Jakab Péter azért igyekszik saját magát visszafogott, szerény politikusként bemutatni, mert ezzel olyan szimpatizánsok elérésében bízik, akiket a szélsőjobboldalra pozicionált Jobbik korábban nem tudott megszólítani. Azt akarja elhitetni a Jobbik új közönségével, a baloldali szimpatizánsokkal, hogy ő a nép gyermeke, egy a sok közül, aki az elmúlt tíz év kormányzásának nem győztese, hanem vesztese, és aki maga mögött hagyta az egykori, gyakran nacionalista és antiszemita szólamoktól hangos politikát – mutat rá elemzésében Tóth Erik.
Mint írja, a Jobbik elnöke mostani, emberközelinek és hétköznapinak beállított kampányával azokat a protestszavazókat igyekszik leginkább megszólítani, akiknek a vélt elégedetlenségére alapozva próbáltak meg eddig is politikai tőkét szerezni.
A kutatások alapján mindez alkalmas volt arra, hogy a Jobbik az 5-10 százalékos biztos szavazói népszerűségi sávból elmozdult a 10-15 százalékos sávba, ahhoz azonban kevésnek bizonyult, hogy a legerősebb ellenzéki párt státusát visszaszerezzék. A kérdés az, hogy lehet-e mindez tartós, a választásokig megmaradó trend,
Tóth Erik szerint azonban a nyári hónapok jobbikos ötlettelensége alapján valószínűtlennek tűnik, hogy a párt képes lesz új szavazókat bevonzani.
Jakab Péter azért nem a miniszterelnök-jelöltséggel összefüggő, szofisztikáltabb, mélyebb társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozik, mert nem ért azokhoz, ezért kerüli is azokat kérdéseket és témákat, amelyek kompetenciájának határait feszegethetik – magyarázza az elemző.
Hozzáteszi: a Jobbik elnöke marad az egyszerű megnyilvánulásoknál, mert láthatóan tisztában van a saját képességeivel, nem úgy, mint Fekete-Győr András, aki a napelemeket atomerőművekhez hasonlítva próbál hiteles értelmiségit játszani.
A nyár beköszöntével Jakab Péter szegénységét és végletekig leegyszerűsített étkezési szokásait bemutató képeinek a száma azért is nőtt meg, mert a parlamenti ülésszakok közötti szünetben a rá irányuló médiafigyelem is jóval csekélyebb, emiatt a személye kevésbé látható a választók számára. Ennek ellensúlyozására nemcsak puritánabb képek feltöltésével, hanem éjjeli, rendőrségi ellenőrzést is kiprovokáló akciókkal próbálkozott bekerülni a napi sajtószemlékbe, részben sikeresen.
Tóth Erik elemzésében hangsúlyozza: köztudott, hogy Jakab Péter a Jobbik parlamenti frakciójának vezetőjeként olyan illetményben részesül, amely a feladat fontosságánál és súlyánál fogva kellő mértékben jutalmazza őt. Az azonban már egy másik, politikailag kényesebb kérdés számára, hogy jó ötlet-e saját magát egyszerű, kis lábon élő emberként bemutatnia a közösségi felületeken úgy, hogy közben nap mint nap hivatásos sofőrrel utazik, amelynek költsége jelentős lehet.
A szavazó fejben könnyen összerakhatja ezt a kettős, egymásnak ellentmondó profilt, eljutva Jakab Péter hitelességének megkérdőjelezéséig.
Valószínű, hogy a Jobbikot a szélsőjobboldalról a baloldalra, Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója mellé átvezető elnök számára a hitelességi kérdés kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos – teszi hozzá az elemző.
Jakab Péter és a hatpárti baloldali koalíció abban érdekelt, hogy a koronavírus-járvány miatt látott gazdasági kibillenés ne átmeneti és ne rövid idő alatt megoldódó folyamat legyen. Ők azért szorítanak – és keltettek bizalmatlanságot a keleti vakcinákkal szemben hónapokon keresztül –, hogy a kabinetet negatív, kedvezőtlen színben tudják feltüntetni a következő országgyűlési választásokig.
Tóth Erik hangsúlyozza: Jakab Péteréknek emiatt nem érdeke az, hogy a polgári kormányzás számtalan sikertörténetéről legyen szó: ők sosem fognak arról beszélni, hogy míg 2010-ben a magyar lakosság 75 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást, addig 2019-ben ez az arány megfeleződött.
Ahogy arról sem, hogy fő koalíciós partnerük, Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a mélyszegénységben élő gyermekek aránya 2006 és 2008 között 23,5 százalékról 25,4 százalékra emelkedett, holott 2017-ben ez az arány már csupán 14,9 százalék volt, majd 2019-ig 11 százalékra zsugorodott.
Politikailag kellemetlen tény számukra továbbá, hogy Magyarországon több mint kétszeresére nőtt a minimálbér összege, amely 2010-ben még bruttó 78 ezer forint volt, 2021-ben pedig már bruttó 169 ezer forint lehet, és tervben van a 200 ezer forintos minimálbér bevezetése is. Arról nem is beszélve, hogy a magyar nemzetgazdaság 2021. második negyedévében több mint 17 százalékkal bővült az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a gazdaság növekedésével párhuzamosan pedig 4,7 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami szintén történelmi rekordnak számít.
