Tíz hónap bizonytalanságból és a gyerekek kiszolgáltatottságából lett elegük a váci szülőknek, amikor július 6-án tiltakozó felvonulást szerveztek a Baba utcai bölcsőde előtt. Az ügy előzménye, hogy a baloldali vezetésű váci önkormányzat tavaly ősszel új vezetőt nevezett ki a patinás és sikeres intézmény élére, aki azonnal megkezdte a nevelési rendszer átalakítását, és ezzel egy év alatt súlyos károkat okozott a gyerekeknek és a családoknak.
A Baba utcai bölcsődét 1965-ben hozták létre, majd húsz évvel később, 1986-tól vált a hazai nevelés egyik úttörő intézményévé: egy akkori országos kísérletbe bekapcsolódva speciális nevelési igényű gyerekeknek alapítottak csoportot, lehetővé téve, hogy e csoportok növendékei egyre több időt töltsenek együtt az úgynevezett ép gyerekekkel. Ez rendkívül kedvező hatással volt valamennyi gyerekre; a kísérletből modell lett, a váci intézményt szerte az országban ismerték, a Pest és Nógrád megyei családok pedig érdeklődve keresték.
2020 közepén azonban minden megváltozott azzal, hogy a Matkovich Ilona vezette város új intézményvezetőt nevezett ki. Kárpáti-Kelemen Katalin, a szülői érdekvédelmi fórum képviselője a Magyar Nemzet érdeklődésére így emlékezett vissza a fordulatra: – Tavaly költöztünk Vácra, és nagyon sok jót hallottunk az intézményről. Szerettük volna, ha a gyerekünk ide járhat – mondta. – Júliusban az újonnan kinevezett intézményvezető tartott nekünk egy tájékoztató értekezletet, de ekkor még nem említette, hogy változásokat tervez.
Augusztusban levelet kaptunk, amelyben értesítettek, hogy megszűnik a részleges integráció rendszere.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a négy csoportba járó, speciális nevelési igényű kicsiknek a korábbi csoportszobákból egy másik épületszárnyba kellett költözniük, és
erősen korlátozták, mikor és hogyan találkozhatnak az ép gyerekekkel. Pedig addig az intézmény sikerét éppen az adta, hogy a közös játék, együttlét fejlesztő módon hatott valamennyi gyerekre.
– A szülők, a nevelők, a konduktorok, mindenki arról számol be, hogy a szétválasztás rendkívül rosszul hatott a speciális nevelési igényű gyerekekre – mondta lapunknak Kárpáti-Kelemen Katalin. – Lelassult a fejlesztés, sokaknál pedig évek óta nem észlelt problémák jöttek újra elő – tette hozzá.
Az intézményvezető elsősorban arra hivatkozott, hogy az úgynevezett részleges integráció törvényt sért. A szülők nem értik, mindez miért nem jelentkezett évtizedeken át problémaként, illetve azt is megkérdezték a vezetőtől, ha nem is találkozhatnak a gyerekek az ép növendékekkel, miért nem lehetnek egy szomszédos csoportszobában, miért kellett őket teljesen külön költöztetni? A szülők végül a kormányhivatalhoz fordultak jogorvoslatért, amely megállapította, hogy a részleges integráció nem törvénybe ütköző.
