Ellentmondásoktól hemzseg Jakab Péter kampánya

Az utóbbi hónapokban a Jobbik elnöke gyakorta igyekszik a szegény emberek szószólójaként feltűnni, azonban ez a stratégia a pár százalékos támogatottságnövekedés ellenére aligha tudja visszaszerezni a Jobbiknak a legerősebb ellenzéki párt státusát – hívja fel a figyelmet lapunknak készített elemzésében Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Jakab Péter számára politikailag kényesebb kérdés, hogy jó ötlet-e saját magát egyszerű, kis lábon élő emberként bemutatnia a közösségi felületeken úgy, hogy közben mindennap hivatásos sofőrrel utazik.

2021. 08. 31. 6:18
Jakab Péter parizer
Forrás: facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valószínű, hogy a Jobbikot a szélsőjobboldalról a baloldalra, Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója mellé átvezető elnök számára a hitelességi kérdés kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos – teszi hozzá az elemző.

Jakab Péter és a hatpárti baloldali koalíció abban érdekelt, hogy a koronavírus-járvány miatt látott gazdasági kibillenés ne átmeneti és ne rövid idő alatt megoldódó folyamat legyen. Ők azért szorítanak – és keltettek bizalmatlanságot a keleti vakcinákkal szemben hónapokon keresztül –, hogy a kabinetet negatív, kedvezőtlen színben tudják feltüntetni a következő országgyűlési választásokig. 

Tóth Erik hangsúlyozza: Jakab Péteréknek emiatt nem érdeke az, hogy a polgári kormányzás számtalan sikertörténetéről legyen szó: ők sosem fognak arról beszélni, hogy míg 2010-ben a magyar lakosság 75 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást, addig 2019-ben ez az arány megfeleződött. 

Ahogy arról sem, hogy fő koalíciós partnerük, Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a mélyszegénységben élő gyermekek aránya 2006 és 2008 között 23,5 százalékról 25,4 százalékra emelkedett, holott 2017-ben ez az arány már csupán 14,9 százalék volt, majd 2019-ig 11 százalékra zsugorodott.

Politikailag kellemetlen tény számukra továbbá, hogy Magyarországon több mint kétszeresére nőtt a minimálbér összege, amely 2010-ben még bruttó 78 ezer forint volt, 2021-ben pedig már bruttó 169 ezer forint lehet, és tervben van a 200 ezer forintos minimálbér bevezetése is. Arról nem is beszélve, hogy a magyar nemzetgazdaság 2021. második negyedévében több mint 17 százalékkal bővült az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a gazdaság növekedésével párhuzamosan pedig 4,7 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami szintén történelmi rekordnak számít.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.