Újra otthonunk lett az erdő

Meglepő lehet, de Magyarország lakosságának harmada a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt fővárosi és Budapest környéki erdős területen él. Azok a fejlesztések, amelyeket a társaság folyamatosan végez, az ő életüket otthonosabbá teszik, az ide látogatóknak pedig különleges élményt nyújtanak. A munkát a kormány, önkormányzatok és civil szervezetek segítik.

Különleges jelentőséggel bír Magyarországon annak a 65 ezer hektárnyi erdőterületnek a gondozása, amely Budapesten és környékén a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében áll. Amint arról Mészáros Péter, a társaság szóvivője a Magyar Nemzetet tájékoztatta, mintegy hárommillió ember, vagyis a magyar összlakosság harmada él ezen a területen.

– A terület jelentőségével természetesen tisztában vagyunk, de egy felmérés eredménye bennünket is megdöbbentett – mondta el lapunknak. – 2017-ben az Országos Erdészeti Egyesület végzett egy országos reprezentatív felmérést, ebből derült ki, hogy az általunk kezelt terület látványosságait évente több, mint 25 millió alkalommal látogatják.

A Covid is tehet jót

Az életünket az elmúlt évben teljesen átalakította a koronavírus járvány, nem szívesen gondolunk rá, de – öröm az ürömben – akad olyan terület, amelyre kedvezően hatott járványügyi helyzet. A belföldi turizmus jól érzékelhetően felélénkült, újra felfedeztük a hazai értékeket.

– A járvány idején az erdő jelentette az egyetlen olyan helyet, ahová az ember a fertőzéstől való félelem nélkül kimehetett egy kicsit kikapcsolódni – magyarázta Mészáros Péter. – Az általunk kezelt területeken 20-30 százalékkal, de akad olyan is, ahol 50 százalékkal emelkedett a látogatottság, és az érdeklődés a belföldi kirándulóhelyek iránt a mai napig megmaradt.

Különösen felértékelődött tehát az a munka, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ben kezdett meg, és amelyet hol kormányzati támogatással, hol önkormányzati partnerséggel, illetve civil szervezetekkel egyeztetve, azok tanácsát kérve folytat a mai napig. Ennek a célja, hogy a kirándulóhelyek infrastruktúrája megújuljon, ugyanakkor az erdő védett maradjon a „túlterheltséggel” szemben.

– Az 1960-as években született meg egy olyan elképzelés, hogy Budapest körül egy zöld gyűrűt hozzanak létre – fejtette ki a szóvivő. – Ennek következtében olyan erdőterületek jöttek létre, amelyeket a jelenkor lakossági és környezeti elvárásai miatt a hagyományos erdészeti módszerek helyett új megoldásokkal igyekszünk kezelni. A cél egyrészt annak a lakossági igénynek a kielégítése, hogy legyenek jó minőségű, látogatható, esztétikus erdőterületek, és ebből minél több, ezzel együtt pedig fontos erdészeti feladat, hogy közben megvédjük magát az erdőt, hogy biztosítsuk annak fenntarthatóságát. A turisztikai fejlesztések pedig szintén részét képezi a feladatnak.

Fotó: Kurucz Árpád

Az új típusú erdőkezelési modellt először Kőbánya önkormányzatával együtt működve, illetve a Budakeszi környéki erdőkben próbálták ki, ennek eredményeit viszik tovább a többi területre. Mint a szóvivőtől megtudtuk, az eddig eltelt években a Pilisre, a Budai- és a Visegrádi-hegységre koncentráltak, a közeljövőben a Gödöllői-dombságé lesz a főszerep.

Miért van annyi kilátó?

Sokat számítanak az apróságok, véli Mészáros Péter. Egy, a közelmúltban elnyert egymilliárdos pályázatnak köszönhetően most helyeznek ki ezer erdei pad-asztal garnitúrát.

– Ez jó példa, arra, amit már említettem – mondta lapunknak –: kellemesebbé teszi a túrázást, esztétikus is, ugyanakkor segít az erdő védelmében, hiszen a kirándulók szívesen választanak egy ilyen pihenőt, nem bolygatják meg az erdőt egy táborhely kialakításáért.

Mészáros Péter apróbb beruházásoknak nevezi az erdei bútorok kihelyezését, a többi beruházás valóban sokkal nagyobb léptékű. 2013 óta a Pilisi Parkerdő Zrt. menedékházakat és más szálláshelyeket újított fel, tavakat és forrásokat tisztított meg, a turistajelzések rendszerét újította fel, tematikus játszótereket, erdei iskolákat, tanösvényeket alakított ki, erdei kerékpáros útvonalat fejlesztett, arborétumok, vadasparkok fejlesztésében vett részt, és kilátókat újított fel, és épített. Rengeteg kilátót.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

– Valóban fura lehet, hogy miért van ennyi – mosolygott Mészáros Péter a kérdés hallatán. – Ugyanakkor egy kilátó motiválja a túrázót. Egy egyértelmű célpont, amelyet el kell érni, meg kell mászni, mérhetővé teszi a teljesítményt, arról nem is beszélve, hogy egy jó kis gyalogos vagy kerékpáros túra végén ajándék az a néhány perc, amikor az ember lepillant egy szép tájra. A felújított kilátókban egyébként beépített látogatószámláló működik, és a mérési eredmények azt mutatják, hogy megérte beruházni.

Gyalog, lovon, kerékpáron

A fejlesztések során a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak arra is kell figyelniük, hogy miképpen alakulnak a turizmus trendjei. Ma már egészen másak az elvárások a kiránduló-útvonalakkal és -helyekkel szemben.

– A klasszikus bakancsos turizmus dominanciája megtört – mondta Mészáros Péter. – Ma már komoly igény van a kerékpáros turizmus fejlesztésére is. 2016-ban hoztuk létre a Pilis Bike kerékpárút-hálózatot meglévő erdészeti utak átalakításával. Az is fontos, hogy parkolókat alakítsunk ki a megfelelő pontokra, ahol autóról bringára lehet váltani. Két évvel később adtuk át a Pilis Ride hálózatot lovasok számára, ma már ugyanis elterjedt és egyre népszerűbb sport a tereplovaglás, amelyhez ugyancsak területre, utakra van szükség. Természetesen az is feladja a leckét a szakembereknek, hogy úgy tervezzék meg a hálózatokat, hogy azok ne zavarják egymást, de ez is megoldható.

Az erdőket szívesen használják a kutyások is. A szóvivő szerint ez is megszokott és rendjén való, de emlékeztet, a jogszabály szerint az erdőben kutya csak pórázon közlekedhet. Létezik már példa erdei kutyafuttatók kialakítására, melyek számának bővítése megoldaná a kérdést.

Vannak még megoldandó feladatok, az erdőt ugyanis sokszor úgy is használják, ahogyan az nem megengedett. Ezekre a területekre a jogszabály szerint csak gyalog vagy emberi erővel hajtott eszközökkel szabad behajtani, a cross motornak és a kvadnak tehát semmi keresnivalója ott. Fejtörést okoz, hogy mi legyen a downhillező kerékpárosokkal?

– Kerékpárral be lehet hajtani az erdőbe, de a downhillezés sok helyen gondot okoz, az erdőjárók tudják, hogy a János-hegyen ez folyamatos probléma – fejtette ki Mészáros Péter. – Nyilván ebben a kérdésben is az lehet megoldás, ha kijelölt helyek jönnek létre, és ott ki-ki hódolhat ennek a sportnak.

Borítókép: Pilisi Parkerdő Zrt.

Ezek is megújultak, létrejöttek

• Kőhegyi menedékház (2014)
• Az Országos Kékkör 3500 kilométernyi jelzésrendszere (2014)
• Pilis Bika erdei kerékpáros úthálózat (2016)
• Prédikálószék, kilátó (2016)
• Rotter Lajos Turistaház a Hármashatár-hegyen
• Tematikus játszótér, Budakeszi Vadaspark (2017)
• Pilis Ride erdei lovas úthálózat (2018)
• Guckler Károly tanösvény (2018)
• Őshonos állatokat bemutató tér a Budakeszi Vadasparkban (2019)
• Fekete István-tanösvény a Hárs-hegyen
• Játszótér és kondipark a hűvösvölgyi nagyréten