Nem függesztették fel az ismét bűnbe esett ügyvédet

Sz. Roland ügyvédet büntetőper vádlottjaként első fokon elítélték, a minap pedig egy több száz milliós büntetőügy egyik gyanúsítottja lett. Ennek ellenére továbbra is ügyvédként dolgozhat, igaz, nyomkövetővel a lábán.

Az igazságszolgáltatás hozhat döntést a kétes ügyekről Fotó: Éberling András

Nem függesztették fel Sz. Roland ügyvéd kamarai tagságát annak ellenére, hogy egyike annak a három ügyvédnek, akiket két hete fogtak el befolyással űzérkedés alapos gyanúja miatt, valamint hogy egy másik ügyben büntetőperben első fokon marasztaló ítélet született ellene.

Az ügyvédekről szóló törvény így fogalmaz: „130. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha a) ^* az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.”

A döntő többségben törvénytisztelő ügyvédek körében meglehetősen negatív visszhangot váltott ki, hogy Sz. Roland kamarai tagságát immár a második bűnügyben való részessége ellenére sem függesztették fel. – Túlságosan is megengedő az ügyvédekről szóló törvény, nem lehetőségként kellene szerepelni a kamarai tagság felfüggesztésének, hanem kötelező érvényűnek – fogalmazta meg a Magyar Nemzetnek több jogász is, akik egyébként nem vitatják az ártatlanság vélelmét. (Vagyis senki nem tekinthető addig bűnösnek, amíg azt bíróság jogerősen ki nem mondta.)

Az ügyvédi presztízsnek azonban nagyon nem tesz jót Sz. Roland két ügye.

A joggyakorlat időnként furcsa eseteket produkál, mint például Sz. Roland ügyvéd esetében az történik
Fotó: illusztráció/internet

Nézzük meg, ki is Sz. Roland és vizsgáljuk meg a büntetőügyei részleteit. A közvélemény számára onnan lehet ismerős, hogy több úgynevezett celeb védelmét látta/látja el büntetőügyekben. Egy ideig ő védte Galambos Lajost (Lagzi Lajcsi) az ellene áramlopás és vesztegetés gyanújával indult büntetőeljárásban, ugyancsak ő próbálta Gáspár Győző (Győzike) ártatlanságát bizonygatni az adóhatóság előtt a költségvetési csalás miatt elrendelt nyomozás során, és szintén ő védi Berki Krisztiánt, akit az ügyészség költségvetési csalással vádol, míg egy másik büntetőügyben a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy a közúti közlekedés szabályait megszegve veszélyeztette mások testi épségét.

Sz. Roland szép pályát futott be az adóhivatalnál. Pályafutásának főbb állomásai: 2001 februárjától – 2002 szeptemberéig jövedéki alosztályvezető, majd az adó-vám nyomozati szakterületen előadó, később 2004 augusztusától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság elődszervének igazgatóhelyettese. 2007 februárjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóság elődszervének igazgatóhelyettese, majd 2009. április 1-jétől igazgatója. 2011. január 1-jétől szeptemberig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének, a központi nyomozó főosztálynak vezetője.

A büntetőper

Aztán Sz. és a NAV útjai hirtelen elváltak, 2012 júliusában már ügyvédként kezdett praktizálni, 2014. április közepén azonban a Budapesti Nyomozó Ügyészség elfogta és bűnügyi őrizetbe helyezte. A gyanú szerint dr. Sz. Roland „kérésére” egy NAV-os nyomozó 2013-ban és 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult bűnügyekben kért le jogosulatlanul – gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó – adatokat a hatósági információs rendszerből, és azokat az ügyvéd részére kiadta.

Az ügyvéd 2014. április 19-től előzetes letartóztatásban, 2014. december 17-től 2015. március 19-ig házi őrizetben volt. Azóta szabadlábon védekezik, és a Fővárosi Törvényszéken az ügy II. rendű vádlottjaként börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen.

A vádemelésről szóló közleményből tudjuk, hogy „A II. rendű dr. Sz. R. vádlottal szemben az ügyészség hat rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette, hét rendbeli felbujtóként elkövetett hivatalos személy által hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette és 13 rendbeli felbujtóként elkövetett információs rendszer (adat) megsértésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot.”

Alapos a gyanú

Mindezek után következett idén május 19., amikor – mint lapunk beszámolt róla – a Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás. Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul –

arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.

A három ügyvéd egyike Sz. Roland, akit bűnügyi felügyelet alá helyezett a nyomozási bíró, és nyomkövető viselését is elrendelte.

Az országos ügyvédi nyilvántartásban azonban június 3-i állapot szerint Sz. Roland továbbra is aktív ügyvédként szerepel.

Az elfogására szervezett akcióval egy időben a NAV bűnügyi részlege is kutatást tartott az ügyvédnél, úgy tudjuk, egy költségvetési csalás elkövetésének bizonyítékait keresték.

Indulhatott fegyelmi

A Magyar Nemzet a napokban megkereste a budapesti kamara elnökét azzal a kérdéssel, hogy indult vagy indul-e fegyelmi eljárás Sz. Roland ellen.

Tóth M. Gábor az alábbiakban válaszolt.

„Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 140. § (2) bekezdése szerint

a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy elleni büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás befejezéséről tájékoztatja a területi kamara elnökét. Ez mérlegelést lehetővé nem tevő kötelező előírás a társ hivatásrendek felé.

Az Üttv. 11. § (2) bekezdése szerint a kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani. Ezen előírásra tekintettel a kérdésére érdemi válasz nem adható. ”

Azt is megkérdeztük Tóth M. Gábortól: jellemzően milyen szempontok alapján kerül sor ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztésére olyan esetekben, amikor büntetőeljárás indul ellene, illetve vádat is emelnek vele szemben, elsőfokú marasztaló ítélet is születik? Az elnök általánosságban adott válaszának lényege a következő.

A fegyelmi eljárás felfüggeszthető a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

Az elnöki válaszokból annyi következhet Sz. Roland esetében, hogy a kamarát hivatalosan értesítették a büntetőeljárásokról, a fegyelmi eljárást – amennyiben az megindult – felfüggeszthették a jogerős ítéletig, Sz. Roland első fokon ötévnyi szabadságvesztésnél kisebb büntetést kaphatott.

Általános vélekedés szerint az ügyvédi szakma presztízsének súlyos sérelme azonban nem jogi kategória.