Kockázatos nemet váltani

Magyarországon 2003 óta kevesebb mint száz nemváltó műtétet végeztek – derült ki Böszörményi-Nagy Géza urológus lapunknak adott válaszából. Az orvos, aki a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bizottságának elnöke is, kiemelte: jelenleg nincsenek orvosetikai aggályok az eljárással kapcsolatban. Csupán annyi a megkötés, hogy „csak az csinálja, aki ért hozzá”. A nemváltás egy komplex folyamat, amely több évig vagy akár élethosszig is eltart.

Forrás: 123RF

Nehéz megbecsülni a transzneműek számát Magyarországon, pontos adatok nincsenek erről. A HVG egy 2014-es cikke szerint, amelyben megszólaltatták a Transvanilla Transznemű Egyesületet, arról számolt be, hogy a „civil” szervezet körülbelül ötszáz fővel áll kapcsolatban. Egy 2017-es blogbejegyzésben a Jajde.hu oldal már arról számolt be, hogy ez a szám Magyarországon ezer főre bővült. Ezekből az adatokból persze nem lehet levonni megalapozott következtetést a 2021-es helyzetre, de ha a trend helytálló, akkor ma egy-kétezer transznemű élhet hazánkban. Kerestük a Transvanillát, amely nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

A nemváltó műtétek orvosi és etikai kérdéseivel felkerestük a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bizottságának (MOK-OEB) elnökét, Böszörményi-Nagy Géza urológust, aki elmondta: tudomása szerint Magyarországon 2003 óta kevesebb mint száz nemváltó műtétet végeztek. Ehhez már mi tesszük hozzá: nagyon valószínű, hogy a magyar páciensek többségét külföldön műtik meg, amire az is utalhat, hogy a Transvanilla egyesület honlapján jellemzően külföldi genderklinikákon dolgozó szakemberek neve és elérhetősége található meg, akiket a nemváltó műtétekhez ajánlanak.

„Csak az csinálja, aki ért hozzá”

Genderklinikák nincsenek Magyarországon, az efféle beavatkozásokat Pajor László urológus és csapata végzi. A szakemberrel nyilvánosan elérhető e-mail-címén keresztül megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, ám kérdéseinkre nem érkezett válasz.

A MOK-OEB elnökét elsősorban azért kerestük meg, hogy megkérdezzük: aggályos-e orvosetikai szempontból, hogy a nemváltó műtéteknél, például a nemi szervek esetében ép, egészséges szerveket csonkolnak vagy alakítanak át? A kérdés természetesen általánosan vonatkoztatható a plasztikai műtétekre is. Mielőtt a kérdésre válaszolt volna, Böszörményi-Nagy Géza kifejtette, hogy a MOK-on belül két szervezet foglalkozik etikai kérdésekkel, az egyik az etikai kollégium, a másik az országos etikai bizottság – amelynek ő az elnöke. Míg az előbbinek normaalkotói hatásköre van, addig az OEB a jogalkalmazó, amely konkrét etikai esetekkel, panaszokkal foglalkozik. – Úgy működünk, mint egy belső bíróság, és a törvénykönyvünk az etikai kódex – szögezte le Böszörményi-Nagy Géza, hozzátéve, hogy általános kérdésekben egyik szerv sem jogosult véleményt kiadni.

Hozzátette: az etikai kódex megengedi, hogy egy adott orvos erkölcsi okokra hivatkozva ne végezzen el bizonyos műtéteket, tehát nem bírható rá olyan beavatkozásra, amit ő a saját lelkiismerete alapján nem óhajt vállalni. A nemváltó műtétekről kiemelte: mind a plasztikai műtétek, mind a nemváltó műtétek rendkívüli felkészültséget, sok szakma bevonásával történő előkészítést és nagyon nagy hozzáértést igényelnek. Az etikai megkötés csak annyi ezeknél a beavatkozásoknál, hogy „csak az csinálja, aki ért hozzá”.

Szigorú feltételek

A MOK-OEB elnöke elmondta, hogy az interneten fellelhető Pajor László egy előadása, amelyben leszögezi: nagyon szigorú feltételei vannak egy ilyen műtét elvégzésének, elsőként a pszichiátriai vizsgálat. – Egy illetőről, bármilyen neműnek is vallja magát, először szakembernek kell eldöntenie, hogy ezt csak képzeli-e vagy tényleg így van – említette az első lépcsőt Böszörményi-Nagy Géza.

Amennyiben a folyamat folytatódhat, akkor átvizsgálják a páciens szerveit, szervrendszereit, hiszen a nemváltó műtét nemcsak a nemi szerveket érinti, hanem például a hangrés megváltoztatására, de a mellplasztikától kezdve a hormonkezelésig ez egy sok szakmát érintő nagyon komplex beavatkozás. További feltétel, hogy mielőtt kés alá fekszik az illető, két évig az általa választott neme szerint éljen.

– Ezek elég szigorú feltételek, és Pajor professzor úr azt is elmondta az előadásában, hogy több olyan személy volt, akit elutasított, mint akit megoperált. Nagyon sokan nem felelnek meg a kritériumoknak az anatómiai okok vagy a lelki dolgok miatt – szögezte le Böszörményi-Nagy Géza.

A folyamat jogi szempontból Magyarországon nincs szabályozva, azt az orvostudomány képviselői, a nemzetközi szakemberek által közölt iránymutatások alapján végzik. Az eljárás nehézsége és az esetleges negatív médiamegjelenés, médiavisszhang miatt csak az vállalja az ilyen komplex beavatkozásokat, aki jártas benne.

Böszörményi-Nagy Géza leszögezte: kiskorúakat idehaza biztosan nem műtenek át. Felvetésünkre, hogy azonban a hormonkezeléseket elkezdhetik, számos országban pedig el is kezdik igen fiatal korban, kifejtette: ez a kezelés mindig visszafordítható, míg a műtét már nem. Azon kérdésünkre, hogy a hormonkészítmények a gyermekeknél okozhatnak-e hosszú távú, maradandó károsodást, meddőséget, a szakember nem tudott válaszolni, hiszen neki elsősorban az urológia a szakterülete, ez pedig gyermekgyógyászati kérdés.

Élethosszig is tarthat

A nemváltó műtétekről számos leírás található – az extrémebb eseteket leszámítva, amikor valaki például egy nemsemleges sárkány szeretne lenni – jellemzően nőből férfivá vagy férfiból nővé szeretnének válni a páciensek. Úgy tudjuk: Magyarországon ez utóbbi műtétből van több, mint az előbbiekből.

A Sebeszem.hu Magyarország legnagyobb plasztikai, esztétikai témájú portálja több különböző eljárást is felsorol a nemváltó műtétek kapcsán. Legyen bármilyen a műtét, a sebészi beavatkozások súlyos mellékhatásokkal is járhatnak. Először is ott az általános műtéti kockázat, amelybe beletartoznak a fertőzések, a vérrögképződés és több más ilyenkor esetlegesen fellépő probléma. További gondok is adódhatnak, ilyen például a szövethalál, idegkárosodás. A leggyakoribb panasz ugyanakkor az inkontinencia és az esztétikai eredménnyel való elégedetlenség. A műtét után akár egyhetes kórházi kezelés és további legalább egyhetes otthoni pihenés javasolt. 

Az utókezelés legalább egy évig, de akár a páciens élete végéig is eltarthat.