– Az utóbbi időben megjelentek cikkek, amelyek szerint az OGYÉI a kínai és orosz vakcinák januári engedélyezésekor nem állt a helyzet magaslatán. Igaz, hogy nem szakmai alapon engedélyezték az orosz és kínai vakcinát, hanem politikai nyomásra cselekedtek?
– A kérdésben szereplő állítást az OGYÉI nevében határozottan visszautasítom. Egyszerűen nem igaz, hogy az OGYÉI bármikor is politikai nyomás alatt tevékenykedett volna és így alkalmatlanná vált volna feladatai ellátásra. Ezzel szemben a tény az, hogy egy vakcinahiányos időszakban kellett olyan döntéseket hoznunk, amelyek szakmailag megfelelőek és biztosítják a lakosság védelmét a Covid ellen, mégpedig a vakcinák segítségével. Ennek szellemében engedélyezte az OGYÉI az orosz Szputnyik V vakcinát, amelynek mindenre kiterjedő értékelése során számos kockázatot és előnyt elemeztünk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az előnyök meghaladják a kockázatokat. Más jogszabályi háttérrel, de hasonló formában történt meg a kínai Sinopharm-vakcina engedélyezése is, itt azért, mert a világszerte beadott több millió oltás ezt lehetővé tette. Mindezen döntéseket az élet az elmúlt több mint fél évben egyébként igazolta, és az OGYÉI által Magyarországon engedélyezett vakcinák hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar lakosság hamarabb legyen beoltva, mint a környező országok bármelyike. Ezáltal számos emberéletet sikerült megmentenünk, és hozzá tudtunk járulni az ország gazdasági talpra állásának meggyorsításához is.
– Nem gondolja kockázatosnak azt, hogy a Sinopharm-vakcinával 60 évnél idősebbeket is beoltottak? Hiszen nem voltak megfelelő adatok erre a korcsoportra nézve.
– Az új vakcináknál teljesen természetes, hogy a kutatások és a tapasztalatszerzés folyamatos, minél több idő telik el egy vakcina alkalmazása óta és minél többen kapják azt, annál több adat van. Ez mindegyik vakcinára igaz. Még egyszer hangsúlyozom, január–február környékén – biztosan minden olvasó emlékszik – alig volt Magyarországon vakcina. A Pfizer volt az egyedüli európai engedéllyel bíró vakcina, de az is késett. Ha abban a tempóban haladtunk volna tovább, mint amit az akkori készletek lehetővé tettek, több évbe került volna a megfelelő átoltottság elérése. Az is egyértelmű volt, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben az idősek voltak, hiszen őket érintették betegség legsúlyosabb formái, ezért ők kerültek leggyakrabban lélegeztetőgépre és közöttük volt magas az elhalálozás. Akkor, amikor naponta 100-200 ember halt meg Magyarországon. Egy olyan betegségben, amely az Egyesült Államokban például több halottat követelt, mint a polgárháború. Mindenki értheti, hogy nem volt időnk várni, lépni kellett. Itt volt a Sinopharm-vakcina, amely megfelelő fázisú III vizsgálati eredménnyel rendelkezett, ezért utólag is azt mondom, hogy jó döntés volt az idősek beoltása vele. Ezzel több idős magyar ember életét sikerült megmentenünk. Bizonyos idő eltelte után pedig ma már lehetőség van a harmadik oltásra is, amivel meg tudjuk erősíteni az első oltások hatását. Mindezt együtt szemlélve, azt gondolom, nemcsak felelős, de szakmailag megalapozott, jó döntést hoztunk akkor és hozunk azóta is.
– Más tehát az engedélyezés békeidőben és más járványidőszakban? Ilyenkor nem kell betartani a szakmai szabályokat?
– Valóban más a helyzet békeidőben és más háborúban. A csatamezőn is más az orvosi ellátás, mint napjaink kórházaiban. Ez mindenki számára egyértelmű. De az is, hogy mindkét esetben a beteg érdekét kell elsődlegesen szem előtt tartani, és hogy mindig meg kell felelni a szakma alapvető szabályainak. És ez megtörtént a vakcina engedélyezéskor is. Olyan döntéseket hoztunk, amelyek sikerrel ötvözték az engedélyezési szakmai szempontokat a népegészségügyi szakmai szempontokkal. Ezeket a döntéseinket az idő igazolta is, hisz az általunk engedélyezett oltóanyagoknak mindegyike hatásos és biztonságos, Magyarországon túl vagyunk a járvány nehezén, az oltásokkal radikálisan visszaszorítottuk a betegszámot. A keleti vakcinák mutatói megegyeznek az európai központi engedélyezésen átment vakcinákkal oltott honfitársaink eredményeivel, akár a mellékhatás, a halálozás vagy a Covid-fertőzés tekintetében. Ezek a döntések egyébként nem voltak könnyű döntések, sok álmatlan éjszakát okoztak nekem és munkatársaimnak is, mert mi sem a háborús helyzetekhez vagyunk szokva. De az különbözteti meg a felelős döntéshozót a csak háttérből kibicelő szakembertől, hogy minden szempontot figyelembe vesz, és így hozza meg döntését.
Miért vannak akkor ezek a támadások, mit gondol?
Minden védekezésben részt vevő szervet, a kórházakat, mentőket, a járványügyi hatóságot és az OGYÉI-t is folyamatos politikai támadások értek. Vannak, akiknek nem a járvány legyőzése és bajban való összefogás, hanem a járvány elhúzása és az emberek hergelése a politikai érdeke. Először is azt gondolom, hogy az OGYÉI a támadások helyett inkább elismerést érdemel, mert egy igen nehéz időszakban – amikor naponta kétszázan haltak meg Magyarországon Covid-megbetegedésben – ilyen jó döntéseket tudott hozni. Másodszor, úgy látom, hogy vannak olyan emberek, akik nem tudnak kibújni a megszokott szerepükből. Ők csak a gyógyszer-engedélyezés szemüvegén keresztül nézik az eseményeket, ami talán érthető, hisz más székben ülnek, de mindenképpen sajnálatos, hogy bármilyen jeles és általam nagyra értékelt tudósok is, ilyen sarkos véleményt fogalmaznak meg egy nagy múltú intézménnyel kapcsolatban. Ők ugyanis nem foglalkoznak a korábban említett népegészségügyi, járványügyi szempontokkal, amelyek figyelmen kívül hagyása viszont nem felelős gondolkodás. De ezek a tudósok legalább jóindulatúan gondolkodnak. Van azonban egy másik réteg, akik – főleg politikai érdekeik által vezérelve – a vakcinaengedélyezést a politikai küzdelmek terepére helyezik, oda, ahová az egyáltalán nem való. Az OGYÉI azonban végzi a dolgát: ahogy eddig, úgy ezután is arra törekszünk, hogy politikától függetlenül, kizárólag szakmai alapon végezzük tevékenységünket, ezért visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely a politikai erőtérbe kívánja helyezni az OGYÉI-t és annak tevékenységét, munkatársait behúzni. Egyúttal biztosítunk minden magyar embert, hogy nyugodt lehet: csak olyan gyógyszert, oltóanyagot engedünk alkalmazni, amely megfelel a legszigorúbb szakmai feltételeknek is.
– Mit javasol akkor, most mi a teendő? Mit tegyenek a magyar állampolgárok, adassák be a harmadik oltást?
A harmadik oltás beadása elsősorban az időseknek, a legyengült immunrendszerű betegeknek, továbbá kísérőbetegeségek fennállása esetén ajánlott. Nekik is csak négy-hat hónap elteltével. A negyedik hullám a küszöbön áll, senki sem gondolhatja, hogy Hegyeshalomnál megáll majd a vírus, így erre fel kell készülnünk. A legjobb felkészülés pedig az oltás! Aki még nem oltatta be magát egyáltalán, mindenképpen tegye meg, ne a többi ember józanságára és felelősségérzetére bazírozzon, hanem maga is viselkedjen felelősségteljesen, és menjen el az oltásért! Aki pedig felelősségteljesen gondolkodott és már beoltatta magát, ő is mérlegelje a harmadik oltás felvételét. Ha az előbb említett rizikócsoportok egyikébe tartozik, mindenképpen adassa be az oltást, ha pedig fiatal, más betegsége nincs, akkor konzultáljon orvosával. Minél több ember lesz beoltva, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy bár a fertőzések száma nőni fog, azok nem okoznak súlyos, halálos betegséget.
Borítókép: OGYÉI
