A magyar kormány a közelmúltban válaszolt az Európai Bizottság nemtelen támadására, kifejezve abbéli komoly aggodalmunkat, hogy a Bizottság egyre politizálódó szervezetként olyan célokat tűz ki, amelyekre egyébként nincs felhatalmazása – kezdte írását Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver felületén. A tárcavezető jelezte: a 2021-es jogállamisági jelentés olvasása közben döbbenetes volt látni, hogy a jogállamiság elvét hogyan alakították át a politikai zsarolás eszközévé.
– Vajon az Európai Bizottság mikor fejezi be végre a politikai testületként való működését?
– tette fel a kérdést Varga Judit, aki hozzáfűzte: Brüsszel a közösség alapítóatyáinak elve helyett a haszonelvűséget követi. – Saját céljainak eléréséhez úgy tűnik, mintha minden eszköz szent lenne. Csupán egy tényező hiányzik, maga a jogszerűség. A szabályok és a szerződések már nem számítanak. Azokat a tagállamokat pedig, akik hisznek a szuverenitásban és a szubszidiaritás elvében, azokat, akik nem hajlandóak beállni a sorba, meg kell büntetni – mutatott rá a miniszter, idézve egyúttal Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos szavait.
– A Bizottság a második jogállamisági jelentésével, ragaszkodva a saját maga által meghatározott szerephez, kettős mércén és homályosan megalapozott kritikákon alapuló, erősen átpolitizált dokumentumot nyújtott be, amely ráadásul még azt sem tartalmazza, amit maguk a szerzők fogalmaznak meg kívánalomként – fejezte ki aggodalmát a miniszter, majd hozzátette: ennek a mögöttes szándéka egy Magyarország elleni, jogi értékelésnek álcázott öncélú politikai rágalomkampány csupán azért, mert "számunkra gyermekeink és családjaink védelme elsőbbséget élvez."
– Ennek érdekében pedig egyes érdekcsoportok elvárásaival szembemenve az LMBTQ-lobbit sem vagyunk hajlandóak beengedni iskoláinkba és óvodáinkba
– mutatott rá a tárcavezető, aki szerint a jelentés nem szolgálhat uniós eljárás alapjául, mert következetesen figyelmen kívül hagyja a magyar kormány álláspontját, abszurd ténybeli tévedéseket tartalmaz és szinte kizárólag a külföldről – vagy éppen maga a Bizottság által – finanszírozott civil szervezetek politikai indíttatású véleményére támaszkodik.
Aggodalomra ad okot továbbá – folytatta a tárcavezető –, hogy a Bizottság nem ellenőrzi saját állításait, azokhoz nem fűz semmilyen indoklást vagy alátámasztást. – Más tagállamokkal összehasonlítva a jelentés értékelései egyértelműen kettős mércét tükröznek Magyarországgal szemben – szögezte le Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter hatalommal való visszaélésnek nevezte az Eurói Bizottság magatartását,
mivel a szerv "azt várná el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak mind a tényekre, mind pedig a hatályos szabályokra tekintet nélkül."
– Magyarországon részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentő-védelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek, csakúgy, ahogyan az elvárt a többi tagállam esetében is – hívta fel a figyelmet Varga Judit, majd megjegyezte: a német társadalom többsége nem mer szabadon beszélni. – Nálunk minden politikai nézet – köztük a kormányellenesek is – szabadon eljuthat a nyilvánossághoz, szemben azokkal a nyugat-európai országokkal, ahol a baloldali és liberális médiumok vannak túlsúlyban – fejtette ki. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a jogállamiság a frusztrált politikai akarat és az ideológiai zsarolás eszközévé vált.
– Eltaláltunk egy ideget Brüsszelben, csak mert a gyermekek védelmét fontosabbnak tartjuk az LMBTQ-lobbi propagálásánál
– fogalmazott Varga Judit, jelezve: "Mi az erőltetett integráció helyett az okos integrációt választjuk, és elutasítunk minden olyan erőfeszítést, amely egy brüsszeli bürokraták által kormányzott birodalom kiépüléséhez vezet."
