Komplex országérdekeket szolgál a haderőfejlesztés

A Magyar Honvédség újrafegyverzése, a katonai életpályamodell kiteljesítése és a toborzás mellett kiemelten fontos a XXI. századi kihívásokra választ adó irányítási és vezetési struktúra kiépítése. A már a következő évtizedre kitekintő honvédelmi és haderőfejlesztés, az országvédelem és a NATO szövetségesi kötelezettségek teljesítése is megkövetelte a Honvédelmi Minisztérium és az elődszervezetből létrehozott Magyar Honvédség Parancsnokságnak a szétválasztását, illetve az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy kinevezését.

2021.06.08 Tata Hadgykorlat, honvédelem, katonaság, Áder János Fotó: Kurucz Árád

A Honvédelmi és haderőfejlesztési program ugyan a nevében Zrínyi 2026, de a 2026-os terven már régen túllépett a szaktárca, és most már a 2030–32-es tervekről, elérendő célokról beszélnek – derült ki a Honvédelmi Minisztérium lapunk kérdéseire adott tájékoztatójából.

A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy minden évben újabb és újabb kihívások jelennek meg mind hazai, mind NATO-szövetségesi szinten, amire reagálni kell.

NATO vállalás

A Honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb célja – NATO-vállalásainkkal összhangban – többek között egy nehézdandár kialakítása. A vállalások és felajánlások prioritást jelentenek, amikor a haderőfejlesztésről, a haditechnikai eszközök beszerzéséről van szó.

A személyi állomány kapcsán feltett kérdésünkre elmondták: minden eszközbeszerzés úgy zajlik, hogy amikor egy bizonyos eszközre megkötnek egy szerződést, akkor azzal egy időben arra az eszközre az átképzés, a felkészítés és a kiképzés is megkezdődik.

Amíg elkészülnek vagy megérkezik a megvásárolt új haditechnika, addig a katonák kiutaznak az adott országba, ahol gyártják vagy ahol már rendszeresítve van az adott technika, és elsajátíthatják az új eszköz kezeléséhez, kiszolgálásához szükséges tudást. Ugyanakkor ezzel nem ér véget a képzés, hiszen ha megérkeztek a beszerzett eszközök, akkor itthon is folytatódik a tanulás.

– Így volt ez például az Airbus A319-es csapatszállító repülőgépek esetében is, hiszen amikor már magyar pilóta vezette, meghatározott óraszám eléréséig még akkor is külföldi oktatópilóta kísérte, de hasonlóan zajlott a folyamat a Leopard 2A4-es harckocsik esetében is, hiszen mind külföldön, mind itthon magas szintű kiképzésen vettek részt a magyar harckocsizók – említettek két példát.

A honvédség Leopard 2A4HU tankja és H145M helikoptere egy tatai gyakorlaton Fotó: Kurucz Árpád

Hazai hadiipar

A már említett NATO-vállalás egyik kulcseleme a nehézdandár, amelynek gerincét adó Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről, valamint az eszközök nagy részét idehaza előállító vegyesvállalat létrehozásáról szóló megállapodásokat 2020 szeptemberében írták alá a német Rheinmetall és a magyar állam képviselői.

A tárca tájékoztatása szerint az első 46, még németországi gyártású Lynx 2022-től érkezik, majd további 172 járművet már a hazai üzemből kap meg a honvédség. A zalaegerszegi harcjárműgyár tesztüzeme a tervek szerint 2022 végén lesz, amit a termelés beindítása követ majd. Ami a 4×4-es, moduláris páncélzatú terepjáró gépjárműveket illeti, az első tíz Gidrán az év elején megérkezett Magyarországra, további negyven, hasonló kialakítású járműre van megrendelés, amelyeket még Törökországban gyártanak le. A további mennyiséget azonban már a licenc alapján, Kaposváron fogják összeállítani.

A kiskunfélegyházi Arzenál kézifegyvergyár, a harcjármű-, a lőszer-, a légi- és a további hadiipari beruházások kapcsán a tárca megjegyezte: a fejlesztések túlmutatnak a katonaszakmai érdekeken, azok maximális figyelembevétele mellett komplex országérdekeket, például kutatás-fejlesztési, gazdasági, munkaerőpiaci szempontokat is szolgálnak.

– A hadiipari fejlesztéseket végrehajtó állami cégek fejlesztéseit és piaci szerepvállalásait – a mai biztonsági környezet sajátosságait figyelembe véve – szinkronizálni és integrálni indokolt. Az ehhez szükséges szervezeti kereteket meg kell teremteni. A háttérintézmények és a volt HM-cégek egy részének összevonása a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-be és annak az innovációs tárca alá rendelése ezt segíti elő – fogalmazott a minisztérium.

Hozzátették: az érintett gazdasági társaságok továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a Magyar Honvédség működőképességének folyamatos biztosítására.

Komplex országérdekek

A katonai célú beszerzéseket a nemzeti haderőfejlesztési célkitűzésekkel és a NATO-vállalásainkkal összhangban, a tárca védelmi tervezési eljárásrendjében meghatározottak szerint, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kezdeményezi. A képességek kialakításához szükséges haditechnikai eszközök és hadfelszerelések hadműveleti követelményeit minden esetben katonaszakmai alapon határozzák meg. Ezen követelményrendszer alapján történik a HM-en belül a fenti eszközök és felszerelések beszerzésére vonatkozó igény definiálása, a műszaki követelmények meghatározása és ahhoz a szükséges fedezet hozzárendelése.

A minisztérium azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a beszerzések a katonai aspektusok maximális figyelembevétele mellett a már említett komplex országérdeket is szolgálnak, ideértve diplomáciai és gazdasági szempontokat is.

Ezzel összefüggésben kiemelt szerepet tölt be a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ), amely a HM mellett minden, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára szolgáltató szerepben valósítja meg e beszerzéseket. A megvalósítás módjára – a részére átadott beszerzési igények alapján, a honvédelmi tárcával folyamatosan egyeztetve – a VBÜ javaslatot tesz, amelyről a nemzetbiztonsági kabinet véleményének ismeretében a kormány dönt.

A minisztérium ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a VBÜ tevékenysége csak áru- és szolgáltatásmegrendelések beszerzésére szorítkozik. A HM építési beruházás tárgyú közbeszerzéseit továbbra is a HM Védelemgazdasági Hivatal bonyolítja.

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Fotó: Kurucz Árpád

Dezintegráció

A Magyar Honvédség újjáépítésével párhuzamosan szét kellett választani a politikai irányítást és a katonai vezetést, mivel 2018-ig olyan törvénye volt Magyarországnak, hogy a mindenkori honvédelmi miniszter irányított és a vezérkarfőnökön keresztül vezette a katonai szervezeteket, de a vezérkar része volt a minisztériumnak. Ezért Benkő Tibor honvédelmi miniszter első lépése az volt, hogy a Honvédelmi Minisztériumból vegyék ki a Honvéd Vezérkart és az Összhaderőnemi Parancsnokság bázisán hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely szervezetileg nem része a Honvédelmi Minisztériumnak.

A dezintegráció kapcsán a tárca úgy fogalmaz: a minisztériumnak hármas feladata van. A miniszter pontos feladatot határozzon meg a katonai vezetésnek és fogalmazza meg, hogy mi a kitűzött cél, mi az elvárás.. Ehhez teremtse meg és biztosítsa a szükséges anyagi, tárgyi, személyi és egyéb feltételeket. A harmadik feladata, hogy hajtsa végre a feladatok végrehajtásának ellenőrzését. A politikai felelősség a miniszteré, a Magyar Honvédség részére biztosított feltételek melletti képességek megteremtése és annak fenntartása a Magyar Honvédség parancsnokáé.

Ezért lett kialakítva úgy a törvény, hogy 2019. január 1-jétől a Magyar Honvédség Parancsnoksága önálló szervezeti elemként működik, viszont a miniszter – akinek korántsem biztos, hogy van katonai előélete – szakmai kérdésekben és az ellenőrzések megvalósítása érdekében nem maradhat katonai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek nélkül. Ezért hozták létre a minisztériumban a honvédelmi államtitkárságot, élén a honvédelmi államtitkárral, akinek több évtizedes katonai tapasztalattal kell rendelkeznie.

Parancsnokváltás

A minisztérium Korom Ferenc távozása kapcsán úgy fogalmazott: a vezérezredes azzal indokolta felmentési kérelmét, hogy a rá bízott feladatokat maradéktalanul elvégezte.

A parancsnoksága alatt a Magyar Honvédség elindulhatott azon az úton, hogy valóban egy ütőképes, modern, a térség meghatározó hadserege legyen. Ez viszont nem kevés munkával, feladattal járt. Folytatnia kellett a haderőfejlesztést, a haditechnikai eszközök beszerzését, illetve rendszerbe állítását, megvalósítani a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium különválasztását, valamint a Magyar Honvédség Parancsnokság létrehozását – sorolta a tárca, hozzátéve: az, hogy bizonyos feladatok más típusú vezetőt kívánnak, nem jelenti azt, hogy aki a felmentését kéri, alkalmatlan lenne a beosztás ellátására. Kiemelték:

a technikai eszközök beszerzésének és rendszerbe állításának folytatásával egy időben a fő figyelmet most a személyi állományra, a katonákra, az egyéni felszerelések biztosítására, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtésére kell fordítani. A tárca szerint kiemelten fontos továbbá a katonák életpályamodelljének továbbfejlesztése, a személyi állomány megtartása, az önkéntes tartalékos katonákból szerveződő tartalékosezredek és -zászlóaljak felállítása, az oktatás és képzés, a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelése, az utánpótlás biztosítása és a nyugállományú katonákról való gondoskodás.

Ezeknek az új feladatoknak a végrehajtására egy ilyen szemléletű vezetőre volt szükség, ezért a Magyar Honvédség következő parancsnokának a honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta Áder János köztársasági elnöknek, akit június 3-án ki is neveztek a Magyar Honvédség parancsnokának – zárta lapunknak küldött válaszát a Honvédelmi Minisztérium.