– Ha megnézzük napjaink „színes forradalmait”, akkor azt láthatjuk, hogy mind-mind provokált és tudatosan gerjesztett akció.
Az utcán, a semmiből megjelenő „mozgalmak” nem spontán társadalmi igények alapján jönnek létre. Ezek a felszínen tartott témák valójában lényegtelenek és igen távol állnak az emberek hétköznapi problémáitól. A látszólag szabadság- és egyenlőségküzdelmek mögött nem áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés
– vont párhuzamot az 1990-es taxisblokád és napjaink tüntetései között Borvendég Zsuzsanna, aki így folytatta: az elmúlt harminc évben nem változott az, hogy külső erők célja a nemzeti szuverenitás meggyengítése és az országok kiszolgáltatása a globális tőkének.
Az ismert történész rámutatott, hogy a nyugati gazdasági körök és az önállóságra törekvő, nemzeti érdekeket képviselni igyekvő MDF-kormányzat között éles ellentét húzódott meg, mivel a pénzhatalmi központok úgy gondolhatták: a szovjet iga alóli felszabadulás után ők következnek „gyarmatosítóként”.
– Sikerrel is jártak, az Antall-kormánynak kevés mozgástere volt – hangsúlyozta a történész, hozzátéve:
gyakorlatilag ma is ugyanez történik, nem csak Magyarországon.
Az interjú során szóba került, hogy a kádári állambiztonsági hálózat 1989-ben már tudatosan készült a hatalom átmentésére. Borvendég szerint a pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal és multinacionális cégekkel, akik ösztöndíjakkal és a tanulmányok finanszírozásával is támogatták a rendszer kegyeltjeit.
– Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat, nagy többségük az SZDSZ-ben tömörült
– mutatott rá a szakértő.
A külföldi tőke azért is volt fontos a történész szerint, mert enélkül a pártelit nem tudta volna ilyen eredményesen átmenteni hatalmát az épülő demokrácia vezető rétegeibe. – Ezek a nyugati körök rengeteg pénzt loptak ki az országból, amikor pedig a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció – emlékeztetett a Magyarságkutató Intézet munkatársa, aki arról is szólt, hogy a külföldi érdekcsoportok a Szabad Demokraták Szövetségében találták meg azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban segédkezhetett.
– Ez az együttműködés nyilvánult meg az 1990-es taxisblokád során is, amikor az SZDSZ vezetőivel közvetlen kapcsolatban álló provokátorok vegyültek a tüntetők közé, és ebbe már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak
– húzta alá Borvendég Zsuzsanna, kiemelve: geopolitikai és gazdasági értelemben az amerikai hírszerzésnek állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése.
Borítóképen a CIA logója a szervezet Virginia állambeli Langleyben levő székháza padlóján. Fotó: MTI/EPA/Abaca/Olivier Douliery
