
Az új típusú erdőkezelési modellt először Kőbánya önkormányzatával együtt működve, illetve a Budakeszi környéki erdőkben próbálták ki, ennek eredményeit viszik tovább a többi területre. Mint a szóvivőtől megtudtuk, az eddig eltelt években a Pilisre, a Budai- és a Visegrádi-hegységre koncentráltak, a közeljövőben a Gödöllői-dombságé lesz a főszerep.
Miért van annyi kilátó?
Sokat számítanak az apróságok, véli Mészáros Péter. Egy, a közelmúltban elnyert egymilliárdos pályázatnak köszönhetően most helyeznek ki ezer erdei pad-asztal garnitúrát.
– Ez jó példa, arra, amit már említettem – mondta lapunknak –: kellemesebbé teszi a túrázást, esztétikus is, ugyanakkor segít az erdő védelmében, hiszen a kirándulók szívesen választanak egy ilyen pihenőt, nem bolygatják meg az erdőt egy táborhely kialakításáért.
Mészáros Péter apróbb beruházásoknak nevezi az erdei bútorok kihelyezését, a többi beruházás valóban sokkal nagyobb léptékű. 2013 óta a Pilisi Parkerdő Zrt. menedékházakat és más szálláshelyeket újított fel, tavakat és forrásokat tisztított meg, a turistajelzések rendszerét újította fel, tematikus játszótereket, erdei iskolákat, tanösvényeket alakított ki, erdei kerékpáros útvonalat fejlesztett, arborétumok, vadasparkok fejlesztésében vett részt, és kilátókat újított fel, és épített. Rengeteg kilátót.

– Valóban fura lehet, hogy miért van ennyi – mosolygott Mészáros Péter a kérdés hallatán. – Ugyanakkor egy kilátó motiválja a túrázót. Egy egyértelmű célpont, amelyet el kell érni, meg kell mászni, mérhetővé teszi a teljesítményt, arról nem is beszélve, hogy egy jó kis gyalogos vagy kerékpáros túra végén ajándék az a néhány perc, amikor az ember lepillant egy szép tájra. A felújított kilátókban egyébként beépített látogatószámláló működik, és a mérési eredmények azt mutatják, hogy megérte beruházni.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!