Egyre népszerűbb a falusi életforma

A jelentős saját bevétellel nem rendelkező magyar kistelepülések számára megváltást jelentenek a vidékfejlesztési kiírások. Komárom-Esztergom megye három falujában, Naszályon, Ácsteszéren és Bakonysárkányban tekintettük meg a jelenleg is zajló és a közelmúltban megvalósult településfejlesztési beruházásokat.

Magyar Falu Riport 20210720 Komárom-Esztergom Megye Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A települési fejlesztések kapcsán Maszlavér Petra kifejtette: az elmúlt néhány évben közel százmillió forintot nyertek csak a Magyar falu programból. Ebből a közösségi ház belső tereinek felújítására 15 millió forint jutott, valamint további ötmillió forint nyertek eszközbeszerzésre. A faluban élénk a közösségi élet: a helyi civil szervezetek találkozóitól kezdve a falusi rendezvényekig számos program valósul meg itt egész évben. – A járványon kívüli időszakban heti rendszerességgel vannak közösségi programok, és nagyon sok az esküvő az utóbbi időben, ezért megnőtt az igény a terem használatára is – magyarázta.

A polgármester kiemelte, hogy a Területi operatív program megyei önkormányzatok által koordinált pályázataira is eredményesen jelentkeztek. – Ezekből háromszázmillió forint körüli támogatást nyert eddig a település, amelyből a bölcsődét és az óvodát újítjuk fel – fogalmazott.

Helyi igényekre szabott program

Naszályról Ácsteszérre indultunk. Az út során érintett falvakon látszik, hogy számos főtér és közpark újult meg az elmúlt években, a házak és porták jó állapotúak, gondozottak. Egyedül a települések között lévő utak állapota kifogásolható, amelyek felújítása a képviselő elmondása szerint apránként megvalósul. – A választókerületben két és fél év alatt négymilliárd forint érkezett a Magyar falu programon keresztül útfelújításra, a Területi operatív programból pedig a Magyar Közúton keresztül nagyságrendileg hárommilliárd forint – jegyezte meg Czunyiné Bertalan Judit. A Magyar falu programról pedig elmondta, hogy kimondottan a kistelepülések helyben megjelenő igényeire szabták.

– A program egyik fontos kitétele, hogy száz százalékban finanszírozott legyen, tehát a falvaknak nem kell önerőt biztosítaniuk. A másik, hogy lehessen kis összegekre pályázni, ami igazodik a helyi igényekhez. Harmadrészt egyszerű legyen a benyújtás módja, ne legyen szükség pályázatíró alkalmazására. Negyedrészt a pályázat előfinanszírozott, vagyis az elbírálást követően néhány napon belül már a település számlájára utalják az összeget – fejtette ki.

Ahol összefognak a lakosok

Ácsteszéren Vuts Norbert polgármester fogad minket a felújított településközpontban. Mint azt megtudjuk, a járda, amelyen állunk, szintén megújult. – Ötmillió forint anyagtámogatásból 570 méter hosszú járdát raktunk le a faluban közös összefogással – mutatott rá Vuts Norbert, és hozzátette: hasonló módon készült el a temető előtti parkoló burkolata a Magyar falu program járdaprogramjának keretében, amely lehetővé teszi, hogy csak a beruházás anyagköltségére pályázzanak, a munkálatokat pedig a falu oldja meg. – A legtöbb kistelepülésen helyi összefogásban megvalósíthatók az olyan munkálatok, mint az aszfaltozás vagy a térkövezés – magyarázta, majd kifejtette, hogy a program révén felújították az orvosi rendelőt és az orvosi szolgálati lakást, megújult a közösségi tér és a műfüves focipálya is, amely fontos eleme a falu életének. A járdafelújítás keretében két utcát és két összekötő szakaszt aszfaltoztak le. További 15 millió forintot nyertek falubusz beszerzésére, és már zajlik annak a konyhafelújítási pályázatnak a kivitelezése, amelynek köszönhetően a települési óvodákat és iskolákat ellátó konyha kapacitása 101 főről 340 főre emelkedik. – A szomszédos települések iskoláit, óvodáit és bölcsődéit is mi látjuk el főtt étellel, és az a célunk, hogy elérjük az 500 fős kapacitást – hangsúlyozta.

A polgármester kiemelte, hogy a vidékfejlesztési program teszi lehetővé, hogy megoldjanak egy harmincéves problémát: a télen autóval járhatatlan, a falu külső részére vezető út helyett építhetnek egy bekötőutat, amelyen már bármikor bejut a mentő és a tűzoltó is – mutatott rá, erre nyújtottak be most pályázatot.

Vuth Norbert kiemelte: Ácsteszér jelentősebb saját bevételek híján csak úgy fejleszthető, ha minden lehetséges pályázati kiírásra pályáznak.

– A Területi operatív program forrásaiból 116 millió forintot nyertünk, ebből a minibölcsőde építése valósul meg – mondta.

A település életminőségének javulása miatt hasonló tendencia figyelhető meg a népességszám alakulásában, mint Naszályon. – 2017-ben vettem át a település irányítását, akkor 26 gyermek járt óvodába. Most az ötvenfős óvodánk a teljes létszámon felül üzemel, ahol plusz két gyerek ellátását már az önkormányzat finanszírozza – mutatott rá a polgármester. Elmondása szerint egyre több az itt letelepedni kívánó fiatal pár, és jellemzően két hét alatt elviszik az eladó ingatlanokat.

A polgármester elmondta: a falunak további tervei vannak, például a volt iskolaépületben szeretnének létrehozni egy szociális otthont. – Tizenhárom munkahelyet tudnánk teremteni a környékbeli lakóknak – mutatott rá, majd arra is kitért, hogy szolgálati lakások kialakítására terveznek ingatlant vásárolni, hogy akár az Ácsteszéren és a környező kisfalvakban dolgozó pedagógusoknak és családjaiknak szolgálati lakásokat biztosítsanak.

Újraélesztett közösség

Utunk következő állomása Bakonysárkány, amely az előző két kistelepüléshez hasonlóan rendszeresen és eredményesen pályázik településfejlesztési kiírásokra. Az út során látott falvakhoz hasonlóan Bakonysárkány is tiszta, rendezett képet mutat, amellyel kapcsolatban többen is megjegyezték, hogy a közterületek rendben tartása nem pénz kérdése, hanem az igényességé.

– Négy-ötféle támogatásból fejlesztjük a települést. A Magyar falu program mellett például az iskola tornatermét a Nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programból finanszírozzuk, az óvoda épületét pedig a Területi operatív program támogatásából építjük fel – mondta Ősz Ferenc, Bakonysárkány polgármestere.

Kiemelte, hogy közösségi tér kialakítására is nyertek kilencmillió forintot, amiből pajtaszínház épül, valamint a közösségi ház vizesblokkját is felújítják. – Mivel német nemzetiségi osztály is működik az iskolánkban, a tankerületen kívülről is sok gyereket íratnak be hozzánk. Ezért is nagyon fontos a tornaterem felújítása, mivel eddig csak egy tornaszobánk volt – fogalmazott.

A fejlesztések sorolását folytatva Ősz Ferenc elmondta, hogy Bakonysárkány 2010 óta az MLSZ taoprogramján keresztül nagyjából 150 millió forint támogatásban részesült, amelyből műfüves focipályát és öltözőt építettek, valamint finanszírozzák az újraindított futballegyesületet is. – Mára közel 130 igazolt játékosunk van, akiknek hetven százaléka iskoláskorú – mondta. Ősz Ferenc kifejtette, hogy a csapatuk a megyében az U19-es korosztályban idén második helyezett lett, a csapat eredményessége pedig a hátrányos helyzetű családból származó gyerekeknek is segítség.

– Az egyesület minden futballozni vágyó gyereknek biztosítja a felszerelést, tehát nem fordulhat elő olyan, hogy egy gyerek azért nem tud sportolni, mert a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy felszerelést vásároljanak neki – mondta.

Hozzátette: idén ballagott el nyolcadik osztályból egy hátrányos helyzetű kislány, akit már leigazolt NB I egyik nagy klubja, és több olyan gyerek is van a faluban, akik számára a sport lesz a kitörési lehetősége. A polgármester rámutatott, hogy a taotámogatás nélkül nem indulhatott volna újra a futballegyesület, illetve egy szezont sem élt volna meg finanszírozás híján. Így azonban nemcsak jelentős szerepe van a falu és a fiatalok életében, hanem azóta látványosan kevesebb csellengő gyerek van az utcákon.

Sok a betelepülő

A falu népességszámának alakulásáról Ősz Ferenc elmondta, hogy 2016-ban a megyében lakosságarányosan Bakonysárkányban született a legtöbb gyerek, nincs népességfogyás a faluban. – Sokan jönnek betelepülők, az elvándorlás pedig csökken. Idén már a falusi csokba is bekerültünk – emelte ki, majd hozzátette: az eladó házak néhány nap alatt gazdára találnak.

A polgármester kiemelte, hogy fontos szempont azoknak a fiataloknak a megtartása is, akik például pedagóguspályát választanak. – Egyelőre Bakonysárkányon és a környező kistelepüléseken is az jelenti a legnagyobb problémát, amikor pedagógust keresnek, hogy a nem helybéli tanárok lakhatását nehéz megoldani. Terveink között szerepel a bérlakásállomány fejlesztése is – magyarázta. Ősz Ferenc emlékeztetett: egy évtizede még arra panaszkodtak a lakosok, hogy nincs mit csinálni a faluban. Nem volt sportélet, nem volt kulturális élet, ezért sokan érezték úgy, hogy nincs miért itt maradni. Az elmúlt évtized fejlesztési programjai során azonban sikerült orvosolni az említett problémákat: a sportélet, a közösségi tér és a rendszeresen szervezett programok teszik lehetővé, hogy az itt lakók szeressék a falusi életet.