Országszerte több mint 13 ezren jelentkeztek az idei felvételin pedagógusképzési területre, kétezerrel többen, mint tavaly. Az ősszel kezdődő szemeszterben főleg az óvodapedagógus és az alsós tanító szakokon kezdenek sokan, ezek évek óta előkelő helyet foglalnak el a legkedveltebb szakok listáján. A pótfelvételi eredményeire augusztus 23-ig ugyan várni kell, de a pedagógusképzésre biztosan megérte beadni a jelentkezést, ugyanis itt a második körös eljárásban is hirdettek állami ösztöndíjas férőhelyeket.
– Szándékoltan kis méretű, családias intézmény a miénk, de már most másfélszeres a felvételi arányunk 2020-hoz képest, pedig a pótfelvételi még le sem zárult – mondta lapunknak Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) rektora. Az Oktatási Hivatal (OH) korábbi elnöke szerint az egyházi fenntartás alapvetően nem jelent tartalmi differenciát a pedagógusképzésben, mégis ad egyfajta pluszt. – A közvélekedéssel ellentétben a katolikus egyház elsődleges szempontja, hogy szakmailag a legkorszerűbben felkészült kollégákat bocsásson a pályára. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a nálunk megszerezhető tudás a friss és hiteles pedagógiai és pszichológiai kutatások talaján álljon. A katolikus fenntartás ugyanakkor többletet is hordoz, hiszen a napi munkánkat komoly egyházi iránymutatás szerint végezzük, és a jelentkezői számokból egyértelműen kitűnik, a hallgatók számára igenis vonzó a közösségi szemlélet, a teremtés tisztelete, a világ rendjének tisztelete. A mai világban ezek elég komoly hiánycikkek, amelyekre nagy szükség van, különösen, ha kitekintünk az európai trendekre – fogalmazott Gloviczki Zoltán.
A Nyugaton megfigyelhető, iskolás-, óvodáskorú gyermekeket célzó liberális érzékenyítés hazai megjelenését firtató kérdésünkre a rektor leszögezte: a gyermekvédelmi törvény ráerősít a köznevelési törvényre, amely egyébként is gátat szab annak, hogy ezek a teóriák akár a legkisebb mértékben is teret nyerjenek a magyar köznevelésben. A köznevelési törvény jelenleg is tiltja, hogy külső személy szexuális vagy bármilyen tárgyú pedagógiai tevékenységet folytasson az intézményekben – húzta alá.
Mint mondta, a tanárképzésben fontos és érdemes változások várhatók a következő években, többek közt olyan újítások, amelyek az óvópedagógusi és az alsós tanítói képzések követelményeiben már régóta szerepelnek, például hogy a hallgatók nemcsak a képzés legvégén mennek szakmai gyakorlatra, hanem tanulmányaik alatt többször is. – A pandémia alatt nehezebb volt a középiskolásokkal személyesen találkozni, így a pályaorientációs feladatok némi csorbát szenvedtek, de a hallgatói szakmai gyakorlatok nem, mivel az óvodák és az általános iskolák a járvány idején is csak rövid időre tértek át digitális munkarendre – magyarázta, hozzátéve: a kisgyermeknevelés területén égető szükség van az újonnan pályára lépő szakemberekre. Az AVKF-en is az a jellemző, hogy szinte kapkodnak a végzősök után a környékbeli oktatási intézmények, a fiatalok többsége már a szakmai gyakorlatra is állásajánlattal érkezik.
A pedagógus utánpótlás biztosítása kapcsán az OH volt elnöke úgy vélekedett: egyelőre működik a köznevelési rendszer, de kritikus a helyzet, hiszen a tanártársadalom derékhada már az ötven éven felüli korosztályt képviseli. – Mindenképp szükség lenne új ösztönzők bevezetésére, és nagyon fontos lenne, hogy ne csak a pályakezdőkre figyeljünk, hanem alakítsunk ki stratégiát a lemorzsolódás, a pályaelhagyás megfékezésére is. Ennek egyik eszköze lehetne a fizetések értékállóságának biztosítása, diplomás átlagbérhez igazítása – tette hozzá a szakember.
