Tovább praktizálhat az elítélt ügyvéd

Jogászkörökben egyre nagyobb a felháborodás, hogy Sz. Roland ügyvédi kamarai tagságát nem függeszti fel a budapesti érdekképviselet. Az ügyvédet az egyik büntetőügyben – igaz, nem jogerősen – elítélték, a másikban gyanúsított. Ez utóbbit beismerte, lábán nyomkövetővel dolgozhat tovább otthon.

Az ügyvédi irodával, a kollégák tevékenységével nincs is semmilyen erkölcsi gond; a jogásztársadalom, a hatóságok és a közvélemény azt nem érti, hogyan ügyvédkedhet tovább egy bűnismétlésbe eső jogász? Még akkor is, ha a római jog szerint „addig senki nem tekinthető bűnösnek, amíg jogerősen el nem ítélik”.

Nézzük, mi is terheli eddig Sz. Rolandot. Az ügyvéd II. rendű vádlott hivatali visszaélés felbujtójaként, valamint felbujtóként elkövetett hivatalos személy által hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette és felbujtóként elkövetett információs rendszer megsértésének vétsége miatt. Tavasszal végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték első fokon, ami után súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett a vádhatóság.

Ezek után májusban robbant a következő hír.

Május 19-én – mint lapunk beszámolt róla – a Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás. Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőkön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul –

arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.

A három ügyvéd egyike Sz. Roland, akit beismerő vallomása után bűnügyi felügyelet alá helyezett a nyomozási bíró, és nyomkövető viselését is elrendelte. A Budapesti Ügyvédi Kamarának azonban a bűnismétlés sem volt elegendő Sz. Roland kamarai tagságának felfüggesztésére.

A közvélemény részéről joggal tehető fel a kérdés, hogyan várják el a tisztességes eljárást az ügyvédektől. Sz. Roland ügyei ugyanis az egész ügyvédi szakmát hozták kínos helyzetbe. Amennyiben egy gépjárművezető ittasan vezet, eltiltják a vezetéstől, ha egy orvos súlyosan hibázik, eltiltják a foglalkozása gyakorlásától, ha egy rendőr bármilyen bűncselekményt követ el, azonnal leszerelik, mert a rendőrség becsületén ejtett foltot.

Egy sor kérdés felmerül a kamara tétlenségével kapcsolatban. Miért nem teszik meg az igazságérzet alapján elvárható lépéseket? Az ártatlanság vélelme miatt, netán ügyvédi szolidaritásból? Vajon az Országos Ügyvédi Kamara nem léphet az ügyben, és nem rendeli el a kamarai tagság felfüggesztéséhez szükséges vizsgálatot?

Az tény, az ügyvédekről szóló törvény meglehetősen megengedő.

Nincs taxatíve előírás arra, hogy büntetőeljárás megindításakor automatikusan fel kell függeszteni az érintett kamarai tagságát.

Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke korábban egy konkrétumot közölt lapunkkal. „A fegyelmi eljárás felfüggeszthető a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb” – írta kérdésünkre a fővárosi kamara elnöke.

A törvény szigorítását a kamara kezdeményezheti, ám a jelek szerint erre kicsi az esély.