – tette hozzá.

A Facebook a Telex megkeresésére úgy nyilatkozott, mivel ez egy folyamatban lévő ügy, a Facebook nem kívánja azt kommentálni, egyúttal hozzátették, a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozásuk alapján távolították el Toroczkai profilját.

Virtuális feketelista

Nem Toroczkai László letiltása az egyetlen eset, amikor a Facebook cenzúrát alkalmazott a neki nem tetsző tartalmakkal szemben. Az elmúlt években szerte a világon számos jobboldali politikus, véleményvezér és internetes hírportál került a virtuális feketelistára, amiért a liberális kánonnal megegyező vélemények ellen emelt szót. A legnagyobb közösségi oldalak idehaza sem tűrik az ellenvéleményt: egyebek mellett Varga Juditot, Kovács Zoltánt, a Vasárnap.hu-t, számos jobboldali közéleti szereplő Instagram-oldalát, valamint Magyarország kormányának Twitter-oldalát is megpróbálták már elhallgattatni. Mint azt lapunk is megírta, idén februárban a Facebook letiltotta a Hetek közéleti hetilap házasság intézményéről szóló lapszámának, valamint a lap előfizetésének elérhetőségét is.