A Gandhi-modell előnye, hogy nemcsak oktatás zajlik az intézményben, hanem olyan képességfejlesztések is, amelyek segítenek pótolni az eredményes tanuláshoz szükséges készségeket. Az iskola kollégiumi elhelyezéssel, ösztöndíjjal is támogatja az ott tanuló roma fiatalokat, ezáltal azokra az élethelyzetekre is megoldást nyújt, amely tanulmányai során, sikeres felnőtté válásának útján felmerülhet – fogalmazott Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) főigazgatója a lapunknak adott interjúban a pécsi Gandhi gimnáziumban immár három évtizede sikeresen működő oktatási módszerről.
A Gandhi-modell kapcsán kiemelte: az intézmény létrejöttének fő célkitűzése egy olyan roma értelmiségi tudásbázis alapjainak a megteremtése volt, amely a társadalmi kapcsolódás mellett megtartja a saját kulturális értékeit is. Az oktatási módszer szerves részét képezi a roma hagyományok és kultúra ápolása is. A pécsi Gandhi gimnázium első intézménye a dél-dunántúli térségre koncentrált, működésük pedig érzékelhető társadalmi mobilitási folyamatokat indított el az ott élő roma közösségekben.
Sztojka Attila arra is emlékeztetett, hogy az oktatási modellt idén szeptemberben átvette a bátonyterenyei Fáy András Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium intézményt, amely az észak-magyarországi térségben élő hátrányos helyzetű és roma gyerekek felzárkózását segíti. Ahogy a kormánybiztos rámutatott: az ottani tanulói létszám hetven százaléka tartozik ehhez a társadalmi réteghez.
A gimnázium működésével kapcsolatban Sztojka Attila hangsúlyozta: a Gandhi-modell nem pusztán az oktatási tevékenységre korlátozódik, hanem elindult egy olyan gazdasági tevékenység is az intézményi fenntartónál, a Gandhi Gimnázium Nonprofit Kft.-nél, amely termelőműhelyeket üzemeltet és a piacra állítanak elő terméket. – Az iskola működése tehát nem pusztán állami forrásokra támaszkodik, mert a fenntartó a piacról szerzett profitot az iskolarendszer fejlesztésére fordítja – emelte ki. A kormánybiztos azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenység bevonása egyedülálló innováció a felzárkózáspolitika oktatási területén. – Miskolcon van egy házgyárunk, Tiszaroffon varrodánk, és hamarosan átadunk egy zöldségfeldolgozó üzemet. Ezeknek az üzemeknek minden esetben van piaci megrendelésük – mutatott rá, majd hozzátette: ezekben a termelőüzemekben hátrányos helyzetű emberek kapnak munkát.
A TEF felnőttképzési ágára kitérve Sztojka Attila elmondta: évente nyolc-tízezer felnőtt vesz részt a felnőttképzési rendszerben, ahol piacképes ismereteket szereznek. – Ha egy diák kiesik a nappali középiskolai rendszerből, részt vehet a felnőttképzésben, és így továbbra is jó kilátásai lehetnek a munkaerőpiacon – mutatott rá, majd hozzátette: alapvetően azonban továbbra is az a cél, hogy a fiatalok bent maradjanak a középfokú oktatási intézményekben és ott szerezzék meg az ismereteket.
Arra vonatkozóan, hogy az évtizedek óta eredményes Gandhi-modellt be lehet-e vezetni országosan általános módszertankén, Sztojka Attila úgy válaszolt: nincs olyan biztos módszertan, amely minden közösségben ugyanolyan eredményesen működne, mivel minden térség más társadalmi sajátosságokkal rendelkezik. – Hasonló a gazdasági helyzet a Dél-Dunántúlon, mint Észak-Magyarországon, mégis eltérőek a társadalmi viszonyok – mutatott rá. Másfelől pedig meghatározó a regionális gazdasági adottságok átalakulása, a hely gazdasági összetétele. Sztojka Attila kiemelte: csakis a helyi sajátosságokat figyelembe véve lehet hatékony megoldást találni. A kormánybiztos kifejtette: a TEF létrehozásával a magyarországi felzárkózáspolitika magasabb fokozatra kapcsolt, és további, Gandhi-modellt működtető intézmények bevonására törekszik. A hatékony működéshez nélkülözhetetlen az infrastruktúra fejlesztése is, minőségi oktatást csakis a legmodernebb, huszonegyedik századi eszközök alkalmazásával lehet biztosítani – tette hozzá.
Sztojka Attila szerint Magyarország jelenlegi stabil gazdasági környezete garantálja, hogy aki elvégez egy iskolát, biztosan el tud helyezkedni. – Az esélyteremtő politika szerepe, hogy ezeket a jó időszakot maximálisan kihasználjuk – mondta. A kormánybiztos hangsúlyozta: ma, amikor munkanélküliség helyett munkaerőhiányról beszélünk, akkor a hátrányos helyzetű emberek esélye kézzelfoghatóvá válik. A szakpolitika feladata pedig az, hogy reagáljon a munkaerőpiaci igényekre: emelje az embereknek a képzettségi szintjét, ezáltal növelve az elhelyezkedési esélyeit.
A diplomás és a szakmunkás végzettségek nyújtotta lehetőségekről Sztojka Attila úgy fogalmazott: a globális gazdasági helyzet azt mutatja, hogy már nem csak felsőfokú végzettségben lehet gondolkodni. – Egy ország versenyképességét az értelmiségi rétegén túl az is meghatározza, hogy van-e megfelelően felkészített szakmunkásrétege. A munkaerőpiac reagált erre, a lehetőségek pedig garantálják, hogy ugyanolyan megbecsültséget szerezzen bárki, aki dolgozik ma Magyarországon, függetlenül attól, hogy diplomája vagy szakmunkás végzettsége van – mondta.
A kormánybiztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőiparból kiemelt szerepéből is látható, hogy a szakképzett munkaerőnek mekkora értéke és megbecsültsége van. – Ha csak a roma közösséget vesszük alapul, nem lehet olyan beruházást látni, ahol ne lennének jelen munkavállalóként. Kevésbé számít, hogy a munkavállalónak milyen a származása, mert ha rendelkezik megfelelő tudással, akkor annak az értékét is meg tudja mutatni.
